Nyolcvankét éves vagyok, s ez életem legfontosabb napja, mondta Fekete György a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a testület székházaként működő, tíz év után újra megnyíló, felújított Pesti Vigadó épületének a bejárásán.
A Feszl Frigyes által tervezett, 1864-ben átadott épülete a háború alatt bombatalálatot kapott, és súlyosan megsérült. A hetvenes években az akkori ízlés és műemlékvédelmi szabályok szerint újították el, eltűnt a díszterem pompás mennyezete, csillárjai, elfalazták a tágas kocsi behajtót, Takács Viktor, a Pesti Vigadó felújításának feladataiért felelős miniszteri biztos elmondta, mindezeket a mostani felújítás során az eredeti tervek alapján helyreállították.
E mellett igyekeztek a 21. századi igényeket is kielégíteni. Megszüntették a színpad elavult zsinórpadlását, e helyett az 5. és 6. emeleten kiállítótermeket hoztak létre, és nyitottak egy pompás kilátást nyújtó panoráma teraszt is.
Fekete György hozzátette, hogy a földszinten helyezik el az akadémiai könyvtárat, azaz a tagok életművét nyomtatott és elektronikus formában. Itt kap helyet egy kisebb kiállító terem, és egy étterem is.
Még nincs teljesen kész a ház, hiszen egy kisebb színházterem, egy konferencia terem és a könyvtár egyelőre nem készült el, ezeknek májusban lesz az átadása.
Fekete György szerint a Vigadó a világon egyedülálló helyszín, mert nyolc művészeti ág kiemelkedő tehetségeit tudja bemutatni.
Utalt arra, hogy a színházterem, a bálterem, a koncertterem, a kiállítóterek, a könyvtár, az adattár és a konferencia helyszínek mellett maga a műemlék épület is vonzza majd az érdeklődőket, így a hazai és nemzetközi turizmus is birtokba veheti a házat.
Egyelőre a pénteken nyíló Makovecz kiállítás, illetve a március 28-án nyíló Schrammel Imre keramikusművész tárlata lesz látható a házban, illetve a Budapesti Tavaszi Fesztivál néhány eseménye is itt lesz, de az éves program még nem készült el. Több, mint 1500 négyzetméternyi kiállító tere lett az újjá varázsolt épületnek, ám ez nem négy emeleten elosztott, öt kiállító termet jelent.
Az újjáépítéssel az erre a célra létrehozott Művészeti és Szabadművelődési Alapítványt bízta meg a kormány még 1992-ben. Tulajdonába adta a Vörösmarty téri egykori ORI székházat, és vagyonkezelésébe a Pesti Vigadót. Az ORI székházat el is adta az alapítvány, helyén ma új épület áll a Vörösmarty téren, ám a Vigadó felújítása mégsem haladt.
A homlokzat felújításánál tovább nem jutottak. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) szerint, csaknem 2 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozhattak azok a szerződések, amelyeket a 2000-es évek első felében kötött a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány, melynek vezetője Zelnik József, aki a Magyar Művészeti Akadémiának alelnöke.
Talán nem véletlen, hogy L. Simon László kulturális ügyekért felelős államtitkár egyik utolsó lépéseként lecserélte az alapítvány vezérkarát. A beruházó mindvégig az alapítvány volt, a felújítás 2011-ben kapott lendületet, ekkor már világos volt, hogy a Vigadó az MMA székhelye lesz, melyről aztán kormányhatározat is született.
Kucsera Tamás, az MMA főtitkára lapunknak elmondta, a 4,5 milliárdos állami hozzájárulás mellett 270 milliós uniós támogatást, és az akadémia 700 milliós saját forrása segítségével újulhatott meg a ház. Arról nem tudott felvilágosítást adni, mi lesz a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvánnyal, illetve a jelentős vagyonnal, többek között a szomszédos irodaház harmadával rendelkező cégeivel.
Kormányhatározat született arról, hogy ezek a vagyonelemek az MMA tulajdonába kerülnek, de ez nem történt meg máig. Az MMA idén 4,5 milliárdos állami támogatást kapott, a Vigadó és a Műcsarnok mellett egy budai villa is a tulajdonába került, ahol tudományos intézetet hoznak létre. A Szabad Művészek tiltakoznak az MMA térfoglalása ellen, ma délután 5 órára várják híveiket az épület elé.
