Obama elnök reményét fejezte ki, hogy a diplomáciai erőfeszítések le tudják állítani a terület Oroszországhoz való csatlakozásáról kiírt referendumot és annak újragondolásához vezetnek. Előrebocsátotta, hogy Washington nem fogja elismerni a referendum eredményét.
Az elnök rámutatott, hogy az Egyesült Államok és a világ kénytelen lesz megfizettetni Oroszországgal annak az árát, ha nem változtat ukrajnai politikáján és megsérti a nemzetközi jogot. Hangsúlyozta, hogy Washington ki fog állni Ukrajna mellett.
Van egy másik lehetséges út is, és reméljük, hogy (Vlagyimir) Putyin (orosz) ezt az utat választja - hangoztatta Barack Obama. "De ha nem így tesz, akkor biztos vagyok benne, hogy a nemzetközi közösség erőteljesen kiáll majd az ukrán kormány mellett" - tette hozzá.
Jacenyuk miniszterelnök Obama oldalán ülve kijelentette, hogy Ukrajna sohasem adja meg magát a területéért vívott harcban.
"Ukrajna a nyugati világ része és az is marad" - mondta angolul Jacenyuk, aki csütörtökön felszólal majd az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
A fehér házi amerikai-ukrán megbeszéléssel párhuzamosan az amerikai szenátus külügyi bizottsága 14:3 arányban elfogadott egy törvénytervezet, amely újabb szankciókat léptetne életbe Oroszország ellen és 1 milliárd dolláros hitelgaranciát nyújtana Ukrajnának.
A jogszabályt a teljes szövetségi felsőháznak is meg kell még szavaznia. Obama elnök kérte a szenátust, hogy minél előbb szavazza meg az 1 milliárd dolláros hitelgaranciát.
A tervezett szankciók ugyan nem veszik célba az orosz bankokat és az energetikai szektort, ahogy azt több honatya javasolta, de újabb nyomásgyakorló eszközöket jelenthetnek John Kerry amerikai külügyminiszter kezében, aki Londonban pénteken találkozik orosz partnerével, Szergej Lavrovval.
A krími tatároknak sem tetszik
Közben a krími tatárok Moszkvában tartózkodó befolyásos politikusával vitatta meg a félsziget helyzetét az orosz elnök.
Mintyimer Sajmijev, az Oroszországhoz tartozó Tatár Köztársaság volt vezetője azt nyilatkozta, hogy Vlagyimir Putyin és Musztafa Dzsemiljev, az ukrán parlament képviselője, a krími tatárok törvényhozása, a medzslisz korábbi elnöke hosszas "építő jellegű, baráti telefonbeszélgetést folytatott egymással".
Sajmijev elmondta, hogy Dzsemiljev aggódik Ukrajna területi egysége, valamint a vasárnapra meghirdetett népszavazás következményei miatt. A krími tatárok törvénytelennek tartják az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz csatlakozásáról szervezett referendumot. A tatárok a Krím félsziget lakosságának 12 százalékát teszik ki.
Dzsemiljev ukrán újságíróknak beszámolt az orosz államfővel folytatott telefonbeszélgetésről, amely mintegy 30 percig tartott. Az UNIAN ukrán hírügynökség moszkvai jelentése szerint az ukrajnai tatár politikus kifejtette Vlagyimir Putyinnak, hogy "a legfontosabb országunk területi egysége, és annak megsértése az 1994-es budapesti memorandum megsértését jelenti, amelyet az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország írt alá cserébe azért, hogy lemondtunk a nukleáris fegyverről".
A 20 évvel ezelőtt született egyezmény Ukrajna szuverenitását és területi épségét szavatolta.
Az ukrajnai tatárok befolyásos képviselője az UNIAN közlése szerint figyelmeztette az orosz államfőt: "ha az Ukrajna területi egységét szavatoló egyezményt megsértik, az azzal járhat, hogy senki sem fogja tiszteletben tartani az ilyen típusú szerződéseket és minden ország, amelynek pénzügyi lehetősége lesz rá, felszereli magát atomfegyverrel. Ez alól Ukrajna sem lesz kivétel."
Musztafa Dzsemiljev elmondása szerint Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy szerinte Ukrajna függetlenségének kikiáltása 1991. augusztus 24-én "nem egészen felelt meg a szovjet normáknak, amelyek a volt Szovjetunióból való kilépést szabályozták".
Vlagyimir Putyin szerdán telefonon beszélt Didier Burkhalterrel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) soros elnöki tisztét betöltő Svájc államfőjével és külügyminiszterével is, akivel az ukrajnai rendezést és abban az EBESZ közreműködésének lehetőségét vitatták meg - közölte a Kreml sajtószolgálata.