A Krétakör sem vesz részt a Burgtheater fesztiválján

A Krétakör úgy döntött, hogy „Korrupció” című előadásukkal nem vesznek részt a Burgtheater fesztiválján, miután az Osztrák Köztársaság kulturális államtitkára, felmentette állásából Matthias Hartmannt, a Burgtheater intendánsát - derül ki a Krétakör közleményéből. Korábban a Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház is lemondta a fellépést.

Matthias Hartmann tavaly tavasszal jelezte aggályait a magyar kultúrpolitika regresszív és felelőtlen, ideológiai alapú döntéseivel kapcsolatban. Azt követően, hogy nyáron találkozott Balog Zoltánnal és Vidnyánszky Attilával, a korábbi fenntartásait személyes benyomásai is megerősítették.

A helyzet megoldásaként egy olyan színházi fesztivál ötletével állt elő, ahol a magyar kulturális kormányzat által kitüntetett, illetve elhanyagolt színházi alkotók és csoportjaik közösen mutatkozhatnak be az osztrák közönség előtt, és lehetőség szerint párbeszédbe is léphetnek egymással. A kezdeményezés jelentőségét nem lehet eléggé megbecsülni, tekintettel arra, hogy hazánkban ma erre sajnálatos módon nincs sem hivatalos, sem informális lehetőség – hangsúlyozza a krétakör közleménye.

Maga a Krétakör, illetve a 2 éven keresztül a szervezet vezetői által is irányított Független Előadó-művészeti Szövetség számtalan alkalommal kereste a szakmai egyeztetés lehetőségét a kulturális döntéshozókkal illetve kitüntetettjeivel, de érdemi eredményt mindeddig nem sikerült elérniük: „ Ezért a fesztivál számunkra a szabad véleménynyilvánítás és a demokratikus konfrontálódás érdemi lehetőségét jelentette.” – olvasható a dokumentumban.

Ám a történtek után „ kénytelenek vagyunk tudomásul venni: Matthias Hartmann személye és jelenlegi helyzete hitelteleníti a magyar kulturális kormányzattal szemben megfogalmazott, mégoly jogos és megalapozott kritikákat.” – áll a közleményben. „Bár a közintézmény, és annak vezetője nem egy és ugyanaz, a fesztivál kezdeményezője személyesen Hartmann volt, ezért számunkra erkölcsileg elfogadhatatlan lenne, ha mégis részt vennénk rajta. Legfontosabb értékünk a szakmai integritásunk következetes és megalkuvásmentes képviselete itthon és a nagyvilágban egyaránt.” – teszik hozzá.

Szerző

Ukrajna sohasem adja meg magát!

Publikálás dátuma
2014.03.13. 08:20
Arszenyij Jacsenyuk: "Ukrajna a nyugati világ része és az is marad!" Fotó: Dean Mouhtaropoulos/Getty Images
Az Egyesült Államok teljes mértékben elutasítja a krími népszavazás tervét - jelentette ki szerdán Barack Obama amerikai elnök, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfővel.

Obama elnök reményét fejezte ki, hogy a diplomáciai erőfeszítések le tudják állítani a terület Oroszországhoz való csatlakozásáról kiírt referendumot és annak újragondolásához vezetnek. Előrebocsátotta, hogy Washington nem fogja elismerni a referendum eredményét.

Az elnök rámutatott, hogy az Egyesült Államok és a világ kénytelen lesz megfizettetni Oroszországgal annak az árát, ha nem változtat ukrajnai politikáján és megsérti a nemzetközi jogot. Hangsúlyozta, hogy Washington ki fog állni Ukrajna mellett.

Van egy másik lehetséges út is, és reméljük, hogy (Vlagyimir) Putyin (orosz) ezt az utat választja - hangoztatta Barack Obama. "De ha nem így tesz, akkor biztos vagyok benne, hogy a nemzetközi közösség erőteljesen kiáll majd az ukrán kormány mellett" - tette hozzá.

Jacenyuk miniszterelnök Obama oldalán ülve kijelentette, hogy Ukrajna sohasem adja meg magát a területéért vívott harcban.

"Ukrajna a nyugati világ része és az is marad" - mondta angolul Jacenyuk, aki csütörtökön felszólal majd az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.

A fehér házi amerikai-ukrán megbeszéléssel párhuzamosan az amerikai szenátus külügyi bizottsága 14:3 arányban elfogadott egy törvénytervezet, amely újabb szankciókat léptetne életbe Oroszország ellen és 1 milliárd dolláros hitelgaranciát nyújtana Ukrajnának.

A jogszabályt a teljes szövetségi felsőháznak is meg kell még szavaznia. Obama elnök kérte a szenátust, hogy minél előbb szavazza meg az 1 milliárd dolláros hitelgaranciát.

A tervezett szankciók ugyan nem veszik célba az orosz bankokat és az energetikai szektort, ahogy azt több honatya javasolta, de újabb nyomásgyakorló eszközöket jelenthetnek John Kerry amerikai külügyminiszter kezében, aki Londonban pénteken találkozik orosz partnerével, Szergej Lavrovval.

A krími tatároknak sem tetszik

Közben a krími tatárok Moszkvában tartózkodó befolyásos politikusával vitatta meg a félsziget helyzetét az orosz elnök.

Mintyimer Sajmijev, az Oroszországhoz tartozó Tatár Köztársaság volt vezetője azt nyilatkozta, hogy Vlagyimir Putyin és Musztafa Dzsemiljev, az ukrán parlament képviselője, a krími tatárok törvényhozása, a medzslisz korábbi elnöke hosszas "építő jellegű, baráti telefonbeszélgetést folytatott egymással".

