Visszafordíthatatlan párbeszéd

Publikálás dátuma
2014.03.19 06:45
Pászt Patrícia szerint egészséges megtisztulásra lenne szükség FOTÓ: K 2 PRESS
Mindkét oldal tudja, ugyanazok az anyáink, apáink, a tanítóink, a mestereink és ugyanaz az Istenünk, de mintha Magyarországon ezzel kevesen lennének tisztában. Hasonló erejű emóciókat, indulatokat lehet hallani mind a két oldalról, csak más előjelekkel - véli Pászt Patrícia, műfordító, a Krakkói Magyar Centrum alapítója. Ő ültette magyarra a napokban a Szkéné Színházban bemutatott A zsidó című lengyel kortárs darabot.  

Lengyelországban 2003 után robbanásszerűen születtek új kortárs drámák, olyan művek, amelyek felkavarták a lengyel kulturális életet - mondja Pászt Patrícia műfordító, a Krakkói Magyar Centrum vezetője. Korábban olyan jelentős drámaírók fémjelezték a lengyel drámát, mint Różewicz, vagy Mrożek, de ők a rendszerváltás után elhallgattak, illetve írói válságba kerültek. A rendszerváltás után Pászt Patrícia szerint Lengyelországban tíz évre volt szükség, mire a színházi és az irodalmi élet talpra állt. Az ezredforduló idején jelent meg egy fiatal rendezői nemzedék, melynek a tagjai zseniális produkciókat hoztak létre.

Ezek közé tartoznak Krystian Lupa, illetve a növendékei, Krzysztof Warlikowski és Anna Augustynowicz produkciói, de ők elsősorban klasszikusokat, görög tragédiákat és Shakespeare műveit dolgozták fel. Ezért is kérdezték egyre többen, hol van már az új lengyel dráma. Az áttörést Tadeusz Slobodzianek hozta meg, aki a kilencvenes években már írt jelentős drámákat, például az Ilja prófétát, a Miklós cárt, vagy a Merlint. A kétezres évek elején viszont úgy gondolta, hogy jó lenne a drámaírást tanítani, akkor létrehozta Varsóban a Drámalaboratóriumot.

Ez az intézmény alkalmat adott arra, hogy egyfajta nyitott próbafolyamat keretében a rendező, a dramaturg, a színészek és az író együtt dolgozzon, csiszolja a művet. Ennek a módszernek köszönhetően az elmúlt tíz évben legalább harminc sikerdarab született Lengyelországban. Ezzel párhuzamosan a minisztérium létrehozott egy pénzügyi alapot, amelyből új lengyel dráma színpadra állítása esetén a legjobb bemutató költségeinek nyolcvanöt százalékát fedezik. Erre a lehetőségre ráharaptak a színházak, így egy csapásra ugrásszerűen nőtt a kortárs művek premierjeinek a száma.

A drámalaboratórium elindításával egy időben jelentkező drámaírók az úgynevezett pornónemzedék tagjai komoly társadalmi problémákhoz nyúltak, ilyenek például a családon belüli erőszak, a különböző devianciák megjelenítése. Ez a fajta szókimondás a lengyel drámára korábban egyáltalán nem volt jellemző. Idővel újabb tematikák jelentek meg a drámákban, ilyen a történelemmel és a családi tabukkal való szembenézés. A Magyarországon is játszott Gardénia című darabban például a nemzedékeken át öröklődő női alkoholizmussal találkozhatunk. A történelmi szembenézésre példa a Katona József Színházban látható Slobodzianek-dráma, A mi osztályunk, Maslowska műve, a Megvagyunk egymással és a Szkénében a napokban bemutatott A zsidó, Artur Palyga 2008-ban írt drámája.

