Uniós hitelekre várva

Publikálás dátuma
2014.03.19. 06:20
A kis- és közepes vállalkozások tulajdonosainak egy része óvatos, ha hitelre lenne szüksége FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Olcsó finanszírozásra, az adóterhek csökkentésére és alacsony banki díjakra van szükségük a vállalkozásoknak versenyképességük erősítése érdekében - ez a közismert igényhármas olvasható a Vállalkozókhitele.hu honlap legfrissebb online felmérésében. 

A szakemberek úgy vélik, hogy 2013-ban hatalmas korrekció ment végbe a magánszektor hitelállományában, vagyis jelentős mérlegkiigazítást hajtottak végre, a valósághoz és nem megalapozatlan elképzeléseikhez alakították jövőképüket. Vagyis az az elemzők véleménye, hogy a 2010 második fele óta felerősödött jogbizonytalanság, a büntető célú különadó kivetése nem okozott sokkot, hanem azok a vállalkozások, amelyek tőkeerővel bírták, alkalmazkodtak a kedvezőtlenebbé váló körülményekhez. Részben ennek köszönhető, hogy tavaly végre a magyar GDP elérte a 2007-2008-as évek szintjét.

A megkérdezettek 35 százaléka szerint olcsó finanszírozási lehetőségekre van szükség, további 8 százalék pedig a vállalkozói hitelek kamattámogatását látná szívesen, 31 százalék, azaz a válaszadók közel harmada vélekedik úgy, hogy elsősorban a tevékenységüket terhelő adók csökkentése járulna hozzá leginkább fejlődésükhöz. A piaci lehetőségek bővítését és a bürokrácia mérséklését mindössze a válaszadók 13-13 százaléka tartja elsődleges szempontnak - erről szól a Vállalkozókhitele.hu online felmérése, amely 550 megkérdezett válasza alapján készült, és nem minősül reprezentatívnak.

A Matolcsy György jegybankelnök - korábbi nemzetgazdasági miniszter - nevével fémjelzett növekedési hitelprogram (NHP) második körét 2014 végéig igényelhetik a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k), az olcsó, 2,5 százalékos összköltséggel járó hitel kihasználatlansága azonban még a legpesszimistábbakat is meglepték. A bankok azonban - öngerjesztő módon - optimista jelzéseket adnak, elismerik, hogy csekély az érdeklődés az NHP iránt, de a második félévben - az uniós pénzek hajtotta beruházások révén - változhat a helyzet. Az ugyancsak a gyorsulásban bízó K&H Bank szakértői is intőn figyelmeztetnek: "Nincs most szerencsés helyzetben Magyarország, hiszen a feltörekvő országok felszínre bukkanó problémái magukkal sodorhatják a még gyenge lábakon álló magyar gazdaságot is."

Annak még örülni is lehetne, hogy a vállalkozások 52 százaléka olyan típusú hitel felvételére készül, mint amilyen az NHP, de elgondolkodtató, hogy a megkérdezettek 31 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tervezi banki forrás bevonását a következő 6-12 hónapban. Márpedig kölcsön nélkül működni, fejleszteni csak különlegesen szerencsés esetekben lehet. Az uniós tagországok között alig-alig fordul elő, ami Magyarországon nem számit ritkaságnak: a már elnyert támogatást sem veszik igénybe a kkv-k, mert bizonytalan piacismeretük, gyenge marketingtevékenységük miatt nem képesek évekre előretekinteni, ezért beleremegnek, amikor a várható törlesztés részleteiről esik szó. Így jóformán csak a vissza nem fizetendő uniós támogatásokkal, valamint a forgóeszközhitellel számolnak.

A vállalkozók bankválasztása nagy mértékben eltér a lakosságétól. Amíg a háztartások nehezen szánják rá magukat a bankváltásra, addig a vállalkozásoknál a hitelfelvételnél a legkevésbé lényeges szempontot a már meglévő banki kapcsolat jelenti, vagyis akár jelenlegi bankjuktól is megválnának a vállalkozások egy-egy olcsóbb hitel vagy bankszámla érdekében. Erre alapozzák a szakértők, hogy a közeljövőben felerősödhet a vállalkozó ügyfelek mobilitása. Ezt elősegítheti, hogy a tranzakciós illeték bevezetése, illetve mértékének emelése rendkívül érzékenyen érintette a vállalkozásokat. (Ha pénzügyi rezsicsökkentést emleget a kormány, ezt csak a távoli jövőben terjesztenék ki a vállalkozói szférára.) A felmérésben résztvevők 54 százaléka egyébként arra számít, hogy idén tovább növekszik a GDP. (Akadnak olyanok is, akik ezzel ellenkező folyamat érvényesülésétől sem lepődnének meg.)