Sajmijev elmondta, hogy Dzsemiljev aggódik Ukrajna területi egysége, valamint a vasárnapra meghirdetett népszavazás következményei miatt. A krími tatárok törvénytelennek tartják az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz csatlakozásáról szervezett referendumot. A tatárok a Krím félsziget lakosságának 12 százalékát teszik ki.

Dzsemiljev ukrán újságíróknak beszámolt az orosz államfővel folytatott telefonbeszélgetésről, amely mintegy 30 percig tartott. Az UNIAN ukrán hírügynökség moszkvai jelentése szerint az ukrajnai tatár politikus kifejtette Vlagyimir Putyinnak, hogy "a legfontosabb országunk területi egysége, és annak megsértése az 1994-es budapesti memorandum megsértését jelenti, amelyet az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország írt alá cserébe azért, hogy lemondtunk a nukleáris fegyverről".

A 20 évvel ezelőtt született egyezmény Ukrajna szuverenitását és területi épségét szavatolta.

Az ukrajnai tatárok befolyásos képviselője az UNIAN közlése szerint figyelmeztette az orosz államfőt: "ha az Ukrajna területi egységét szavatoló egyezményt megsértik, az azzal járhat, hogy senki sem fogja tiszteletben tartani az ilyen típusú szerződéseket és minden ország, amelynek pénzügyi lehetősége lesz rá, felszereli magát atomfegyverrel. Ez alól Ukrajna sem lesz kivétel."

Musztafa Dzsemiljev elmondása szerint Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy szerinte Ukrajna függetlenségének kikiáltása 1991. augusztus 24-én "nem egészen felelt meg a szovjet normáknak, amelyek a volt Szovjetunióból való kilépést szabályozták".

Vlagyimir Putyin szerdán telefonon beszélt Didier Burkhalterrel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) soros elnöki tisztét betöltő Svájc államfőjével és külügyminiszterével is, akivel az ukrajnai rendezést és abban az EBESZ közreműködésének lehetőségét vitatták meg - közölte a Kreml sajtószolgálata.

Szerző

Az utolsó éjszaka

Milyen lehet a halál előtti utolsó éjszakája, mondjuk egy 47 éves vállalkozónak, akinek sikeres cégére az állam "visszautasíthatatlan ajánlattal" szemet vet? Nem állítom, hogy a Welt 2000 Kft. tulajdonosa, Komáromi András, minapi elhunytáért közvetlenül a kormány felel. Szeretném inkább azt hinni, hogy "legfeljebb" végzetesen megviselte a stressz. Köztük a fegyveres NAV-nyomozók áfa-csalás gyanújával tett hirtelen reggeli látogatása. Aztán, néhány héttel később, a tulajdonos egy szombaton aláírta azt a papírt, amit korábban soha nem akart. Vasárnap pedig meghalt. Végül is be lehet látni: Orbánéknak egyszerűen kellett az amúgy velük is üzletelő cég uniós pénzek pályáztatására, elosztására írt, milliárdokat érő szoftvere. Ami pedig nekik kell, hát azt előbb-utóbb elveszik. Földet, bankot, nyugdíj-megtakarítást. Közérdekből, persze, aki pedig az útjába áll az államosítási ámokfutásnak, azt eltapossák. Ez van: csak a gépezet és nem a tulajdon szent.

2010. március 8-án, a választások előtt zsúfolásig megtelt a Művészetek Palotája a Vállalkozók Országos Szövetségének gazdaságpolitikai fórumára. Az elnökségben, a magyar és uniós zászlók alatt ott ült a kormányra készülő Orbán Viktor, aki hatásos beszédben vázolta fel, hogyan fog együttműködni a vállalkozói világ és az új politikai kurzus. A baloldali-liberális nyolc évben csalódottak önfeledten ünnepelték az értékteremtő piacgazdaságot, az okos egyeztetést, az erős kormányt, az erős vállalkozói világot, a nyugalmat, kiszámíthatóságot, biztonságot, a szélsőséges, radikális változások elutasítását. Tapsoltak, mert már valóságnak látták az ígéretet. Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke mindjárt erős kézfogással pecsételte meg a gentleman's agreementet (minek ide papír?), s terelte be egyetlen mozdulattal a Fidesz zászlaja alá az optimális esetben politikailag amúgy színtelen vállalkozói világot.

Éppen négy év telt el azóta. A többség - mint a társadalom maga is - lassan ébredt, s zavarodottan próbálta túlélni azt, amiért négy éve még tapsolt. A takarékszövetkezetek kényszerállamosítása miatt maga Demján Sándor, a magyar vállalkozók ikonikus alakja is éppen körkörös perben áll az állammal. Azzal, amelytől sokadmagával megváltást várt, s amelynek - "választói felhatalmazással" végrehajtott - teljes átépítésére oly büszke ma a kormányfő (és a házelnök). A piac lassú csendben ábrándult ki a Fidesz-hatalom valóságából. A Portfolio.hu választások előtt végzett kutatása azt mutatja: a kétharmados kormányzás folytatása az egyik legrosszabb lehetőség lett a választók körében. A várakozások egyértelműen negatívak, mert "nincsenek meggyőződve", hogy sikerül megállítani a gazdaság leszakadását.

Mielőtt azonban a kormányváltó ellenzék nyugodtan álomra hajtaná a fejét, azért annyit még látnia kellene: a felmérés szerint nincs igazán olyan, kormányzásra is esélyes politikai alakulat, amelytől a jövőben sokat várnának a befektetők. Ami azt jelzi, nincs még kiegyezés a tőkével, a piaccal. Ami nélkül viszont álomnak is kevés az új politikai korszak beköszönte.

Szerző
Friss Róbert