Előfizetés

Negyedszázada szőtték körénk a világhálót

Göbölyös N. László
Publikálás dátuma
2014.03.12. 13:22
Fotó: Thinkstock
Hármas  kerek évfordulót ünnepel az idén a tömegkommunikáció: 50 éve, 1964-ben vizionálta Marshall MacLuhan a „globális falu” elméletét a világ összezsugorodásáról, még ugyanabban az évben az amerikai Syncom műhold révén öt kontinens láthatta a tokiói nyári olimpiát és 25 évvel később, 1989. március 12-én született meg az a kommunikációs rendszer, amelyből  kialakult az egész Földet és mindennapjainkat beborító háló: a World Wide Web.

A „www” atyjának tekintett Tim Berners-Lee számítógép-tudós, az Európai Nukleáris Kutatási Intézet (CERN) munkatársa éppen ma negyedszázada írta meg javaslatát, amelynek célja eredetileg a CERN és a különböző tudományos intézetek közötti  hatékonyabb kommunikációs rendszer kialakítása volt  egy kereső program és úgynevezett „hiperlinkek” segítségével. Hasonló jellegű törekvések voltak már a 60-as évektől az Egyesült Államokban, de ezek, mint például az Arpanet (Advanced Research Projects Agency Network) elsősorban a katonai célú programok voltak, de a számítógép-rendszerek e hálózatának elve segítette az internet  megvalósulását.  Másfél évvel később, 1990. decemberében Berners-Lee már elkészítette saját honlapját, 1991. augusztus 6-án pedig  első ízben vált nyilvánossá a World Wide Web az alt.hypertext sajtócsoportnál közzétett üzenetében, amelyben hangsúlyozta: a terv célja, hogy lehetővé tegye mindenki számára bármilyen információhoz való hozzájutást, bárhol is él a világban.

Az események innentől kezdve felgyorsultak. Berners-Lee, aki egyesíteni akarta a szabad számítógép-hálózatokat a világkeresővel, meggyőzte a CERN szakembereit, hogy olyan technológiát és olyan ingyenes programkódot dolgozzanak ki, amely révén bárki a világháló felhasználójává válhat. 1993. április 30-án készült el az egyetemes hozzáférési kód, megkezdődött az emberiség internet-korszaka. Beteljesült Arthur C. Clarke jóslata: a 2001: Űrodüsszeia világhírű írója még 1970-ben azt írta, hogy „műholdak fogják a világ felhalmozott tudását az emberek keze ügyébe adni egy olyan konzol segítésével, amely a fénymásoló, a telefon, a televízió és egy kis számítógép funkcióit kombinálva lehetővé teszi az adatvitelt bárhol a Földön.” Hamarosan megszülettek az óriás szerverek, és rajtuk a végtelen adatbázisok, amelyekkel ma már a világ egyetlen könyvtára sem vetekedhet.

A világhálót kezdettől fogva vegyesen ítélték meg: miközben milliárdok számára vált nélkülözhetetlen eszközzé a világ dolgairól való tájékozódásban (a sajtó gyökeres átalakulása külön történet) a munkában, a tanulásban, a tudományos kutatásban, majd – az ezredforduló körül megszülető közösségi portálok révén – egyre inkább a mindennapi kapcsolatokban is, nemhogy csökkentek volna, hanem erősödtek azok a félelmek, mely szerint általa megszűnik az ember magánszférájának védelme, kiszolgáltatott lesz egyfajta orwelli „Nagy Testvérnek”, hiszen a kommunikáció korlátlan lehetőségeinek eufóriájában önkéntelenül legbelsőbb titkait is kiadja a nyilvánosságnak, még külön ellenőrizni, „lehallgatni” sem kell senkit. Nehéz ezt a félelmet elhessegetni, miként azt is, hogy, mint minden jó és hasznos találmányt, a világhálót is lehet emberellenes célokra használni – gondoljunk csak az interneten szervezkedő terroristákra, és más szélsőséges elemekre – de a nemes célokért, jó ügyekért munkálkodó emberek is megtalálják egymást, távolságtól, és más gátló tényezőktől függetlenül.

