Ukrán válság - Nincs orosz csúcspolitikus a szankciós listán

Nincsenek orosz csúcspolitikusok azon 21 személy között, akiket vízumtilalommal, illetve vagyonbefagyasztással sújtottak hétfőn az EU-országok külügyminiszterei annak nyomán, hogy az előző nap az Ukrajnához tartozó Krím félszigeten népszavazást tartottak, és a nagy többség az Oroszországhoz való csatlakozás mellett foglalt állást.

A listán 13 orosz, valamint 8 oroszbarát ukrán tisztségviselő található. Köztük van három orosz magas rangú katonai parancsnok, a Krími Autonóm Köztársaság miniszterelnöke, az orosz duma FÁK-kal (Független Államok Közössége) foglalkozó bizottságának elnöke, valamint az orosz törvényhozás számos tovább magas rangú tisztségviselője.

A lista első helyén Szerhij Akszjonov, a krími kormányzat miniszterelnöke, második helyén Volodimir Konsztantinov, a Krími Autonóm Köztársaság legfelsőbb tanácsának (törvényhozásának) elnöke, harmadik helyén pedig Rusztam Temirgalijev, a krími kormányzat miniszterelnök-helyettese szerepel.

A negyedik Denisz Berezovszkij, akit március elsején neveztek ki az ukrán haditengerészet élére, de átállt a krími fegyveres erőkhöz. Szintén felvették a feketelistára a Szevasztopol február 24-én közfelkiáltással "megválasztott" polgármesterét, a krími biztonsági szolgálat vezetőjét, a krími törvényhozás elnökének a tanácsadóját és a krími törvényhozás alelnökét.

A fenti 8 fő oroszbarát ukrán, a listán levő további 13 név oroszokat fed. Köztük az egyik legismertebb személy Leonyid Szlutszkij, a duma FÁK-bizottságának elnöke. Szintén szankcióval sújtották többek közt az orosz törvényhozás felsőháza alelnökét, biztonsági és védelmi bizottsága elnökét, külügyi bizottsága első elnökhelyettesét, illetve alkotmányjogi bizottsága elnökét. Szerepel a listán a duma alelnöke, a fekete-tengeri orosz flottaparancsnok, továbbá a nyugati és a déli katonai körzet parancsnoka.

Szerző

Nyugtat a KIM: sajtófotót készíteni nem kell félnetek!

A sajtóban megjelent téves állításokkal szemben az új polgári törvénykönyvben (Ptk.) nem változik a sajtófotó készítésének szabályozása, csupán a megszilárdult bírói gyakorlat kapott helyet a kódexben - tájékoztatta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium hétfőn az MTI-t. Hangsúlyozzák: az újonnan hatályba lépett törvénykönyv csak pontosítja a képmáshoz való jogok megsértésének megfogalmazását.

A közleményben felidézik, a korábbi szabályozás szerint is "a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés". Ugyanakkor a "bármiféle visszaélés" fordulatot a bírói gyakorlat régóta úgy értelmezte, hogy abba a képmás, hangfelvétel engedély nélküli elkészítése is beletartozik, és nemcsak az, ha engedély nélkül hozzák nyilvánosságra a felvételt.

Ez azt jelenti, hogy az új Ptk. vonatkozó rendelkezései csupán ezt a bírói gyakorlatot rögzítik - teszik hozzá. Hangsúlyozzák: a képmás, hangfelvétel elkészítése akkor jogszerű, ha az érintett hozzájárult, ám ez a hozzájárulás nincs "alakisághoz" kötve, vagyis történhet ráutaló magatartással is.

Az új Ptk. kodifikálja azt a bírói gyakorlatot is, mely szerint nem csupán nyilvános közéleti szereplés, hanem tömegfelvétel készítése és nyilvánosságra hozatala, felhasználása is olyan magatartás, amelynek jogszerűsége nem feltételezi az érintettek hozzájárulását.

A tömeg fogalmát ugyan az új Ptk. nem definiálja, ám "a bírói gyakorlat szerint tömegfelvételnek számít, ha az ábrázolás módja nem egyéni, az egyes résztvevők nem elkülönülten jelennek meg a felvételen, hanem tömegként". A nyilvános eseményről szóló vagy nyilvános helyen készült tudósítás kapcsán azonban a bírói gyakorlat értelmében sincs lehetőség arra, hogy a felvétel "a tömegből külön is kiemelve, egyéniesítve mutasson be egy-egy résztvevőt a hozzájárulása nélkül".

Mindezek alapján téves az az állítás, amely szerint "ha valaki belesétál a képünkbe, miközben fotózunk, akkor lényegében mi sértünk vele törvényt", ugyanis az akaratlan, vétlen magatartást a polgári jog nem szankcionálja - közölte a minisztérium. A szaktárca közleményében kiemelik, hogy az új kódex személyiségi jogokra vonatkozó részének szerzője Székely László, az alapvető jogok biztosa, aki korábban már több olyan fórumon is részt vett, ahol a szakma képviselői lehetőséget kaptak véleményük kifejtésére és jogszabály megvitatására.

Szerző
Témák
Sajtófotó KIM

Bankszövetség: az Alkotmánybíróság hétfői határozata nem teremtett új helyzetet

Az Alkotmánybíróság hétfői határozata nem teremtett új helyzetet a devizahiteles szerződéseket érintően - közölte a Magyar Bankszövetség az MTI-vel hétfőn.

 Kiemelik: a döntés egyértelművé tette, hogy az Alkotmánybíróságnak nem hatásköre az egyedi szerződések vizsgálata. "A szerződésekkel és a bírósági gyakorlattal kapcsolatban a Kúria által kiadott múlt decemberi vélemény továbbra is a mérvadó, amely általánosságban megerősítette a devizahitel szerződések érvényességét" - áll a bankszövetség közleményében.

Szerző