Előfizetés

Szigorúbb szabályok a vezetőkre

T. I.
Publikálás dátuma
2014.03.14. 06:18
Az új Ptk. eredetileg Vékás Lajos vezetésével készült. Itt Répássy Róbert államtitkárral FOTÓ: MTI/SOÓS LAJOS
A korlátolt felelősségű társaságoknak újra hárommilliós törzstőke kell. Az emelésre legkésőbb 2016 március 15-ig van idejük a cégeknek.

A március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.) terjedelme csaknem kétszerese a még hatályosnak, 1596 paragrafus. Ezek mintegy tízezer normát tartalmaznak. A növekedés részben annak is betudható, hogy bizonyos olyan törvényeket is szabályoz - családjog, gazdasági társaságok -, amelyekről korábban külön törvény szólt. "A gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) önállóan tartása és integrálása mellett egyaránt szóltak érvek, a kodifikációval foglalkozó testület egésze végül úgy döntött, hogy kerüljön be a Ptk.-ba" - mondta Sárközy Tamás a jogi információk szolgáltatásával foglalkozó Opten Kft. konferenciáját megelőző sajtótájékoztatón. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem üzleti jogi tanszékének professzora ezzel finoman érzékeltette, hogy ő maga kezdetben az önálló Gt. pártján állt. Az integráció mellett szól, hogy a társasági jog számos ponton érintkezik a ptk.-val, viszont az egybeszerkesztés miatt a részletszabályokat külön jogszabályban kell majd megalkotni.

A Ptk. újdonságai közül Vékás Lajos akadémikus egy másik tájékoztatón kiemelte az emberi méltóságból fakadó személyiségi jogok polgári jogi védelmének megerősítését. Ezt szolgálja például a sérelemdíj.
Az új kódex megtartja az eddigi gazdasági társasági formákat. Itt az egyik legjelentősebb módosuló szabály, hogy a kft-k törzstőkéje ismét 3 millió forintra emelkedik, 1997 és 2008 között is ennyi volt a szükséges tőke. Ráadásul a pénzt azonnal föl lehet használni, tehát erősen túlzóak azok a megállapítások, amelyek szerint tönkreteszik a kft.-ket - mondta Sárközy.
Az új szabályok szerint a közkereseti társaság (kkt.) tagjai a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, a közös vagyon által nem fedezett kötelezettségekért pedig korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A hitelező tehát a kkt bármely tagjától követelheti a teljes tartozást. Amennyiben bármelyik tag - személyesen - tartozik valakinek, a hitelező nem elégítheti ki a követelését a társaság vagyonából. Arra viszont lehetősége van, hogy a hitelező megkapja a kkt.-tól az adott tagra jutó vagyont. A tagok korlátlan felelőssége abban is megnyilvánul, hogy ha egy tag kilép a társaságból, 5 évig még felel a kilépéskor meglévő tartozásokért.

Amennyiben egy tag meghal, az örököse beléphet helyette a társaságba. Ez azonban nem kötelező, de az örökség erejéig 5 évig köteles helytállni azokért a tartozásokért, amelyek a korábbi tag halálakor fennálltak. A kkt. átalakulhat betéti társasággá (bt.) viszont a korábbi tagoknak nem egyszerű megszabadulniuk a korlátlan felelősségtől. Akik a bt. beltagjává válnak, értelemszerűen továbbra is korlátlanul felelnek a jogelőd tartozásaiért is. A kültagokká váló korábbi kkt.-tagok is korlátlanul felelnek még 5 évig a korábbi cég tartozásaiért.

Élettárstalanul

A Ptk.-ba került családjogi fejezet nem támogatja az azonos nemű párokat, de a papír nélkül együtt élőket sem. A kisebbik kormánypárt, a KDNP teljesen kihagyta volna a kódexből az élettársi kapcsolatot. (Az eléggé átlátszó érv az volt, hogy az élettársak maguk sem kérnek a szabályozásból, mert ha kérnének, házasságkötéssel szereznének papírt.) A Fidesz, a nagyobbik kormánypárt végül mégis belevette a Ptk.-ba az élettársi kapcsolatot, de csak akkor, ha legalább egy évig tartott és gyermeket eredményezett. Ezeknél a kapcsolat felbomlásakor vagy az egyik fél halálakor érvényesek a családjogi szabályok.
Az azonos neműek kapcsolata tehát semmilyen módon nem került be a kódexbe, Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára ezt azzal indokolta egy tájékoztatón, hogy a bejegyzett élettársakra külön törvény vonatkozik 2009 óta.
Rétvári arra is felhívta a figyelmet, hogy egyszerűsödtek az örökbefogadás szabályai. Más tekintetben azonban ugyanitt szigorítás is történt, 18 éves kor helyett például legalább 25-nek kell lennie az örökbefogadónak. (Továbbá a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebbnek - kivéve, ha rokoni vagy házastársi örökbefogadásról van szó.)
Az öröklési jog terén jelentősen változik például az özvegyi jog: a jövőben az özvegynek nem az egész örökségre, hanem csupán az általa használt és a hozzá tartozó ingatlanokra van haszonélvezeti joga, az örökség többi részéből pedig egy gyerekrésznyire jogosult, tehát például két leszármazott mellett egyharmad részre. Ha viszont nincsenek leszármazók, akkor az új szabályozás szerint az elhunyt szüleié az örökség fele, a másik fele pedig az özvegyé, aki viszont ezt - a jelenleg még hatályos szabályozással ellentétben - nem veszíti el akkor sem, ha újraházasodik.

