Előfizetés

Megindul a Q-ügyosztály

Bársony Éva
Publikálás dátuma
2014.03.13. 06:45
A Nyomtalanul rejtélyes bűnügyének szálai a távoli gyerekkorba nyúlnak vissza FORRÁS: VERTIGO MEDIA
A leghíresebb dán krimiíró, Jussi Adler-Olsen morcos főhőse a Q-ügyosztály éléről most átlépett a mozivászonra is hű arab segítőtársa kíséretében. A Nyomtalanul című filmet Mikkel Norgaard rendezte.

Egy jó kis dán krimi búvik meg a héten is valóságos áradatban érkező premierfilmek között. A Nyomtalanul rendezője, Mikkel Norgaard eddig ismeretlen volt a magyar mozinézők előtt, nevéhez főként tévéprodukciók társulnak. Most azonban jó okunk van legalább is emlékezni a nevére, mert ha szerencsénk van, akkor a Nyomtalanulnak folytatása is lesz a mozikban.

A könyvkiadásban ugyanis már jócskán benne vagyunk magyarul is a nevezetes Q-ügyosztály bonyodalmas nyomozati történeteiben, Adler-Olsen a Nyomtalanullal indult sorozatából már a negyedik krimi is megjelent izgalmasabbnál izgalmasabb bűnügyekkel.

A Palackposta, a Fácángyilkosok és A 64-es betegnapló főszereplője ugyanaz a morcos nyomozó, Carl Mrck, akik a most hozzánk érkezett első filmben a reménytelen esetek lezárásával megbízott Q-ügyosztályt megalapítja és beindítja. A forgatókönyv megírásában maga az író, Jussi Adler-Olsen is részt vett, s valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a vaskos könyv testes története sérülés nélkül került fel a vászonra alig több, mint másfélórás sűrűségben.

Hihetetlen, hogy van még rendező, aki két óra alatti hosszúságban ad ki a kezéből filmet, de lám van, és ez az összefogottság a Nyomtalanul egyik érdeme. Még akkor is, hogy ezzel a könyv egyik rendkívül érdekes feszültségforrásáról nagyrészt le kellett mondania.

Ez a rész történetesen Merete, a nyomtalanul eltűnt fiatal politikusnő fogva tartásának regénybeli részletezése. Hátborzongatóan érzékletes leírása annak, ahogy elrablója bezárja egy teljesen elzárt hatalmas tartályba, ahová csak egy cső vezet, azon kapja az ételt, italt, s küldheti ki a szennyet.

Titokzatos fogvatartója időről-időre megemeli a nyomást 1 atmoszférával, olykor szól hozzá, s titokban meglesi szenvedését egy ablakon át. Adler-Olsen rémületes részletességgel viszi az olvasó elé Merete sok éven át tartó elképesztő szenvedését, amiből csak néhány drámai részlet került a vászonra.

Tehát a feszes, lendületes film érdekében nem akármiről volt hajlandó lemondani: regényének egy különösen értékes részéről. De lemondott, s Norgaard rendező cserébe a történetnek ezt a részét olyan ügyesen sűrítette néhány mellbevágóan kegyetlen jelenetbe, hogy a film nézője semmivel sem maradt szegényebb az izgalmakat illetően.

Sőt, ami ezt az egész szörnyű bosszút kiváltotta, az a gyerekkori tragédia a filmen jóval hatásosabban jelenik meg, a képek itt nagyon beszédesek, az ok és okozat tökéletesen világos. És ettől még borzongatóbb az egész bűnügy sorsszerűsége, a bosszúálló megszállottsága, egy ártatlan játékból felburjánzó többszörös tragédia.

A film fő szála a történet főszereplőjéhez, egy szerencsétlen akció után lelkileg összeroppant nyomozóhoz, Carlhoz kötődik. Látjuk a társai halálával és megnyomorodásával végződő rossz döntését, aztán látjuk, hogyan próbál mégis talpon maradni.