Utóbbi is Slobodzianek drámalaboratóriumában született. Ezek a darabok visszafordíthatatlan párbeszédet indítottak el Lengyelországban. A mi osztályunkat sokan támadták, mások istenítették. De érdekes, hogy az ováció és a megbántódás is politikai oldalaktól függetlenül történt. Arra a kérdésre, hogy erre a dialógusra miért nyitottabbak a lengyelek és nálunk ez miért működik kevésbé, Pászt Patrícia azt felelte: "a lengyelek északabbra élnek, mint mi, a mentalitásukra jellemző az érzelmi visszafogottság és ez ilyen szempontból előnyt jelent számunkra. Úgy érzem, Magyarországon addig fojtjuk el ezeket a konfliktusokat, amíg hirtelen sokkal jobban robban, mint ahogy kellene. A lengyelek a hétköznapokban és a közéletben is időben nyúlnak a problémákhoz, ha valakinek gondja van a kollégájával, odamegy hozzá és elmondja neki, ő pedig visszaválaszolja a saját érveit."

Pászt Patrícia szerint a most Magyarországon bemutatott A zsidó című dráma, akárcsak A mi osztályunk egyik fő erénye, hogy nem idealizálja egyik oldalt sem, a lengyelek és a zsidók előítéleteivel, hibáival, bűneivel egyaránt szembesít. A lényeg, hogy ezekről úgy tudjunk beszélni egymással, hogy ne torkoljon azonnal sértődésbe vagy visszatámadásba.

Tudakoltam azt is Pászt Patríciától, hogy fordítóként miért vonzotta A zsidó című darab. "Nem is annyira a kényes téma érdekelt, hanem az, hogy ezt miként lehet humorosan, de közben ízlésesen tálalni, úgy hogy egészséges megtisztuláshoz vezessen. Ma Lengyelországban a háború következményei miatt mindössze párezernyi zsidó kisebbség él. Ezeket az önmagukkal szembenézni kívánó darabokat katolikus, hívő lengyelek írták meg, a saját múltjukra, a saját fájdalmaikra voltak kíváncsiak, a saját lelkiismeretükkel akartak elszámolni. Jó lenne, ha ezt megtehetné a másik oldal is, mondjuk egy zsidó származású író is foglalkozna hasonló témákkal. De Lengyelországban ilyen módon ez eddig nem született meg.

A vita, a dialógus viszont elkezdődött, miközben mindkét oldal tudja ugyanazok az anyáink, apáink, a tanítóink, a mestereink és ugyanaz az Istenünk, de mintha Magyarországon ezzel kevesen lennének tisztában. Hasonló erejű emóciókat, indulatokat lehet hallani mind a két oldalról, csak más előjelekkel. De az igazi érzelmeinket félünk kimutatni."

Névjegy

Pászt Patrícia édesapja magyar, édesanyja lengyel, ez a kettősség az ő életét is meghatározta. A szülei a hatvanas években a volt keleti blokk országai között akkor divatos levelezés keretében ismerkedtek meg. Három évet Lengyelországban éltek, aztán Magyarországra költöztek és Patrícia már itt született 1971-ben. "Ha már az anyukámat kitépték a gyökereiből, akkor ennek az volt az ára, hogy otthon ma is csak lengyelül beszélünk" - meséli. 1996-ban végzett az ELTE magyar irodalom, filozófia, valamint lengyel filológia szakán. Kutatási területe az 1989 utáni lengyel drámairodalom.

Ezzel a témával foglalkozó antológiák szerzője és összeállítója. Neki köszönhető, hogy több fontos kortárs lengyel dráma a fordításában megjelent magyarul, illetve magyar színpadra került. 2001-ben megalapította, és akkortól vezeti a Krakkói Magyar Centrumot, amely a világ első nem állami fenntartású külföldi magyar intézete. Alacsony működési költséggel dolgoznak, pályázati forrásokból szerveznek programokat.

