Előfizetés

Erősítené Washington a civil társadalmat

A civil szervezetek a változás békés katalizátorai - hangsúlyozta tegnap Budapesten.

Tomikah Tillemann, John Kerry amerikai külügyminiszternek a feltörekvő demokráciák és a civil társadalom kérdéseiben illetékes tanácsadója. Tom Lantos unokája a volt amerikai kongresszusi képviselőről elnevezett intézet szervezésében, "A globális civil társadalom a 21. században" címmel tartott előadást a Magyar Külügyi Intézetben.

Világszerte jelentős változások tapasztalhatók a kormányzatok és a civil társadalom kapcsolatában. Az egyik legfontosabb az új kommunikációs technikák megjelenése, a blogok, a közösségi média használata.

Némely vezetők nem akarnak tudomást venni ezekről a változásoktól, mások megpróbálják elnémítani a változás hangját, pedig "el kell tudni viselni a bírálatot". A State Department adatai szerint legalább ötven olyan ország van, ahol az elmúlt időkben új korlátozásokat vezettek be.

Tomikah Tilleman hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a közép-kelet-európai országok, így Magyarország demokratikus átalakulása mellett. Utalt azonban arra, hogy több téren is aggodalmaik vannak a magyar belpolitika alakulását, az új alaptörvényt illetően.

A magyar kormány, mint mondta, némely téren hajlandó volt módosításokra, s reméli, hogy további változtatásokat terveznek. Kérdésre válaszolva rámutatott, sok még a tennivaló: biztosítani kell a szabad és nyílt vitát a médiában, a vallásszabadság magas szintű érvényesítését.

Magyarországon lehetne jóval élénkebb, aktívabb a civil társadalom. Nagyapjának, hangsúlyozta, tetszene a Tom Lantos Intézet tevékenysége, jó példával járnak elől, sokat tesznek a kisebbségek jogainak védelméért, az antiszemita és romaellenes jelenségek ellen.

Putyin nem tágít, Obama nem enged

Publikálás dátuma
2014.03.14. 06:37
Barack Obama Washington támogatásáról biztosította Arszenyij Jacenyuk új ukrán kormányfőt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Úgy tűnik, Moszkva döntött, a Krím kapcsán a körvonalazódó szigorú nemzetközi szankciók dacára. Az új ukrán kormányfővel tárgyaló Barack Obama amerikai elnök figyelmeztetett: az Egyesült Államok és a világ kénytelen lesz megfizettetni az árát Oroszországgal annak, ha nem változtat ukrajnai politikáján.

Miközben Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök Washingtonban Barack Obamával tárgyalt, csütörtök hajnalban az orosz hadsereg újabb nagyszabású hadgyakorlatba kezdett, amely hivatalos közlés szerint március végéig tart. A hadgyakorlat egyszerre négy régióban zajlik, motoros, tüzérségi és harckocsi egységek vesznek részt benne.

Bár Jacenyuk a Fehér Házban kijelentette, hogy Ukrajna sohasem adja meg magát a területéért vívott harcban, Kijev lemondani látszik a Krímről. Ezt igazolja az ukrán flotta Odesszába való költöztetésének szándéka is.

A kijevi parlament Nemzeti Gárdát alapított, amelynek feladatkörébe többek között az államhatár védelme és a terrorizmus elleni harc is beletartozik, de mint már korábban jelezték, a hadsereget nem kívánják bevetni a félsziget védelmében. Sajtóhírek szerint a gárdában a Majdanon alakult ún önvédelmi csapatok is helyet kapnak.

Barack Obama amerikai elnök határozottan kijelentette: Washington ki fog állni Ukrajna mellett, az Egyesült Államok teljes mértékben elutasítja a krími népszavazás tervét.

John Kerry külügyminiszter tegnapi szenátusi meghallgatásán pedig azt emelte ki, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió nagyon komoly lépések sorozatával fog válaszolni Oroszországnak, ha a Krímben vasárnap megtartják a félsziget elszakadásáról szóló népszavazást. Kerry, aki tegnap telefonon egyeztetett orosz kollégájával, ma Londonban személyesen tárgyal Szergej Lavrovval.

Moszkva kihasználja Ukrajna gyengeségét, és az erősebb jogát szegezi szembe a jog erejével, de saját magának árt, ha nem változtat politikáján - mondta a német kancellár a Bundestagban.

Angela Merkel szerint az orosz vezetés visszatért a 19. és a 20. század hatalmi politikájához, és csak saját érdekeit érvényesíti, amivel megsérti Ukrajna területi egységét és veszélyezteti a nemzetközi stabilitást. Ezért egységesen és határozottan fel kell lépni Oroszország ellen, a fegyveres erő alkalmazása azonban szóba sem jöhet - jelentette ki a német kancellár.