A krimiirodalom végtelen számú sztereotípiái közül, amelyek egy-egy karakteres nyomozó alakjához kapcsolódnak, Carl is kapott néhányat alkotóitól, a magánéleti dráma, a magára maradtság, a világutálat, a főnökeivel való szembefordulás, a magányos hős konoksága.

Ám mindezeket olyan ügyesen egyéníti a film, egyrészt a regénybeli figura irodalmi alakjából átvéve a karakterisztikus vonásokat, másrészt a figurát megtestesítő Nikolaj Lie Kaas nagyszerű játékával, hogy az eredetiség élményével ajándékozzák meg a nézőt.

Kaas durvára vett arcvonásai, mogorva pillantása, mindenkit elutasító magánya és megszállottsága nagyon erős személyiséget kölcsönöznek a figurának, ugyanakkor mély fájdalmat a társai tragédiája miatt.

Elhisszük, hogy az elhatározottsága hű fegyverhordozójává teszi a takarításra mellé rendelt arab Assadot, akivel a száműzetésnek számító Q-ügyosztályt a döglött ügyek osztályából a titokzatos bűnügyek sikeres feltárásának osztályává emelik azzal, hogy a sok éve nyomtalanul eltűnt politikusnőt, Neretét megmentik a fémtartályban rá váró kínhaláltól.

Kaas már ott volt Lars von Trier Idiótákjában (1998), azután egy sor dán filmremekben (Ádám almái, Hogy szereszt?, Testvéred feleségét). Ha szerencsénk van, tényleg lesz folytatása a vásznon is a Q-ügyosztály bűnügyeinek, már csak Kaas miatt is megéri.
(Nyomtalanul ****)

Kiszámíthatatlanok a malájok

Publikálás dátuma
2014.03.13. 06:40
Többek között a maláj parti őrség hajója keresi a tengerben az eltűnt Boeing 777-es nyomait FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Továbbra is teljes rejtély, hová tűnt a malajziai légitársaság MH370-es járata. Csak annyi bizonyos, hogy a maláj hatóságok kommunikációja az ügyben valósággal botrányos. A keresés már több tízezer négyzetkilométeren zajlik. A hatóságok nem zárják ki, hogy a pilóta „pszichés problémája” áll az eltűnés mögött. Óriási felbontású műholdfelvételeket vizsgálhat át bármely netező annak reményében, hogy az eltűnt utasszállító darabjaira bukkan a képeken.

A légierő főparancsnoka, Rodzali Daud cáfolta a Berita Harian című lapban megjelent azon állítást, mely szerint a járat teljesen letért a kijelölt repülési pályáról, s kilencven fokkal elfordulva a Maluku-szoros felé vette az irányt. A főparancsnok azonban csak azt cáfolta, hogy ő állított volna ilyet.

Miért csörögtek ki az utasok mobiljai?
Ma már nagyon sok olyan mobil van, amelyeknél ahogy megnyomjuk a hívásgombot, azonnal olyan hangot hallunk, mintha kicsöngene a telefon. És ez nem jelenti azt, hogy tényleg ki is csöng – magyarázta Jeff Kagan drótnélküli technológia-szakértő az NBC-nek. A hálózat ilyenkor elkezdi keresni a mobilt, először az alapján, ahol utoljára volt, majd kiterjeszti a keresést. Ha nem találja, akkor véget vet a hívásnak. Ez a keresés alig néhány másodpercig tart. Tehát elképzelhető, hogy a tárcsázó fél négyszer is hallja a csengést jelző búgást, a fogadó félnél csak egyszer csörög a mobil, vagy egyszer sem. Még akkor is szüksége van a hálózatnak néhány másodpercre, ha a fogadó fél mobilja repülés üzemmódban van, vagy ki van kapcsolva, esetleg hálózaton kívül van vagy megsemmisült.

Azt nem, hogy egy katonai radar rögzítette a repülőgép kijelölt útvonalról való letérését. Daud ezzel kapcsolatban azt mondta, ez is egy „hipotézis, amit nem lehet kizárni”.