Szerző

Elbukott a propaganda

Publikálás dátuma
2014.03.19. 06:12
Rogán Antal kampányol – a kormányzati tájékoztatásban már nem használják a szlogent FOTÓ: K 2 PRESS
Jogsértő a közpénzen folytatott pártpropaganda - mondta ki a Kúria a kormányváltó szövetség két politikusának beadványa nyomán. A legfelsőbb bírói fórum döntését a kabinet is tudomásul vette, a Tv2 megsértődött rajta, lapunknak pedig a szocialista Braun Róbert azt mondta: a jogerős ítélet nyomán valamennyi kereskedelmi médiumot, amelyekben a kormány a "Magyarország jobban teljesít" szlogennel kampányolt, fel fogják szólítani a jogsértő tevékenység felfüggesztésére.

Kimondta a Kúria, azaz jogerős ítélet tette egyértelművé, hogy egy hirdetésnek nem a feladója, hanem a tartalma számít. Magyarán a politikai hirdetés az politikai hirdetés, nem pedig közérdekű - mondta lapunknak Braun Róbert. Az MSZP országos választmányi tagja szerint ezzel bebizonyosodott, hogy az a versenyelőny, amit a kormány biztosított a Fidesz számára, törvénysértő, és kimeríti a választási csalás fogalmát.

Hiába a kormány a megrendelő, a "Magyarország jobban teljesít" szlogenű hirdetések politikai reklámnak minősülnek, így a Tv2 törvényt sértett azok leadásával - mondta ki a Kúria. A legfelsőbb bírói fórum eltiltotta a kabinetet a tájékoztatásnak álcázott pártpropagandától - ismertette a döntést a kormányváltó szövetség. A szocialista Braun Róbert és Szigetvári Viktor, az Együtt-PM társelnöke még a múlt héten tett panaszt a TV2-n futó, "Magyarország jobban teljesít" szlogenű propagandaanyagok miatt, arra figyelmeztetve, hogy a kormány az adófizetők pénzéből építette fel és tette ismertté ezt a "fősort", majd azt - jelképes összegért - átadta egy pártnak, nevezetesen a Fidesznek, így a kormányzati "tájékoztató anyagok" terjesztése valójában nem más, mint közpénzen végzett pártpropaganda.

Miután a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) jogsértés hiányában elutasította a keresetet, a két politikus a Kúriához fordult jogorvoslatért. A Kúria tegnap elküldött végzésében a kormányváltó szövetségnek adott igazat és eltiltotta a TV2-t a további jogsértéstől, továbbá arra kötelezte a csatornát, hogy a határozat közlésétől számított 3 napon belül a jogsértő tartalmakkal azonos napszakban, és ahhoz hasonló módon tegye közzé a végzés rendelkező részét. Magyarán a legfelsőbb bírói fórum megváltoztatta a NVB határozatát, és megállapította: a TV2 a kormány "Magyarország jobban teljesít" jelmondatú, 50 másodpercnyi, "jelölőszervezeteket népszerűsítő műsorszáma" közzétételével megsértette a választási eljárási törvényt. Indokolásában a Kúria - a többi között - kimondta, hogy egy tájékoztató anyag esetében nem a megrendelő személye, hanem az anyag tartalma határozza meg azt, hogy politikai reklámról, vagy közérdekű közleményről van-e szó.

A kormányváltó szövetség szerint az ítélet mérföldkő a kampányban: a kormánynak ezentúl ugyanis papírja is van arról, hogy a közpénzek felhasználásával sértette a pártok esélyegyenlőségét, ilyenformán pedig manipulálni próbálta a választást. Braun és Szigetvári épp ezért felszólította a kormányt, hogy azonnali hatállyal fejezze be a hazug módon történő kampányolást, és álljon el a további jogsértésektől, a Fidesztől pedig bocsánatkérést várnak el nem csupán a politikai ellenfelek, hanem a megtéveszteni próbált választópolgárok felé is.