Rengeteg halálos áldozata van a légszennyezettségnek Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.02.20 19:37
Korábbi felvétel. MTI Fotó: Mohai Balázs
Miközben az ország nagy részén ma már szinte mérgező a levegő, az Orbán-kabinet változatlanul elégedett saját látszatintézkedéseivel.
Veszélyes a levegő Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán, Putnokon és Szegeden – közölte szerdán a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). Budapest, Dunaújváros, Eger, Kazincbarcika, Kecskemét, Sajószentpéter, Salgótarján, Székesfehérvár, Szolnok, Tököl, Vác és Várpalota levegője szintén egészségtelen. Sőt: Ajka és Esztergom kivételével az ország többi, mért településén a PM10 jelű, kisméretű aeroszolrészecskék aránya meghaladja az egészségügyi határértéket. Mindezek rövid távú hatásai - például köhögés, légúti irritáció, nehézlégzés - mellett a szennyezettség csökkenti a várható élettartamot és az egészséges évek számát – teszik hozzá. A rossz levegő Magyarországon évente 8-10 ezer ember korai halálához vezet - írják. A lakosság minél kevesebbet töltsön a szabadban, kerüljék a helytelen fűtési módokat és inkább a tömegközlekedést vegyék igénybe. A szennyezettebb térségekben nem javasolják a kerékpározást sem - javasolják. Az NNK tavaly október óta szinte naponta figyelmeztet a magyarországi levegő szennyezettségére. Ez alighanem összefüggésbe hozható a téli fűtési szezonnal, vagyis a különösen szennyező anyagok lakossági elégetésével. A súlyos helyzet ugyanakkor a jelek szerint nem sarkallja stratégiaváltásra az Orbán-kormányt. Ungár Péter LMP-s képviselő parlamenti kérdésére legalábbis a minap Nagy István agrárminiszter a kabinet intézkedéseinek hosszas dicsérete mellett azt közölte, hogy az ország 2030-ra tesz eleget a szennyezőanyag-csökkentést célzó uniós irányelvnek. Meglátása szerint a kormány mindent megtesz a levegőminőség-javítás érdekében: jelentős lépéseket tettek, ágazatközi programokat indítottak, 2011 óta 160 milliárdot költöttek, megtiltották a lakossági hulladékégetést, amit a hatóság „ellenőriz és szankcionál”. Így szerinte most jobb a levegő. Ugyanakkor további intézkedéseken munkálkodnak, „mindent megtesznek”. Mintegy külső körülményként arra hivatkozik, hogy az országhatáron túlról 30 százalékkal több szennyezőanyag érkezik, mint amennyi távozik, ráadásul a Kárpát-medencében könnyen megül a rossz levegő. A kormány 412 ezer háztartásban támogatott kibocsátás-csökkentő beruházást és zajlik a „Fűts okosan” tájékoztató kampány is. Lakosságarányosan az EU-n belül Bulgária után immár Magyarországon halnak meg a legtöbben idő előtt, kifejezetten a légszennyezettségre visszavezethető okokból – utalt megkeresésünk nyomán az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tavalyi jelentésére Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. Még Románia és Lengyelország is beelőzött bennünket. A gondok mértékét jellemzi, hogy az EU Magyarországot is beperelte az érdemi intézkedések hiánya miatt, míg például a szlovák vagy a cseh terveket elfogadták. A környezetvédő szervezet illetékese nem tapasztalja a számos kormányzati intézkedés levegőminőségre gyakorolt kedvező hatását. Habár a szennyezettség összességében nem mutat egyértelmű romlást, helyi szinten több esetben kedvezőtlenül változnak a mérési adatok, összességében pedig nem mutatkozik látványos javulás – fogalmazott. Annak se látja semmi jelét, hogy a hatóságok érzékelhető számban büntetnék meg a hulladékkal égetőket. Simon Gergely a kormánynál szerényebb jelentőséget tulajdonít a külföldről átszálló szennyezésnek: míg ugyanis a lakóházak közötti mérőműszerek rendre magas értékeket mérnek, addig a településeken kívül alacsonyabbakat. A Greenpeace a megoldás érdekében a leginkább környezetszennyező dízelautók kitiltására konkrét időpontot követel, a tömegközlekedési eszközpark környezetkímélő átalakítását, a lignittüzelés betiltását, a tilalmak hatósági érvényesítését, átfogó épületszigetelési és fűtéscsere-programokat javasolnak, a legszegényebbek számára külön szociális intézkedésekkel – megjegyezve, hogy nem csak a nincstelenek fűtenek hulladékkal. A jelenlegi szociális tüzelőtámogatási program hatékonyságán szintén jelentősen javítanának. 

