Közös katonai egysége lesz a visegrádi országoknak

Publikálás dátuma
2014.03.14. 13:15
Martin Stropnicky cseh, Tomasz Siemoniak lengyel, Hende Csaba magyar és Martin Glvác szlovák védelmi miniszter (b-j) megállapodá
A visegrádi országok (V4) közös védelmi tervezési együttműködéséről, hosszú távú védelmi elképzelés megalkotásáról, valamint a 2016-ban készenléti szolgálatba álló V4-EU harccsoportról írtak alá megállapodási dokumentumokat a négy ország védelmi miniszterei pénteken Visegrádon.

Tiszteletben kell tartani és vissza kell állítani Ukrajna területi integritását és szuverenitását - mondták egybehangzóan a V4-es országok védelmi miniszterei pénteken Visegrádon tartott sajtótájékoztatójukon.

A V4-ek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) védelmi miniszterei kétnapos magyarországi tanácskozásán három védelmi együttműködésről szóló dokumentumot írtak alá Magyarországon, továbbá aktuális védelmi kérdésekről, köztük a balkáni és az ukrajnai helyzetről is egyeztetettek.

A védelmi tárcavezetők közös nyilatkozatot nem készítettek, de a sajtótájékoztatón egységes véleményt fogalmaztak meg. A magyar álláspontot ismertetve Hende Csaba honvédelmi miniszter kiemelte: "nekünk, Közép-európai országoknak különösen fontos Ukrajna stabilitása, európai integrációja".

Hozzátette: a nemzetközi közösségnek egyértelmű és határozott üzenetet kell küldenie Moszkvának: "Oroszországnak azonnali hatállyal vissza kell vonnia csapatait, és konstruktív párbeszédet kell folytatnia Kijevvel és a nemzetközi közösséggel".

Hende Csaba a most aláírt dokumentumokat mérföldkőnek nevezte a V4-ek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) védelmi együttműködésében.

A tagállamok kötelezettséget vállaltak védelmi kiadásaik csökkentésének megállítására, és rögzítették, hogy minden jelentős beszerzés előtt kötelesek megvizsgálni, nem lehetne-e azt V4-es, (vagy legalább két-három oldalú) együttműködésben megvalósítani.

A V4-EU harccsoporttal kapcsolatban Hende Csaba azt mondta: a 2016-ban fél évig készenlétet adó egység hosszú távon alapját képezheti egy NATO-, EU- vagy egyéb műveletekben alkalmazható közös regionális erőnek.

Szerző

Hackerek bénították meg a Kreml honlapját

Hackerek többször megbénították pénteken az orosz elnöki hivatal és az orosz jegybank honlapját - jelentette a Kreml sajtószolgálata.

"Erőteljes internetes ostrom alatt áll a Kreml honlapja" - közölte a hivatal szóvivője, hozzátéve, hogy a támadások nem szűnnek, és hogy biztonsági szakemberek megpróbálják kivédeni az esetleges további fennakadásokat. Arról nem szólt, hogy a hivatal gyanúja szerint ki áll a támadások mögött.

Az orosz államfői hivatal kremlin.ru című honlapja az internet felhasználók többsége számára már elérhető - erősítette meg a Kreml sajtószolgálata.

A Rosszija 24 állami hírtelevízió jelentése szerint az orosz jegybank honlapját is hackertámadás érte moszkvai idő szerint délelőtt fél tíztől. A Bank Rossziji (Oroszország Bankja) pénzintézetet már reggeltől nem lehet elérni.

Csütörtökön hackertámadás érte az orosz állami televízió Egyes Csatornájának (Pervij Kanal) hivatalos honlapját is. A csatorna képviselői azt állították, hogy az elsőt bizonyosan Ukrajna területéről követték el.

Túlterheléses támadás (DDoS) bénította meg - a hivatalos közlés szerint mintegy félórára - az Összoroszországi Állami Televíziós és Rádiós Műsorszóró Társaság (VGTRK) több más internetes felületét is. A Pervij Kanal azt írta, hogy a támadás elkövetője az Anonymous Caucasus hackercsoport lehetett. A csoport Twitter-blogján ugyanis megjelent egy olyan bejegyzés, hogy a tévé honlapját sikerült működésképtelenné tenni.

Ez a hackercsoport korábban a szíriai kormány és a Lifenews.ru weboldal elleni február 20-i támadásokat is magára vállalta.

Az orosz államfő, a jegybank és az állami sajtó elleni hackertámadás összefüggésben lehet a Viktor Janukovics ukrán elnök megbuktatása óta egyre éleződő orosz-ukrán szembenállással. Az orosz állami sajtó ugyanis propagandahadjáratot folytat az új kijevi vezetés ellen.

A Kreml ellenőrzése alatt lévő média az ukrajnai ellenzéki tüntetéseket szinte a kezdetektől fogva rossz színben tüntette fel, kiemelve abban a radikális csoportok részvételét. Az erőszakossá vált cselekményeket a "szélsőségesek, fasiszta csoportok" fellépésének állította be.

Az orosz állami sajtó folyamatosan beszámol a Krím félszigeten vasárnapra meghirdetett népszavazás előkészületeiről, és az oroszországi politikusoknak az oroszbarát vezetés melletti, helyszíni kampányolásáról. Az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaságban a félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról dönt a lakosság.

