A bringázás tiltása és támogatása együtt nem megy

Sopronban, a nemrég átadott kerékpársávok végén a biciklit át kell tolni a kereszteződésen. A Szentendrét átszelő országút miatt a külső területen lakók nem tudnak átjutni a túloldalra, mivel az úton tilos használni a kétkerekűt. Debrecenben a főutak keresztezése előtt tiltották meg a kerékpározást, így nem lehet folyamatosan haladni.

Ezek a példák évek óta fennálló általános mérnöki problémák, amelyeket az egységes tervezés hiánya okoz - mondta lapunk érdeklődésére László János, a kerékpárosok legnagyobb hazai érdekvédelmi és szakmai szervezetének, a Magyar Kerékpárosklubnak (MK) az elnöke. László János reméli, hogy a közutak tervezésénél a jövőben mind nagyobb mértékben érvényesülnek a bringások érdekei és az azokat támogató műszaki megoldások. Hozzátette: a fenti néhány példa annyiban közös, hogy a tervező, a politikus vagy a hatóság vélt veszélyt gondol valódinak, azaz, hogy veszélyes az úttesten kerékpározni, a biciklivel kereszteződésen áttekerni.

A veszélyt pedig mindjárt el is akarja hárítani - tiltással, ami ráadásul nemhogy megoldaná a helyzetet, hanem kizárólag arra jó, hogy a felelősséget elhárítsa. Ha ugyanis a fegyelmezetlen kerékpáros a tiltás ellenére áthajt a tiltott zónán és baleset éri, az már nem a közút kezelőjének, a tervezőnek vagy a polgármesternek a felelőssége. László János szerint a megoldás inkább az volna, ha lelassítanák a forgalmat azokon az utszakaszokon. ahol a nagy sebességgel közlekedő autók miatt nem biztonságos a biciklizés. Mint ahogyan a közlekedési lámpát és nem a kerékpárost kell "áthangolni" ott, ahol a zöld jelzés ideje nem elég hosszú a lassúbb kerékpáros számára. A tiltás és a támogatás ugyanis együtt nem megy. Hatékony ellenőrzéssel és szankciókkal persze be lehet tiltani a biciklizést. "Az azonnali és nyilvános helyszíni láblevágás például elég elrettentőnek tűnik. Ezzel az állam pénzt takarítana meg, és végül biztosan megszűnnének a kerékpáros balesetek" - ironizált az MK elnöke.

A 2014 és 2020 között megvalósuló "Bringázni Élmény!" fejlesztési program 768 millió forintot szán a kiemelt kerékpáros beruházásokra. Köztük van az EuroVelo 6 nemzetközi bicikli útvonal Rajkától Budapest déli agglomerációjáig tartó szakaszának fejlesztése, a fővárost a Balatonnal összekötő kerékpárút létesítése, valamint a balatoni bringakör korszerűsítése. Ugyanakkor a legjelentősebb érdekvédelmi szakmai szervezeteket tömörítő Kerékpáros Kerekasztal szerint, a biciklizés támogatására ebben az időszakban 120 milliárd forintra lenne szükség, ami 150 milliárdos megtakarítást és gazdasági hasznot hajthatna Magyarország számára. A pénz tehát kevés.

Tiltás ide, támogatás oda, tény, hogy közben, ha lassuló ütemben is, de növekszik a kerékpárt mindennapi rendszerességgel használók száma. 2013 szeptemberében a megkérdezettek 45 százaléka közlekedett így. A fővárosban, a Múzeum körúti forgalomszámláló tavaly csaknem 584 ezer kerékpárost regisztrált egyetlen irányban, háromszor annyit, mint a megelőző három évben. Ami pedig a biciklis baleseteket illeti: az Országos Baleset-megelőzési Bizottság tájékoztatása szerint tavaly a forgalomban betöltött számukhoz mérten magas, 13 százalékos volt a kerékpárosok által okozott balesetek aránya. 2014 első két hónapjában tíz bringás vesztette életét balesetben a hazai utakon.