Megoszthatják egymással tapasztalataikat, tudásaikat, élményeiket és egymás megismerése a legjobb eszköz a megértés, a tolerancia erősödésére. Eddig nem látott lehetőséget teremtett a civil társadalmaknak is az önszerveződésre, amellyel, mint valódi „közvéleménnyel”, egyre inkább számolniuk kell mindenütt a politikai osztályoknak. A negatív gondolkodásúak ugyan felróják neki, hogy rengeteg hazugság kap nyilvánosságot, sokan csupán szerepet játszanak a hálón, de az is igaz, hogy minden hazugság könnyebben és gyorsabban le is lepleződik.

Az amerikai Pew Research Center adatai szerint ma mintegy 2,7 milliárd ember használja a világhálót, ma mintegy 919 millió internetes portál várja látogatóit. A korábban tv-őrülteknek tartott amerikaiak 54%-a ma úgy vélekedik, hogy  nehezen bírná ki internet nélkül, a tv-t már csak 34% tartja élete részének.

És ki tudja, mit hoz a jövő? Marc Weber, a kaliforniai Mountain View-ban, a világ technológiai fővárosában működő Internet-múzeum igazgatója szerint „a világháló még csak félig épült ki”.  Így vélekedett a 2004 óta „Sir” címet viselő Tim Berners-Lee is, aki az Independentben szerdán megjelent interjúban reményét fejezte ki, hogy a jövőben az egész világ hozzáférhet a világhálóhoz, amely így beteljesítheti hivatását: erősíti az emberek tudását, méltóságát és szabadságát.

.

 

Vonják vissza a besúgótörvényt!

A rezsicsökkentéssel összefüggő törvény visszavonására szólítja fel a kormánypártokat a baloldali összefogás, amely szerint besúgóvá teszi a közös képviselőket a jogszabály, amellyel kapcsolatban alkotmányossági problémák is felmerülnek.

Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, március 10-én lépett hatályba a törvény azon rendelkezése, amely adatszolgáltatást előírva a társasházak közös képviselőinek feladatává teszi, hogy a lakók minden "rezdüléséről" tudomást szerezzenek, azokat listázzák és ezekről a hatóságokat tájékoztassák. A korábban volt házmestereknél is "nagyobb szörnyet" akarnak csinálni a közös képviselőkből - fogalmazott. Szanyi Tibor elmondta, hogy a törvény a társasházak esetében megkülönbözteti a magánszemélyeket és a cégeket, amelyeknek nem jár a rezsicsökkentés.

Az ellenzéki politikus szerint tisztázatlan, hogy mi van azokkal a lakókkal, akik önkormányzati lakásokban laknak, jár-e nekik a rezsicsökkentés. Ugyancsak kérdésesnek nevezte, hogy mi van azokkal, akiknek a lakásába cég van bejelentve. Mi van akkor, ha a nagymama megengedi az unokájának, hogy a lakásába bejelentse a cégét? Akkor a nagymama elbúcsúzhat a rezsicsökkentéstől? - sorolta kérdéseit az MSZP-s képviselő, aki szerint a Fidesz így veszi vissza a korábban biztosított kedvezményeket.

Megjegyezte, hogy Európa legtöbb országában a magánszemélyeknek adott kedvezmények a kisvállalkozásoknak is járnak. Úgy értékelte, a Fidesz besúgókat akar csinálni a közös képviselőkből, és "ők akarják szétdúlni körülbelül egymillió ember életet pusztán azért, mert nem lehet tudni, hogy ha valaki lehúzza a WC-t az most céges minőségében, vagy pedig magánemberi minőségében tette".

Dorosz Dávid független országgyűlési képviselő, a Párbeszéd Magyarországért (PM) politikusa azt mondta, alkotmányossági problémák is vannak "a besúgótörvénnyel", mert a közös képviselőknek eddig adatkezelési joguk volt, és nincs törvényes felhatalmazásuk arra, hogy ezeket az adatokat továbbítsák egyes közműszolgáltatóknak. Felhívta arra a figyelmet, hogy miközben a Fidesz most több millió ember és kisvállalkozás adatait szeretné továbbküldözgetni, addig a föld- és a trafikpályázatok eredményét nem tette senki számára hozzáférhetővé.

