Teljes történelmi zavar Erzsébetvárosban

A jelek szerint a fideszes Vattamány Zsolt vezette erzsébetvárosi önkormányzatnak nem erőssége a történelem: keverik a holokauszt évfordulóját a német megszálláséval, ráadásul nemcsak a hónapot, de az évszámot sem tudják pontosan.

Az idei holokauszt emlékév a 70. évforduló miatt különleges, de amúgy minden évben három időpont köré szerveződnek a megemlékezések: január 27-e a nemzetközi, április 16-a a magyar, augusztus 2-a pedig a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. Az emlékévre készülve az erzsébetvárosi képviselő-testület döntött a Csányi utca 5. alatti műemléki ingatlan felújításáról és berendezéséről, hogy ott létrehozzák az Erzsébetvárosi Zsidó (Hely)történeti Tárat. A beruházás kivitelezése - mint arról a Népszava korábban beszámolt - még el sem kezdődött.

A munkák megkezdéséhez februári határozatában idén április végét jelölte meg a jobboldali többségű testület, míg a beruházás befejezését, illetve a tárlat várható nyitását szűk egy év múlva, 2015. március 19-i céldátumban rögzítette. Az átadás időpontja azért érdekes, mert nemrég - tavaly októberben - az önkormányzat hivatalos újságjában az jelent meg, hogy "a Történeti tár indulása egybeesik majd a Holokauszt 70. évfordulójával." Ez egyrészt azért sem igaz, mert a 70. évfordulóra szervezett idei holokauszt emlékévre már biztosan nem készül el a beruházás, csak jövőre. Másrészt a jövőre várható átadás március 19-i dátuma pedig se a holokauszt nemzetközi, se magyar emléknapjának, se a roma holokausztnak nem évfordulója, hanem a kormány által a Szabadság térre erőltetni akart, vitatott emlékmű apropójának, az 1944. márciusi német megszállásnak az évfordulója - annak is a 71.-ik.

A dátumok közötti kaotikus kuszaságra talán magyarázat lehet a beruházás érthetetlen csúszása. Megírtuk: hiába nyerte a fideszes vezetésű önkormányzat vagyonkezelő cége a 2014-es holokauszt emlékév civil pályázatán a legtöbb pénzt a "Zsidó Helytörténeti Tár" létrehozására, a helyszínnek kiszemelt Csányi utca 5. alatti, üresen álló önkormányzati épületnél egy kapavágás nem történt. Pedig 70 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott erre a kerület, ami az összesen mintegy 1,5 milliárdos kereten osztozó 1071 támogatott projekt között a legnagyobb összeg. Ezen felül a beruházáshoz fővárosi forrásból további 78,8 millióhoz jutott a kerület, ami Erzsébetváros saját forrásából 392,2 millióval egészít ki. Így jön ki az 541 milliós összköltség: az épület építési munkái 406 millióba, a múzeum berendezése 95 millióba kerülnek, az egyéb kisebb kiadásokra pedig 40 millió jut.

Eközben az nem derült ki, hogy a holokauszt emlékév - összegszerűen és üzenetében is - legjelentősebb elemének szánt, ugyancsak csúszásban lévő Sorsok Háza projekthez kapcsolódóan milyen díjazással foglalkoztatják Schmidt Mária projektvezetőt és a tanácsadóit. Ezt írásbeli kérdéssel próbálta kideríteni az MSZP-s Lendvai Ildikó - ez nem sikerült, pedig Semjén Zsolt még válaszolt is neki. A miniszterelnök-helyettes szerint a projekthez kapcsoló minden forrás felett a MÁV rendelkezik, hiszen az állami cég a helyszínnek kiszemelt Józsefvárosi pályaudvar tulajdonosa is, ám a vasúttársaságnál "ezen összeg terhére tudományos tanácsadói feladatok ellátására" nem szerződtek, pénzt nem fizettek így ki. Azt viszont Semjén ezzel nem árulta el, hogy ha nem is ilyen jogcímen, de kapott-e pénz Schmidt és tanácsadói testülete, és ha igen, mennyit.