Bojár Gábor, az egyik első magyar sikercég, a Graphisoft alapítója világos és tömör publicisztikában fejtette ki véleményét a második Orbán-kormány regnálásának kulcskérdéseiről a Portfólió.hu-n. A cikk vége elegánsan - hiszen Bojár magáról beszél - mutatja be, mi értelme van a "fékek és egyensúlyok" rendszerének. Az egyre nagyobbra növő, de még mindig az alapító egyszemélyi döntéseivel irányított Graphisoft 2002-ben veszteséges lett, tehát rosszul működött. Szükség lett egy többségében külsősökből álló igazgatóságra, amely jóváhagyja a döntéseket, ha sikerül a tagokat meggyőzni. "Ez a processzus lassú és nehézkes, meg is lehetne kerülni, ha az igazgatóságba nem önállóan gondolkodó, valóban független személyeket hozunk, hanem haverokat, akik minden javaslatunkra rábólintanak. … Persze vannak, akik… jobban szeretik a korlátlan hatalmat, de azoknak egy nagy cég vezetése nem való. Én is ilyen voltam, és le is mondtam a vezetői posztról." - írja Bojár.
Egy ország sokkal nagyobb és bonyolultabb rendszer, mint egy cég, az elmúlt négy év után a gazdaság szereplői megértették, hogy a csaknem korlátlan hatalmat jelentő kétharmad nem hasznos az országnak. Ugyancsak a Portfólió.hu-n jelent meg az a felmérés, amely húsz elemző véleményét összegzi az áprilisi választások lehetséges eredményeiről. A válaszadók egyértelműen egy újabb fideszes kétharmadot tartanak a legrosszabb forgatókönyvnek. "A gazdaságnak árt a kiszámíthatóság hiánya, az önkényes rángatás, az állam terjeszkedő, túlszabályozó, mindenbe beleszóló magatartása. A Fidesz önkényes lépéseinél a parlamenti kétharmadra és az ennek alapját képező társadalmi támogatottságra hivatkozott" - mondta a Népszavának Kiss Ambrus, a Policy Agenda elemzője. Csakhogy négy éve ugyanez a felmérés még a leendő fideszes kétharmad vaskos támogatását mutatta. "Közben kipróbáltuk" - válaszolta erre Kiss Ambrus.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke még egy fontos eltérésre hívja föl a figyelmet: négy éve a szocialistáktól még felelőtlen költségvetési politikát vártak az elemzők, most mindkét kormányképes tömörüléstől fiskális fegyelmet. Eközben a versenyképességben és az euró bevezetésében egyértelműen a baloldali ellenzék kormányalakítása kapta a több pontot.
Bár dübörög a sikerpropaganda, a második Orbán-kormány gazdasági vezetőinek is tudniuk kell, hogy a négy év valójában csúfos sikertelenséget hozott - véli Vértes. Folytatódott a leszakadás a régiótól és már az unió egészétől is. Egyetlen célt sem sikerült elérni, csak úgy, hogy valahol más területen súlyos árat kellett fizetni érte. Ígéret sok van, de se a foglalkoztatásban, se a növekedésben, se a beruházásokban nincs áttörés. A kis- és közepes vállalkozások támogatását naponta emlegetik a Fidesz politikusai, de például a teljes ciklus nem volt elég ahhoz, hogy valóban megkönnyítsék a kicsik részvételét a közbeszerzéseken - mondta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Akárki győz is a választáson, változtatásra van szükség a gazdaságpolitikában, de ugyanúgy a társadalompolitikában is - állítja Vértes András.
Egy újabb kétharmados országgyűlési többséget (és ezzel a második Orbán-kormány utólagos legitimációját is) eredményező Fidesz-nyerés negatív forgatókönyv lenne, ahogy az is, ha senki sem tudna többséget szerezni - véli Kiss Ambrus. Igaz, a jelenlegi helyzetben az új választási rendszerrel az utóbbi szcenáriónak nagyon kicsi a valószínűsége. Ha a Fidesz csak egyszerű többséghez jut, az mindenképp támogatottságának jelentős csökkenését jelezné, és aligha lenne hátrány, hogy a kétharmados döntéseket már nem hozhatja meg kénye-kedve szerint.
Persze a kétharmad kérdése egy baloldali győzelemnél is felvetődik. Ha nincs meg a minősített többség a Parlamentben, megint csak két forgatókönyv képzelhető el. A Kormányváltók szövetsége vagy tudomásul veszi korlátait, de akkor nem tudja végrehajtani programja jelentős részét. A másik lehetőség, hogy kreatív megoldásokat alkalmazva próbál átlépni a kétharmados jogszabályok okozta problémán. A gazdaság szempontjából se a "béna kacsa", se az önkényeskedés nem látszik ideális megoldásnak, vagyis a baloldal kétharmados győzelme lenne a legtisztább.
A kormányerők annyira eltorzították az adórendszert, hogy ma már tulajdonképpen az ágazati különadók jelentik a vállalati adóztatás fő formáját, ha makroszinten nézzük - mondta Vértes András. Ezekből ugyanis évi 900 milliárd forint folyik be, ami a két és félszerese a társaságiadó-bevételeknek. Ezen mindenképp változtatni kell, akárki is győz. De pokoli nehéz lesz, hiszen a különadók beépültek a büdzsébe. Az adórendszer másik neuralgikus pontja a személyi jövedelemadó. Az egykulcsos adóval a gazdagabbaknál maradó évi 4-500 milliárdnak az ellenzék egy kisebb részét elvenné, és az alacsony jövedelműeknek visszaadná, őket ugyanis hátrányosan érintette ez a forma. Ez a változástatás indokolt, de a mai kormánypártok elkötelezték magukat az egykulcsos adó mellett, ők nehezebben hátrálhatnának ki mögüle. Számos akna akadályozza még a gazdaság egészséges működését, ezeket mindenképp föl kell szedni a választások után - véli Vértes András.