Lapunknak a szocialista politikus azt is elmondta: tudatában vannak annak, hogy a szlogen használatával már megtörtént a választók jogsértő befolyásolása, ám mindenképpen sikerként értékelik, hogy legalább a további csalást megakadályozza a Kúria döntése. Braun azt is hozzátette: a legfelsőbb bírói fórum végzését precedensértékűnek tekintik, épp ezért felszólítják valamennyi, a kormánypropagandát közlő, illetve sugárzó kereskedelmi médiumot, hogy szüntessék be ezt.

A Kúria döntésére reagálva a kabinet közölte: tiszteletben tartja a szerinte "eddigieknél szigorúbb" jogértelmezését, és a parlamenti választásig hátralévő időszakban a Kormányzati Információs Központ által irányított kormányzati tájékoztató kampányban nem használják a "Magyarország jobban teljesít" szlogent. A TV2 is tiszteletben tartja, de nem ért egyet a Kúria őket elmarasztaló döntésével, szerintük ugyanis a szóban forgó kampány tartalmáról a csatornának nem volt tudomása, de nem is dolga ilyen szempontból a kereskedelmi közlemények vizsgálata.

Péterfalvi a rendőrséghez fordult
Válaszolt az ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek Péterfalvi Attila. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének tájékoztatásából - melyet az Index ismertetett - kiderült: az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK) továbbította a választási ajánlóívekkel történt tömeges visszaélések ügyét. Megírtuk: Mesterházy Attila, az MSZP elnöke hétfőn levélben kérte a NAIH-ot, hogy vizsgálja ki, hány jelölt és jelölő szervezet csalhatott az ajánlások begyűjtése során.
A szükséges aláírásokat ugyanis a gyanú szerint nagyon sokan lemásolták egy másik jelölt ajánlóíveiről. Mesterházy emlékeztetett: felmerült a gyanú, hogy "különleges személyes adatokkal tömeges és súlyos visszaélések történtek". A megkeresés előzménye az volt, hogy Péterfalvi múlt pénteki állásfoglalásában visszautasította az aláíróívek vizsgálatát, modván: "túl nagy munka lenne kikeresni minden egyes aláírást".
Most Péterfalvi a választási eljárásról szóló törvénnyel magyarázta, hogy a választási szervek nem ellenőrizhetik az aláírások valódiságát és hitelességét.
Szerinte ugyanis a választási irodák adatkezelése "jellegénél, céljánál és funkciójánál fogva" különleges esetnek számít, mivel az ívek ideiglenesek (90 nappal a választás után megsemmisítik őket), illetve kizárólag a jelölt indulásának elbírálására szolgálnak. Péterfalvi szerint ugyanakkor, ha bárki úgy érzi, az adatai kiszolgáltatása során jogsérelem érte, a NAIH-nál bejelentést tehet, az ügyben el fognak járni, ám a hivatalnak semmilyen nyomozati eszköze nincs arra, hogy az aláírások valódiságát (azaz a tulajdonképpeni problémát) ellenőrizze.
Az ívek sokszorosítása és bármilyen manipulációja ugyanis bűncselekménynek számít, ezért a rendőrség hatáskörébe tartozik. Épp ezért Péterfalvi mintegy futólag kitért arra is, a hivatal az ügyet az ORFK-hoz továbbította. Eközben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke azt állítja, az új választási rendszerben "minden jól működik".

Csődöt mondtak a "független" intézmények

Múlt héten az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Választási Bizottság és az adatvédelmi hatóság is gyászos döntésekkel bizonyította, hogy a jogvédők korábbi aggodalmai helyénvalóak voltak: az elvileg független, az alkotmányosságot védeni rendelt intézmények mondtak csődöt - közölte az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és Társaság a Szabadságjogokért. A jogvédők szerint ezek az intézmények bizonyították "a kormányzat érdekeit szolgálják, ahelyett, hogy hatalmának korlátját jelentenék. Kárörömöt azonban nem érzünk efelett, mert hisszük, hogy mindannyiunk alapvető jogaira veszélyes az, hogy mindez a demokráciában legfontosabb közügy, a választással kapcsolatban történt meg". A történtek alapján levonták a következtetést: a magyar közjog radikális átalakítása beérett.