Az Európai Parlament határozatban szólította fel Moszkvát, hogy azonnal szüntesse be a katonai behatolást Ukrajna területére ,s haladéktalanul vonja ki az orosz csapatokat a Krím Autonóm Köztársaság területéről, ami Ukrajna elidegeníthetetlen részét képezi. Az EP képviselői ugyanakkor leszögezték azt is, illegitimnek, a nemzetközi jogot sértőnek tekintik a Krímen meghirdetett népszavazást.

Budapesten német kezdeményezésre újra egyeztettek a visegrádi országok, a V4-ek. A tanácskozást követően Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Oroszország a jelek szerint úgy döntött, hogy elszakítja a Krímet Ukrajnától, és eddig kitért minden megoldási kísérlet elől, és "nem lehet nagy reményeket táplálni" azzal kapcsolatban, hogy jövő hétfőig megváltozik a helyzet. .

Némi elmozdulás mégis tapasztalható az orosz álláspontban. Oroszország immár támogatja, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) különleges megfigyelő missziót küldjön Ukrajnába, ezen belül a Krím félszigetre is - jelentette be tegnap Thomas Greminger, a nemzetközi szervezet elnökségét betöltő Svájc EBESZ-nagykövete, aki "nagy lehetséges előrelépésnek" nevezve a fejleményt. Azt azonban még nem tudni, hogy  a misszió felállítására és küldetésének elkezdésére pontosan mikor kerülhet sor.

Tegnap együttes ülést tartott a magyar Országgyűlés nemzetbiztonsági és külügyi bizottsága is.  Molnár Zsolt a nemzetbiztonsági bizottság elnöke szerint Ukrajnában polgárháború reális veszélye is fenyeget. A legfontosabb, hogy a béke fenntartható legyen és fegyveres konfliktusra ne kerüljön sor - emelte ki Molnár Zsolt, hozzátéve: "különösen figyelemmel kell lenni arra, hogy csaknem 200 ezer magyar honfitársunk jövőjéről van szó".

A vasárnapi krími referendumot nagy nemzetközi érdeklődés övezi. Eddig 21 ország és több nemzetközi szervezet jelezte, hogy küld képviselőt, összességében több mint ötven külföldi megfigyelő regisztrált már.

Az új kijevi hatalom és a Majdan legismertebb képviselői azonban biztos nem lesznek jelen, ugyanis a krími parlament tegnap nemkívánatos személyekké nyilvánította Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnököt, Vlagyimir Klicsko és Oleh Tyahnibok pártelnököket, valamint a "banderai (a nacionalista Sztyepan Bandera nevével fémjelzett) ideológia minden hordózóját".

A döntést azzal indokolják, hogy a kijevi tüntetések egykori vezetői, akik a dokumentum szerint az új hatalom gyakorlóinak nyilvánították magukat Ukrajnában, minden megtesznek a vasárnap esedékes krími függetlenségi népszavazás előtt, hogy megzavarják a helybeliek szabad véleménynyilvánítását. A krími nyilatkozat úgy fogalmaz, hogy a kijevi "alkotmányellenes államcsíny résztvevőinek nincs erkölcsi joguk ahhoz, hogy minősítsék a krími referendum törvényességét".

Putyin nem tágít, Obama nem enged

Publikálás dátuma
2014.03.14. 06:37
Barack Obama Washington támogatásáról biztosította Arszenyij Jacenyuk új ukrán kormányfőt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Úgy tűnik, Moszkva döntött, a Krím kapcsán a körvonalazódó szigorú nemzetközi szankciók dacára. Az új ukrán kormányfővel tárgyaló Barack Obama amerikai elnök figyelmeztetett: az Egyesült Államok és a világ kénytelen lesz megfizettetni az árát Oroszországgal annak, ha nem változtat ukrajnai politikáján.

Miközben Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök Washingtonban Barack Obamával tárgyalt, csütörtök hajnalban az orosz hadsereg újabb nagyszabású hadgyakorlatba kezdett, amely hivatalos közlés szerint március végéig tart. A hadgyakorlat egyszerre négy régióban zajlik, motoros, tüzérségi és harckocsi egységek vesznek részt benne.

Bár Jacenyuk a Fehér Házban kijelentette, hogy Ukrajna sohasem adja meg magát a területéért vívott harcban, Kijev lemondani látszik a Krímről. Ezt igazolja az ukrán flotta Odesszába való költöztetésének szándéka is.