Dorosz Dávid szerint az is problémát fog okozni, hogy sok helyen szívességi alapon látják el a közös képviseletet. Milyen helyzetbe kerülnek most ők, hogy járniuk kell majd a házat és "jobbra, balra kell majd kémkedniük"? - kérdezte. Hozzátette: a nagy társasházaknál cégek látják el a képviseletet, amelyeknek ez a kettős listázás többletköltséget jelent majd, ezért ők is díjat fognak emelni.  A PM politikusa hangsúlyozta, mindent megtesznek a törvény visszavonásáért, és biztos, hogy az adatvédelmi biztoshoz fordulnak az ügyben. 

A hvg.hu szerdán számolt be arról, hogy március 10-én lépett hatályba a rezsicsökkentéssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításának néhány rendelkezése. A törvényt a fideszes Németh Szilárd és Rogán Antal nyújtotta be, azt február 6-án fogadta el a parlament.  A törvényben új adatszolgáltatási kötelezettséget írtak elő a társasházak és lakásszövetkezetek a nevében eljáró közös képviselőknek: ezentúl rendszeresen le kell jelenteni, a házban milyen arányban laknak olyanok, akik jogosultak a víz-, illetve szemétdíj után járó rezsicsökkentésre, és hány lakásnál nem jár a kisebb számla. A lap azt írja, hogy a törvény alapján a rezsicsökkentés csak azoknak a természetes személyeknek jár, akik saját jogukon használják az ingatlant. 

A hvg.hu szerint ha a kötelező adatszolgáltatásnak a közös képviselő nem tesz eleget, akkor a törvény értelmében ilyenkor a vízmű, illetve a kommunális szolgáltató az előírt két külön számla helyett csak egyet bocsát ki – ami nem tartalmazza a rezsidíj csökkentését, vagyis a megtakarítást kollektíve elbukták. A jogszabály kimondja, hogy ilyen mulasztás esetén is megilleti a rezsicsökkentés a természetes személy lakókat, és a díjcsökkentés elmaradásának terhét a közös képviselőnek kell viselnie.

Kétharmad 2.0

Az ellenzéki összeborulást elemzők körében megfogalmazódott egy olyan álláspont, mely szerint a közös lista – ha másra nem is, de – arra egészen biztosan alkalmas lesz, hogy megakadályozza a Fidesz-KDNP kétharmadát - írja elemzésében az IDEA Intézet.

Érdemes figyelembe venni azt, hogy a Fidesz-KDNP számára pusztán lehetőség (de nem cél), az ellenzék számára azonban szükségszerűség a kétharmad. Hiszen, amíg a jelenlegi kormányzó erőknek nincs szüksége parlamenti kétharmadra a kormányzáshoz, addig a kormányrudat megszerezni kívánó ellenzék igen nehezen irányíthatná az országot kétharmad nélkül, a 2010 és 2014 közötti kétharmad által kialakított feltételek között. Bár mostanság kevesebbet beszélünk róla, de a Fidesz-KDNP által kialakított és a (leendő) kormányzást több ponton (pl. adópolitika, nyugdíjrendszer) is gúzsba kötő jogrendszer teremtette kényszerhelyzet továbbra is jelen van.

Egyetlen szempontból mégis szükséges lehet Orbán Viktornak a minősített többség: a kapkodás miatt. Az elmúlt négy évben bőven volt arra példa, hogy a Fidesz-KDNP nem átgondoltan nyúlt a kétharmadhoz és hibák befoltozására használta azt (pl. az Alaptörvény negyedik módosításával a kétharmad az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek mondott rendelkezéseket injekciózott az törvénybe). Azonban e nélkül, a „biztos, ami biztos” kétharmad nélkül is bőven lehet kormányozni, maximum nagyobb kreativitásra van szükség.

A teljes cikket itt olvashatja.