Visszaszorítanák a hulladékégetést

A leginkább rászorulók esetében a hulladékégetést az állami erdőgazdaságokban felgyülemlő lábon száradt fa kiosztásával akadályozná meg Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége fideszes elnöke. A kizárólag vissza nem térítendő állami támogatásokat ugyanakkor nem tartja helyénvalónak.

Frissítve: 2019.02.20 22:54

Elhunyt Kautzky József színművész

Publikálás dátuma
2019.02.20 18:56

Shutterstock
Szerdán, 92 éves korában elhunyt Kautzky József Jászai Mari-díjas színművész - közölte a család az MTI-vel.
Kautzky József 1927. január 15-én született Soroksáron, 1946 és 1948 között végezte el a Színművészeti Akadémiát. 1949-ben a debreceni Csokonai Színház, 1949-től a pécsi Nemzeti Színház, 1952-től a Magyar Néphadsereg Színháza, 1958 és 1996 között a Jókai Színház, a Petőfi, a Thália, az Arizona, a Művész, valamint a Thália Színház tagja volt, ahonnan végül elköszönt a színpadtól. Akkor is hű volt az épülethez, amikor az nevet és direktort váltott többször is. Láthattuk őt főszerepekben, és jellegzetes orgánumát, humorát, iróniáját karakter szerepekben is kamatoztatta. Sokat filmezett is az ötvenes évektől évtizedeken keresztül, de szerepelt tévéjátékokban és népszerű sorozatban is, például a Szomszédokban. Művészetének elismeréseként 1983-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki. Főbb szerepei: Ágh Miklós (Molnár: A hattyú); Szigligeti: Liliomfi; Vak jós (Euripidész: Bacchánsnők); Kacsóh Pongrácz (Kellér: Bal négyes páholy); Biberach (Katona: Bánk bán); Rozsos Henrik (Karinthy: Házszentelő); Arkagyij Afranius (Bulgakov: A Mester és Margarita); Omar Gaffney (Chase: Barátom, Harvey); Pap (Vian: Mindenkit megnyúzunk); Sir Colenso Ridgeon (Shaw: Segítség! Orvos!); Candy (Steinbeck: Egerek és emberek); Weller Martin (Coburn: Kopogós römi); Számos filmben is játszott, szerepelt egyebek mellett az Egy pikoló világos (1955); Két vallomás (1957); Fekete szem éjszakája (1958); Alba Regia (1961); Legenda a vonaton (1962); Meztelen diplomata (1963); Törékeny boldogság (1965 tv); A tizedes meg a többiek (1965); A veréb is madár (1968); Az örökös (1969); A kormányzó (1969 tv); Érik a fény (1970); Az utolsó ítélet (1970 tv); Ártatlan gyilkosok (1973); Hét tonna dollár (1973); A cárné összeesküvése (1976 tv); Bűnügy lélekelemzéssel (1978 tv); Égigérő fű (1979); A sóder (1980 tv); Két férfi az ágy alatt (1983 tv); Halál (1983 tv); Kaviár és lencse (1984 tv); Szomszédok (1987-1999 teleregény); A templom egere (1998 tv); Hóesés a Vízivárosban (2004 tv). 
Frissítve: 2019.02.20 20:26