Hasonlóképpen vélekedett a malajziai polgári légiközlekedési hatóság vezetője, Azharuddin Abdul Rahman, aki szintén „lehetőségről” beszélt.

A szerda reggeli órákban azt közölték, egyelőre nem találták a gép nyomát a Maluku-szoros környékén.

A maláj illetékesek állításainak tengerében eddig sem volt könnyű elevickélni, most már azonban ez végképp lehetetlenné vált.

Eközben a feltételezett áldozatok hozzátartozói – főként kínaiak – kezdik elveszíteni a türelmüket, s végre konkrét tényeket akarnak hallani a hatóságoktól. Válaszok azonban egyelőre nincsenek.

Egyes vélekedések szerint a malajziai hatóságok kevesebbet mondanak, mint amennyit tudnak, s jelentősen megszűrik

az információkat. Erre utalhat például: illetékesek csak két nappal a baleset után számoltak be arról az észlelésről, hogy a gép letérhetett kijelölt útjáról.

A körültekintőnek aligha nevezhető maláj eljárást híven tükrözte a Kuala Lumpur-i közlekedési miniszter tegnapi sajtóértekezlete, amely kis híján káoszba torkollott. A tárcavezető elismerte, fogalmuk sincs, hol a repülő, de azt ígérte, „mindenképpen megtaláljuk”. Mint mondta, a keresést már 43 ezer négyzetkilométeren zajlik.

A vietnami hatóságok is kezdik megelégelni a malájok kiszámíthatatlanságát. Tegnap már jóval kevesebben vettek részt a mentési munkálatokban. A hanoi kutatócsapatok szóvivője, ha burkoltan is, de Kuala Lumpurt hibáztatta a lépésért. Mint mondta, várják a hivatalos közléseket Malajziából.

Ugyanakkor új területre, Malajziától és Thaiföldről nyugatra lévő Andamán-tenger környékére is kiterjesztették a keresést. Egy elmélet szerint a gép műszaki hiba miatt fordulhatott el ebbe a térségbe, s valahol itt akarhatott kényszerleszállást végrehajtani. A radarok pedig azért nem rögzítették mozgását, mert bizonyos magasság alatt már nem tűnik fel a gép útja az érzékelőkön.

Spóroltak a karbantartáson?
Akár pénzügyi problémák is állhatnak repülőgép eltűnése mögött. A maláj állami légitársaság (Malaysia Airlines) már régóta veszteségekkel küzd: 2000-ben az állam mentette meg a teljes összeomlástól, 2002-től pedig egyre növekvő hiteltartozást halmoz fel. A társaság a 2013-as évet mintegy 360 millió dolláros veszteséggel zárta, az elemzők többsége még 2015-ben sem remél profitot. A cég pénzügyi helyzetét többen is összefüggésbe hozták a Boeing 777-es eltűnésével, az Affin Investment Bank elemzője azonban úgy véli, hogy a pénzügyi nehézségek nem befolyásolták a karbantartásokat, a légitársaság "mindig figyelt arra, hogy a karbantartási vizsgálatokat magas minőségen végezze".

Amennyiben valóban e területen találnák meg a gép roncsait, úgy ismét felmerül a kérdés, miért tért le a gép a kijelölt útról? Elméletileg lehetséges, hogy a gép Malajziától nyugatra zuhant le. De ez esetben is sok percnek kellett eltelnie a kijelölt útról való letérés és a lezuhanás között. Miért nem adott le vészjelzést a pilóta?

Rejtély az is, hogy a három rádió közül miért nem működött egy sem. Erre egy lehetséges magyarázat, hogy a gép orra nagy sebességgel zuhant a tengerbe, így mindhárom adóberendezés azonnal használhatatlanná vált. Ám ennek esélye szakértők szerint igen csekély.

A hatóságok kedden lényegében már elvetették a terrortámadás hipotézisét, az a két fiatal iráni, akik hamis útlevéllel akartak Európába menni, illegális bevándorlók, s nem terroristák voltak. 