Szerző

Elbukott a propaganda

Publikálás dátuma
2014.03.19. 06:12
Rogán Antal kampányol – a kormányzati tájékoztatásban már nem használják a szlogent FOTÓ: K 2 PRESS
Jogsértő a közpénzen folytatott pártpropaganda - mondta ki a Kúria a kormányváltó szövetség két politikusának beadványa nyomán. A legfelsőbb bírói fórum döntését a kabinet is tudomásul vette, a Tv2 megsértődött rajta, lapunknak pedig a szocialista Braun Róbert azt mondta: a jogerős ítélet nyomán valamennyi kereskedelmi médiumot, amelyekben a kormány a "Magyarország jobban teljesít" szlogennel kampányolt, fel fogják szólítani a jogsértő tevékenység felfüggesztésére.

Kimondta a Kúria, azaz jogerős ítélet tette egyértelművé, hogy egy hirdetésnek nem a feladója, hanem a tartalma számít. Magyarán a politikai hirdetés az politikai hirdetés, nem pedig közérdekű - mondta lapunknak Braun Róbert. Az MSZP országos választmányi tagja szerint ezzel bebizonyosodott, hogy az a versenyelőny, amit a kormány biztosított a Fidesz számára, törvénysértő, és kimeríti a választási csalás fogalmát.

Hiába a kormány a megrendelő, a "Magyarország jobban teljesít" szlogenű hirdetések politikai reklámnak minősülnek, így a Tv2 törvényt sértett azok leadásával - mondta ki a Kúria. A legfelsőbb bírói fórum eltiltotta a kabinetet a tájékoztatásnak álcázott pártpropagandától - ismertette a döntést a kormányváltó szövetség. A szocialista Braun Róbert és Szigetvári Viktor, az Együtt-PM társelnöke még a múlt héten tett panaszt a TV2-n futó, "Magyarország jobban teljesít" szlogenű propagandaanyagok miatt, arra figyelmeztetve, hogy a kormány az adófizetők pénzéből építette fel és tette ismertté ezt a "fősort", majd azt - jelképes összegért - átadta egy pártnak, nevezetesen a Fidesznek, így a kormányzati "tájékoztató anyagok" terjesztése valójában nem más, mint közpénzen végzett pártpropaganda.

Miután a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) jogsértés hiányában elutasította a keresetet, a két politikus a Kúriához fordult jogorvoslatért. A Kúria tegnap elküldött végzésében a kormányváltó szövetségnek adott igazat és eltiltotta a TV2-t a további jogsértéstől, továbbá arra kötelezte a csatornát, hogy a határozat közlésétől számított 3 napon belül a jogsértő tartalmakkal azonos napszakban, és ahhoz hasonló módon tegye közzé a végzés rendelkező részét. Magyarán a legfelsőbb bírói fórum megváltoztatta a NVB határozatát, és megállapította: a TV2 a kormány "Magyarország jobban teljesít" jelmondatú, 50 másodpercnyi, "jelölőszervezeteket népszerűsítő műsorszáma" közzétételével megsértette a választási eljárási törvényt. Indokolásában a Kúria - a többi között - kimondta, hogy egy tájékoztató anyag esetében nem a megrendelő személye, hanem az anyag tartalma határozza meg azt, hogy politikai reklámról, vagy közérdekű közleményről van-e szó.

A kormányváltó szövetség szerint az ítélet mérföldkő a kampányban: a kormánynak ezentúl ugyanis papírja is van arról, hogy a közpénzek felhasználásával sértette a pártok esélyegyenlőségét, ilyenformán pedig manipulálni próbálta a választást. Braun és Szigetvári épp ezért felszólította a kormányt, hogy azonnali hatállyal fejezze be a hazug módon történő kampányolást, és álljon el a további jogsértésektől, a Fidesztől pedig bocsánatkérést várnak el nem csupán a politikai ellenfelek, hanem a megtéveszteni próbált választópolgárok felé is.