A kijevi parlament Nemzeti Gárdát alapított, amelynek feladatkörébe többek között az államhatár védelme és a terrorizmus elleni harc is beletartozik, de mint már korábban jelezték, a hadsereget nem kívánják bevetni a félsziget védelmében. Sajtóhírek szerint a gárdában a Majdanon alakult ún önvédelmi csapatok is helyet kapnak.

Barack Obama amerikai elnök határozottan kijelentette: Washington ki fog állni Ukrajna mellett, az Egyesült Államok teljes mértékben elutasítja a krími népszavazás tervét.

John Kerry külügyminiszter tegnapi szenátusi meghallgatásán pedig azt emelte ki, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió nagyon komoly lépések sorozatával fog válaszolni Oroszországnak, ha a Krímben vasárnap megtartják a félsziget elszakadásáról szóló népszavazást. Kerry, aki tegnap telefonon egyeztetett orosz kollégájával, ma Londonban személyesen tárgyal Szergej Lavrovval.

Moszkva kihasználja Ukrajna gyengeségét, és az erősebb jogát szegezi szembe a jog erejével, de saját magának árt, ha nem változtat politikáján - mondta a német kancellár a Bundestagban.

Angela Merkel szerint az orosz vezetés visszatért a 19. és a 20. század hatalmi politikájához, és csak saját érdekeit érvényesíti, amivel megsérti Ukrajna területi egységét és veszélyezteti a nemzetközi stabilitást. Ezért egységesen és határozottan fel kell lépni Oroszország ellen, a fegyveres erő alkalmazása azonban szóba sem jöhet - jelentette ki a német kancellár.

Az Európai Parlament határozatban szólította fel Moszkvát, hogy azonnal szüntesse be a katonai behatolást Ukrajna területére ,s haladéktalanul vonja ki az orosz csapatokat a Krím Autonóm Köztársaság területéről, ami Ukrajna elidegeníthetetlen részét képezi. Az EP képviselői ugyanakkor leszögezték azt is, illegitimnek, a nemzetközi jogot sértőnek tekintik a Krímen meghirdetett népszavazást.

Budapesten német kezdeményezésre újra egyeztettek a visegrádi országok, a V4-ek. A tanácskozást követően Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Oroszország a jelek szerint úgy döntött, hogy elszakítja a Krímet Ukrajnától, és eddig kitért minden megoldási kísérlet elől, és "nem lehet nagy reményeket táplálni" azzal kapcsolatban, hogy jövő hétfőig megváltozik a helyzet. .

Némi elmozdulás mégis tapasztalható az orosz álláspontban. Oroszország immár támogatja, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) különleges megfigyelő missziót küldjön Ukrajnába, ezen belül a Krím félszigetre is - jelentette be tegnap Thomas Greminger, a nemzetközi szervezet elnökségét betöltő Svájc EBESZ-nagykövete, aki "nagy lehetséges előrelépésnek" nevezve a fejleményt. Azt azonban még nem tudni, hogy  a misszió felállítására és küldetésének elkezdésére pontosan mikor kerülhet sor.

Tegnap együttes ülést tartott a magyar Országgyűlés nemzetbiztonsági és külügyi bizottsága is.  Molnár Zsolt a nemzetbiztonsági bizottság elnöke szerint Ukrajnában polgárháború reális veszélye is fenyeget. A legfontosabb, hogy a béke fenntartható legyen és fegyveres konfliktusra ne kerüljön sor - emelte ki Molnár Zsolt, hozzátéve: "különösen figyelemmel kell lenni arra, hogy csaknem 200 ezer magyar honfitársunk jövőjéről van szó".

A vasárnapi krími referendumot nagy nemzetközi érdeklődés övezi. Eddig 21 ország és több nemzetközi szervezet jelezte, hogy küld képviselőt, összességében több mint ötven külföldi megfigyelő regisztrált már.

Az új kijevi hatalom és a Majdan legismertebb képviselői azonban biztos nem lesznek jelen, ugyanis a krími parlament tegnap nemkívánatos személyekké nyilvánította Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnököt, Vlagyimir Klicsko és Oleh Tyahnibok pártelnököket, valamint a "banderai (a nacionalista Sztyepan Bandera nevével fémjelzett) ideológia minden hordózóját".

A döntést azzal indokolják, hogy a kijevi tüntetések egykori vezetői, akik a dokumentum szerint az új hatalom gyakorlóinak nyilvánították magukat Ukrajnában, minden megtesznek a vasárnap esedékes krími függetlenségi népszavazás előtt, hogy megzavarják a helybeliek szabad véleménynyilvánítását. A krími nyilatkozat úgy fogalmaz, hogy a kijevi "alkotmányellenes államcsíny résztvevőinek nincs erkölcsi joguk ahhoz, hogy minősítsék a krími referendum törvényességét".