Szerző

Elhunyt Tony Benn

Publikálás dátuma
2014.03.14. 12:06
A bankok államosításáért küzdő, pacifista Tony Benn a 90-es években ellenezte a Munkáspárt modernizálását is és szembefordult To
Hosszas betegeskedés után, 88 esztendős korában elhunyt Tony Benn, a brit Munkáspárt veterán politikusa.

Benn a Munkáspárt egyik legmeghatározóbb arculatformálója, egyben a Labour balszárnyának egyik oszlopa volt fél évszázados politikai pályafutása során. Ő volt az első brit politikus, aki lemondott örökletes nemesi címéről. Édesapja a főrendi kamara, a Lordok Háza tagja volt, és 1960-ban bekövetkezett halála után címe automatikusan fiára, Tony Bennre szállt, aki így viszont a törvények alapján nem volt megválasztható a közrendi alsóházba.

Bristoli választókerületében 1961-ben ennek ellenére alsóházi képviselővé választották, ám a választási bíróság az eredményt az akkor hatályos törvényeknek megfelelően megsemmisítette, és a mandátumot a második helyen befutó konzervatív képviselőnek adta.

Tony Benn nem adta fel a harcot, és elérte, hogy a korabeli konzervatív kormányzat 1963-ban törvénymódosítással tette lehetővé a lemondást az örökletes nemesi címről. Tony Benn a módosítás hatályba lépése után 22 perccel - először az angol-brit parlamentarizmus történetében - hivatalosan lemondott főrendi titulusáról.

A mandátumot birtokló konzervatív párti képviselő ezután visszaadta képviselői megbízatását, és az ezt követő időközi választáson Tony Benn toronymagas előnnyel bekerült az alsóházba.

Politikai pályafutása elején még nem tekintette magát radikális baloldalinak. Akkori önmeghatározása szerint "az út közepétől jobbra" állt, bár már az 1950-es években hangoztatta magáról, hogy erőteljesen rokonszenvezik a radikális baloldali gondolatokkal.

Politikusi évtizedei során azután követte is ezt a szimpátiáját, és az utókor emlékezetében a Munkáspárt radikális baloldali táborának egyik kiemelkedő figurájaként maradt meg. A Labour azon klasszikus szocialista vonulatát képviselte, amelynek iránymutató politikusa és főideológusa a négy éve elhunyt Michael Foot volt.

Foot 1980-tól három éven át vezette a Munkáspártot miniszterelnök-jelöltként, de már 1945-től képviselte a Labourt az alsóházban. Foot 2010-ben bekövetkezett halála után Tony Benn így emlékezett meg róla: Michael Foot "hitt a szocializmusban, (...) egy személyben testesítette meg mindazt, amiről a Labour szólt".

Tony Benn a technikai modernizálásban hitt, a Labour korszerűsítésében azonban nem. Harold Wilson első kormányában, 1967-ben a technológiai miniszteri tisztséget töltötte be, és e minőségében ő felügyelte a kormány részéről a szuperszonikus Concorde utasszállító repülőgép Franciaországgal közösen végzett fejlesztési programját.

Nagy-Britannia európai integrációját ugyanakkor harcosan ellenezte, mivel az Európai Gazdasági Közösséget - az EU elődjét - olyan bürokratikus, centralizált szervezetnek tekintette, amelyben "Németország az úr". Ma a kormányzó brit Konzervatív Párt jobbszárnyának képviselői hangoztatják gyakorlatilag ugyanezt a véleményt.

Benn fő politikai célkitűzései közé tartozott az önálló brit nukleáris ütőerő egyoldalú leszerelése, Nagy-Britannia kivonulása a NATO-ból és a bankok államosítása. Az 1990-es években élesen bírálta a Munkáspárt modernizálási programját kidolgozó és végrehajtó új vezetői nemzedéket, amelynek élén Tony Blair későbbi miniszterelnök állt.

Blair és követői pontosan abba az irányba vitték a pártot, amelytől Benn politikai pályafutása során folyamatosan távolodott: az "Új Labour" ideológiájának sarokköve volt az állam visszavonulása a gazdaságból, és ennek egyik döntő lépését jelentette a híres-hírhedt Negyedik Záradék törlése a párt alapokmányából. A klauzula 1918 óta a Munkáspárt egyik fő politikai célkitűzéseként határozta meg a termelőeszközök állami tulajdonba vételét.

A Labour Blair vezetésével 1997-ben, 18 évi ellenzéki politizálás után földcsuszamlásszerű választási győzelmet aratott, és Tony Blair minden idők legsikeresebb munkáspárti politikusává lépett elő három egymás utáni választási győzelemmel.

Tony Benn azonban ebben már nem vett részt: a 2001-es választásokon nem indult, visszavonult a nagypolitikától, bár - főleg háborúellenes - politikai rendezvényeken egészen a legutóbbi időkig rendszeresen hallatta hangját.

Pénteki halálával a "klasszikus" - a brit politikai közbeszédben "szocialistaként" emlegetett - Munkáspárt utolsó meghatározó személyisége távozott.

Szerző