Lapunknak a szocialista politikus azt is elmondta: tudatában vannak annak, hogy a szlogen használatával már megtörtént a választók jogsértő befolyásolása, ám mindenképpen sikerként értékelik, hogy legalább a további csalást megakadályozza a Kúria döntése. Braun azt is hozzátette: a legfelsőbb bírói fórum végzését precedensértékűnek tekintik, épp ezért felszólítják valamennyi, a kormánypropagandát közlő, illetve sugárzó kereskedelmi médiumot, hogy szüntessék be ezt.

A Kúria döntésére reagálva a kabinet közölte: tiszteletben tartja a szerinte "eddigieknél szigorúbb" jogértelmezését, és a parlamenti választásig hátralévő időszakban a Kormányzati Információs Központ által irányított kormányzati tájékoztató kampányban nem használják a "Magyarország jobban teljesít" szlogent. A TV2 is tiszteletben tartja, de nem ért egyet a Kúria őket elmarasztaló döntésével, szerintük ugyanis a szóban forgó kampány tartalmáról a csatornának nem volt tudomása, de nem is dolga ilyen szempontból a kereskedelmi közlemények vizsgálata.

Péterfalvi a rendőrséghez fordult
Válaszolt az ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek Péterfalvi Attila. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének tájékoztatásából - melyet az Index ismertetett - kiderült: az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK) továbbította a választási ajánlóívekkel történt tömeges visszaélések ügyét. Megírtuk: Mesterházy Attila, az MSZP elnöke hétfőn levélben kérte a NAIH-ot, hogy vizsgálja ki, hány jelölt és jelölő szervezet csalhatott az ajánlások begyűjtése során.
A szükséges aláírásokat ugyanis a gyanú szerint nagyon sokan lemásolták egy másik jelölt ajánlóíveiről. Mesterházy emlékeztetett: felmerült a gyanú, hogy "különleges személyes adatokkal tömeges és súlyos visszaélések történtek". A megkeresés előzménye az volt, hogy Péterfalvi múlt pénteki állásfoglalásában visszautasította az aláíróívek vizsgálatát, modván: "túl nagy munka lenne kikeresni minden egyes aláírást".
Most Péterfalvi a választási eljárásról szóló törvénnyel magyarázta, hogy a választási szervek nem ellenőrizhetik az aláírások valódiságát és hitelességét.
Szerinte ugyanis a választási irodák adatkezelése "jellegénél, céljánál és funkciójánál fogva" különleges esetnek számít, mivel az ívek ideiglenesek (90 nappal a választás után megsemmisítik őket), illetve kizárólag a jelölt indulásának elbírálására szolgálnak. Péterfalvi szerint ugyanakkor, ha bárki úgy érzi, az adatai kiszolgáltatása során jogsérelem érte, a NAIH-nál bejelentést tehet, az ügyben el fognak járni, ám a hivatalnak semmilyen nyomozati eszköze nincs arra, hogy az aláírások valódiságát (azaz a tulajdonképpeni problémát) ellenőrizze.
Az ívek sokszorosítása és bármilyen manipulációja ugyanis bűncselekménynek számít, ezért a rendőrség hatáskörébe tartozik. Épp ezért Péterfalvi mintegy futólag kitért arra is, a hivatal az ügyet az ORFK-hoz továbbította. Eközben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke azt állítja, az új választási rendszerben "minden jól működik".

Csődöt mondtak a "független" intézmények

Múlt héten az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Választási Bizottság és az adatvédelmi hatóság is gyászos döntésekkel bizonyította, hogy a jogvédők korábbi aggodalmai helyénvalóak voltak: az elvileg független, az alkotmányosságot védeni rendelt intézmények mondtak csődöt - közölte az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és Társaság a Szabadságjogokért. A jogvédők szerint ezek az intézmények bizonyították "a kormányzat érdekeit szolgálják, ahelyett, hogy hatalmának korlátját jelentenék. Kárörömöt azonban nem érzünk efelett, mert hisszük, hogy mindannyiunk alapvető jogaira veszélyes az, hogy mindez a demokráciában legfontosabb közügy, a választással kapcsolatban történt meg". A történtek alapján levonták a következtetést: a magyar közjog radikális átalakítása beérett.

Szerző