Az RMDSZ-nek árthat Vonáék szereplése

Nyílt levélben fordult a Jobbik elnöke Románia elnökéhez és miniszterelnökéhez a nem kívánatos személlyé nyilvánításával kapcsolatos eljárás ügyében. Vona Gábor a Traian Basescunak és Victor Pontának címezve azt írta: vagy félretájékoztatták őket, vagy egy "alacsony szintű és magyarellenes politikai játékot játszanak, ő ugyanis csöndben és békésen vonult sok ezer emberrel egyetemben a hétfői marosvásárhelyi székely autonómia tüntetésen.

"Hatalmas hazugságnak" nevezte, hogy a rendezvényről szóló híradások szerint a Jobbik és a Magyar Gárda tagjai okoztak incidenst. A marosvásárhelyi tüntetés után Basescu vetette fel a Jobbik és Vona kitiltásának gondolatát, majd Ponta kormányfő bejelentette, hogy a belügyminisztérium már előkészítette a Vona Gábor nem kívánatos személlyé nyilvánítására vonatkozó eljárás elindítását.

Bár ezúttal valóban nem tartott beszédet a Jobbik elnök, tavaly nyári borzonti előadása komoly vihart kavart a román politikában és közéletben. A Jobbik különben az egyetlen magyarországi párt, amely fiókszervezeteket hozott létre Románia területén. A vita ezúttal is lehetőséget adott a romániai magyar szervezetek elleni támadásra.

Basescu volt pártjának, a Demokrata Liberális Pártnak a szóvivője máris. felvetette, hogy nem csak a Jobbikot, hanem az RMDSZ-t és a többi romániai magyar politikai szervezetet is be kellene tiltani Romániában, mert tevékenységük megszegi a párttörvényt.

A hivatkozott jogszabály ugyanis betiltást irányoz elő mindazon pártok ellen, amelyek "programja, üzenete, tevékenysége a román alkotmányos rend - az ország szuverenitása, területi egysége és integritása - ellen irányul". A román politikum az autonómiát az ország szuverenitása elleni célként értelmezi, az RMDSZ pedig programjába foglalta a különböző autonómia formák - kulturális és területi - megvalósítását.

Szerző

Meghaladja Malajzia erejét a "hadművelet"

Publikálás dátuma
2014.03.14. 06:35
A malajziai hadsereg légiereje kétségbeesve keresi a roncsokat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/RAHMAN ROSLAN
A malajziai védelmi és közlekedési miniszter cáfolta azt a világsajtót bejárt hírt, miszerint a Dél-kínai tengeren megtalálták a szombaton eltűnt repülőgép roncsainak egy részét. Mintahogy azt az amerikai híresztelést is tévesnek nevezte, amely szerint a boeing még órákig a levegőben volt az után, hogy az irányítótorony elveszítette vele a kapcsolatot. 

Csak a rejtélyek szaporodtak tegnap a malajziai légitársaság MH370-es járatának eltűnése kapcsán. A kínaiak nagy késéssel álltak elő szerdán egy kásás műholdfelvétellel, amely még vasárnap készült, s azt állították, a balesetet szenvedett gép néhány darabja látható rajta.

Rejtélyes eltűnések

Air France 447, 2009
A francia légitársaság Airbus A330-asa 2009. június 1-én Rio de Janeiróból Párizsba tartott, amikor az Atlanti-óceán felett elvesztették. A roncs öt nappal később megtalált darabjaiból kiderült, hogy a gép külső hatások eredményeképpen zuhant le, de mivel a fekete dobozt csak 2011 májusában találták meg, a katasztrófa pontos okait sokáig nem lehetett tudni. Egy a baleset után majdnem három évvel kiadott francia jelentés szerint a balesetben emberi és műszaki hibák is közrejátszottak. A tragédiában 228-an haltak meg.
Vittorio Missoni, 2013
Az olasz divatcég vezetőjének magángépe 2013 januárjában tűnt el Venezuela partjainál, amikor Los Roquesből Caracas felé tartott, hat emberrel a fedélzetén. A roncsokat hat hónapig nem találták meg, a holttesteket pedig búvárok fedezték fel, véletlenül. Miután ez már a második olyan alkalom volt, hogy egy gép Los Roques környékén tűnt el, a területet újabban „az új Bermuda-háromszögnek” is nevezik.

A malajziai kutatás vezetői csütörtöki sajtóértekezletükön lehűtötték a reményeket, az érintett területet már alaposan átkutatták, semmit sem találtak ott.

Amerikai szakértők szerint Kína eleve rossz minőségű műholdképet hozott nyilvánosságra, hogy ne áruljon el semmit technikai felkészültségéről.

A kínaiak csütörtökre közölték, tévedésből került nyilvánosságra a felvétel, nem tudják megerősíteni, hogy bármi köze lenne a majalziai gép balesetéhez.