Keresse ön is a roncsokat!
Eddig mintegy 600 ezer ember vizsgálta az amerikai DigitalGlobe vállalat műholdfelvételeit, hogy nyomára bukkanjon a Malaysia Airlines utasszállítógépének. A weboldal látogatói az óceán óriási felbontásban, véletlenszerűen eléjük tárt részletén, kockáról kockára vizsgálhatják át a vízfelszínt, és négyféle jelzést helyezhetnek el a felvételeken, amennyiben azokon roncsdarabot, mentőcsónakot, olajfoltot vagy más nyomot vélnek felfedezni. A DigitalGlobe úgynevezett crowdsourcing kampánya arra irányul, hogy emberek tömegét vonják be a kutatásba, s a társaság azt tervezi, hogy naponta frissíti majd a http://www.tomnod.com weboldalon átvizsgálható felvételeket.

Persze annak lehetősége nem került le a napirendről, amely szerint a gépet eltérítették volna.

Halid Abdul Bakar maláj rendőrfőnök pedig e felvetés mellett a „szabotázst” sem zárta ki, amely „a pilóták pszichés problémáival hozhatók összefüggésbe”.

Arra gondolhatott, hogy az egyik pilótáról, Fariq Abdul Hamidról bebizonyosodott, néhány éve - amint gépével Thaiföld felé haladt - szőke dél-afrikai szépségeket engedett be a pilótafülkébe, ami szigorúan tilos.

Az egyik nő egy ausztrál műsorban azt állította, a férfi oda sem figyelt a repülésre, békésen cigarettázott és beszélgetett.

Ugyanakkor a maláj légitársaság illetékese ma reggel azt közölte, nincs ok azt feltételezni, hogy a legénység hibája állna a gép eltűnésének hátterében.

A kínai maláj nagykövet azt közölte, az utolsó jel, amit a gépről fogtak, ez volt: „Rendben, jó éjt”. Iszkandir Szarudin erről az áldozatok hozzátartozói előtt beszélt.

A török kormányfő nagy bajba kerülhet

Tüntetéssé terebélyesedett Isztambulban a kedden elhunyt Berkin Elvan temetése. Búcsúztatásán tízezrek vettek részt. A 15 éves fiú kilenc hónapig tartó kóma után halt meg. Berkin Elvant tavaly júniusban a rendőrség egyik könnygázgránátja találta el.  A fiú koponyáját találta el a könnygázgránát úgy, hogy semmi köze sem volt a megmozdulásokhoz. Édesanyja kenyérért küldte a boltba.

A fiú halálhírére harminc városban vonultak az utcára az emberek. Kedden este összecsapások törtek ki a tüntetők és a rendőrség között Isztambulban. Összesen 150 személyt vettek őrizetbe, 20 személy megsérült.

Mersinben rendőrautó ütött el egy tüntetőt, akit súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba. Berkin Elvan 269 napig feküdt kómában. Ő a Gezi-parki tüntetések nyolcadik áldozata, 2013 nyara óta.

Halálával minden korábbinál nagyobb válság fenyegeti Recep Tayyip Ergogan kormányát. A fiú halála ugyanis megrendítette a teljes török társadalmat, s az az anatóliai réteg is elfordulhat a miniszterelnöktől, amelyre eddig bizton számíthatott. Berkin Elvan édesanyja személyesen Erdogant tette felelőssé gyermeke haláláért.

"Nem Isten vette el a fiamat, hanem Erdogan miniszterelnök" - mondta könnyezve újságírók előtt. A kormányfő egyébként tavaly hősöknek nevezte a tüntetéseket brutalitással leverő rendőröket.

Erdogan az utóbbi hetekben lehallgatási botrányokba keveredett. Népszerűsége rohamosan csökken, egy hónap alatt tíz százalékkal apadt közkedveltségi mutatója, amely jelenleg negyven százalék körüli. A mostani krízis komolyan fenyegetheti hatalmát. A fiú temetésén tízezrek skandálták, hogy Erdogan pártja, az AKP gyilkolta meg Berkint.