Az elhunyt szüleinek öröklési joga figyelembe veszi azt a társadalmi gyakorlatot, hogy a gyerekek házasságát gyakran jelentős anyagi hozzájárulással segítik a szülők, akik viszont gyermekük halálával elveszítik azt, aki öregkorukban támogathatná, eltarthatná őket.

Az Ab nem méltányolta a bírálat korlátozását

Jogászkörökben szégyennek tartják, hogy a másfél évtizeden keresztül neves professzorok vezetésével készülő ptk.-t még hatálybalépése előtt elmeszelte az amúgy csökkentett jogkörű és a kormánypártokhoz közel álló tagokkal dúsított Alkotmánybíróság (Ab). Igaz, a taláros testület által törölt rész - mindössze két szó - nem a hosszas előkészítéssel került a kódexbe, hanem a Fidesztől megszokott rohamos törvényalkotási metódussal Papcsák Ferenc képviselő módosításaként.
A közéleti szereplők bírálhatóságáról van szó. A módosítás ezt szűkítette volna a "méltányolható közérdek" esetére, jóllehet már az eredeti szöveg is csak feltételesen ad engedélyt a potentátok kritikájára, amikor úgy rendelkezik, hogy személyiségi jogaik csak "szükségtelenül" nem korlátozhatják a bírálatot. A kormány időközben visszakozni akart, Navracsics Tibor miniszter a zárószavazás előtt módosította volna a módosítást az ominózus két szó kihúzásával, de a kormánypárti akarat végül módosította a módosítás módosítását, és maradt (volna) a Papcsák-változat, amit végül az Ab iktatott ki.

Köztér - Ünnep

Hazafias hevülettel dobbanhat meg szívünk idén is március 15-e előtt. Ez az a nap, amikor a 12 pontot felidézve, arra is emlékezünk, hogy Magyarországon 1848-ban már sikerült kivívni a szólás szabadáságát. Fenyegethetett minket bármilyen rendszer, ehhez később is ragaszkodtunk. "Kivánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését" - szól a 12 pont első pontja.
Ma már, 2014 Magyarországán, ha lehetséges volna, ez a kitétel nyilván a 13. lenne. Vagy egy másik listán szerepelne.

Március 15-én az Erkel színház otthont ad a Pilvaker nevű rendezvénynek, ahol slammerek - a slam poetry műfaj képviselői, lényegében irodalmi rapperek - 1848 hagyományait felelevenítve, nyilván aktuális kérdésekre is választ keresve, verseltek volna úgy, hogy azt az M2 élőben közvetítette volna. Csakhogy az MTVA-nak nem tetszett néhány szöveg, és a szervezőkön keresztül arra kérték a versenyzőket: tartózkodjanak "az offenzív politikai, aktuálpolitikai" állásfoglalástól. Pusztán amiatt, mert közéleti témákat is érintettek volna. Ez viszont a fellépőknek nem tetszett, és 11 verselő le is mondta részvételét. "Sajnáljuk, hogy (...) nem mondhatjuk el, mit gondolunk ezekről az értékekről" - üzenték. Nem gond, a helyükbe jönnek más fellépők. Ők már arról beszélnek majd, ami adásba is kerülhet az M2-n. Így ünneplünk mi. Több mint 160 évvel később.

Köztér - Ünnep

Hazafias hevülettel dobbanhat meg szívünk idén is március 15-e előtt. Ez az a nap, amikor a 12 pontot felidézve, arra is emlékezünk, hogy Magyarországon 1848-ban már sikerült kivívni a szólás szabadáságát. Fenyegethetett minket bármilyen rendszer, ehhez később is ragaszkodtunk. "Kivánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését" - szól a 12 pont első pontja.
Ma már, 2014 Magyarországán, ha lehetséges volna, ez a kitétel nyilván a 13. lenne. Vagy egy másik listán szerepelne.

Március 15-én az Erkel színház otthont ad a Pilvaker nevű rendezvénynek, ahol slammerek - a slam poetry műfaj képviselői, lényegében irodalmi rapperek - 1848 hagyományait felelevenítve, nyilván aktuális kérdésekre is választ keresve, verseltek volna úgy, hogy azt az M2 élőben közvetítette volna. Csakhogy az MTVA-nak nem tetszett néhány szöveg, és a szervezőkön keresztül arra kérték a versenyzőket: tartózkodjanak "az offenzív politikai, aktuálpolitikai" állásfoglalástól. Pusztán amiatt, mert közéleti témákat is érintettek volna. Ez viszont a fellépőknek nem tetszett, és 11 verselő le is mondta részvételét. "Sajnáljuk, hogy (...) nem mondhatjuk el, mit gondolunk ezekről az értékekről" - üzenték. Nem gond, a helyükbe jönnek más fellépők. Ők már arról beszélnek majd, ami adásba is kerülhet az M2-n. Így ünneplünk mi. Több mint 160 évvel később.