Vietnami és kínai kutatócsoportok újra felkeresték a Malajzia és Vietnam között fekvő pontot, de nyomát sem lelték roncsoknak.

Malajziai részről gyors ütemben cáfolták a Wall Street Journal "exkluzív" információját is. Az amerikai gazdasági napilap azt állította, hogy a Boeing 777-200ER típusú gép Rolls-Royce Trent motorjaiba épített automatikus jeladó még négy órával az eltűnés után is küldött adatokat a gyártónak a hajtóművek működéséről.

A Rolls-Royce cég nem erősítette meg, nem is cáfolta a hírt, a malajziai közlekedési miniszter, Hishammuddin Huszein ugyanakkor közölte: "a jelentés pontatlan". Az utolsó jeleket helyi idő szerint hajnali 01.07-kor fogták a repülőről.

Li Ke-csiang kínai kormányfő pekingi sajtóértekezletén sürgette, hogy a maláj hatóságok koordinálják jobban a kutatómunkát a kínaiakkal, s követelte, hogy javítsák az információáramlást is. Világszerte bírálják a maláj kormányzatot, amelynek látni valóan meghaladta a képességeit a hatalmas területre kiterjedő, tíz ország 40 hajóját és 39 repülőjét mozgató "hadművelet", s nem utolsósorban a hírekre éhes nemzetközi sajtó nyomása.

A hozzátartozók reményt vesztetten várakoznak, nem értik, hogyan lehetséges, hogy hatodik napja semmiféle nyomát nem találják a világ egyik legbiztonságosabbnak tartott repülőjének. A malajziai gép 227 utasa közül 153 kínai volt, a személyzettel együtt 239-en tartózkodtak a gépen.

Vietnam bejelentette, a tenger mellett a szárazföldre is kiterjesztették a kutatást, az erdős, hegyes vidékeket is vizsgálják. A vietnami légierő gépei tegnap több turnusban elrepültek azon térség felett, amely a gép eredeti útjába eshetett.

Felajánlotta segítségét India is, ha a kutatást az Indiai-óceánra is ki kell terjeszteni. A CNN szerint már több mint 115 ezer önkéntes kapcsolódott az internetes keresésbe, szerda óta tíz percenként 2 millió műholdfelvételt töltöttek le a DigitalGlobe weboldaláról.

Szerző
Frissítve: 2014.03.13. 21:22

Reflektor - Oroszok a spájzban

Ha nekik szabad volt, nekünk, miért ne lenne az?  Így érvelnek a krími oroszok és oroszbarátok az Ukrajnától való elszakadást célzó referendum kapcsán. És Koszovóra hivatkoznak, arra, hogy 2008-ban ugyanilyen egyoldalúan, a hatályos szerb alkotmánynak fittyet hányva döntött a Szerbiáról való leszakadásról a terület albán többségű lakossága. A világ pedig elfogadta, az ENSZ 193 tagállamából 108 elismerte a szakadár államot.

Az akkori döntés sem felelt meg a nemzetközi jognak, a két eset közötti különbség csupán annyi, hogy Koszovó önálló állam lett, nem ment át más állam joghatósága alá.

Amikor Szerbia az ENSZ Nemzetközi Bíróságához fordult jogorvoslatért, azt a választ kapta, hogy Koszovó függetlenségének kikiáltása jogszerű, mert a nemzetek önrendelkezési joga, bizonyos esetekben elsőbbséget élvez a határok sérthetetlenségével szemben. Pedig a nemzetközi jog elsődlegesen az országok szuverenitását és területi integritását védelmezi.

A vasárnapi krími referendum is jogellenes lesz az ukrán alkotmány szerint, sem a Velencei Bizottság sem más nemzetközi fórum nem fog erről másképpen dönteni.

A referendum eredménye nem kétséges, a krími parlament el is fogadta a terület függetlenségét kinyilvánító határozatot, megtéve az első lépést az Oroszországhoz való csatlakozáshoz. A kérdés csak az, hogy mi lesz a következő lépés Washingtonban és Moszkvában?

Az oroszok kétségtelenül a krími spájzban vannak, de kétlem, hogy ki fognak onnan lépni. Putyin diktátor ugyan, de nem hülye, külpolitikájában rendkívül következetes. Eddig mindig akkor keményített be, amikor a NATO túl közel merészkedett az orosz határokhoz, mint 2008-ban Grúzia és most Ukrajna kapcsán.

A grúz háború óta Moszkva még ingerlékenyebb lett, mert időközben a szomszédjában – Lengyelországban és Romániában - megjelentek a NATO rakétavédelmi központjai. Ezt nem tudták megakadályozni, azt viszont meg tudják és meg is fogják, hogy Ukrajna közeledjen a NATO-hoz és veszélybe kerüljön a szevasztopoli orosz flotta.

Mi közben csak reménykedhetünk, hogy az a bizonyos fekete-tengeri öböl fölötti fennhatóság nem fontosabb, mint Európa békéje.

Szerző