Oroszországé lett a Krím-félsziget

Moszkvában tegnap aláírták az államközi egyezményt, amely lehetővé teszi, hogy a Krím félsziget az orosz föderáció részévé váljon. Putyin parlamentben elmondott beszédét élőben közvetítették az orosz televíziók. Az orosz elnök történelmi pillanatnak, a nemzetközi közösség jogsértésnek tartja a csatlakozást lehetővé tevő referendumot. Kijev bejelentette: Ukrajna nem lesz NATO-tag.

Az államközi szerződés parafálásával tegnap megkezdődött a Krím csatlakozásának jogi folyamata Oroszországhoz. A Krím, amely eddig autonóm köztársaságként Ukrajna része volt köztársaságként csatlakozik Oroszországhoz, az Ukrajnában is különleges státusú város, az orosz flottának helyet adó Szevasztopol is megőrzi kiváltságait, Moszkvához és Szentpétervárhoz hasonlóan szövetségi alárendeltségű város lesz. Mindez azonban idő kérdése, a szerződés aláírásával csak elindult a folyamat, véglegesítéséhez több hónap szükséges annak ellenére, hogy az orosz duma gyorsított eljárásban kész ratifikálni a szerződést. Tervek szerint jövő év elejére sikerül befejezni a Krím gazdasági, pénzügyi, jogi, közigazgatási integrációját.

Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap a parlamentben elmondott beszédében kijelentette: nem sérti a nemzetközi jogot a krími referendum és történelmi pillanatnak nevezte a világ legtöbb országa által illegitimnek tartott népszavazást. A krímiek segítséget kértek Moszkvától, árulás lett volna megtagadni azt, szögezte le. Az orosz elnök többek között arra hivatkozott, hogy Ukrajna is a népek önrendelkezési jogára hivatkozva kiálthatta ki függetlenségét a Szovjetunió széthullásakor. Putyin emlékeztetett a Krím orosz voltára is és arra, hogy az csak Hruscsov kamarillapolitikájának köszönhetően lett Ukrajna része. Az orosz elnök bírálta a nyugatot is, amiért véleménye szerint az ukrán válság kezelésekor átlépett egy határt, nem vette figyelembe az orosz nemzeti érdekeket és kifogásolta a NATO keleti bővítését.

Kijev törvénytelennek tartja és nem fogadja el a Krím orosz elcsatolását. Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán államfő még tegnap délelőtt, Putyin beszéde előtt bejelentette, Ukrajna nem kíván NATO-tag lenni. Délután, miután orosz katonák tüzet nyitottak egy ukrán egységre a Krímen, Arszenyij Jacenyuk kormányfő úgy vélekedett, a politikaiból a katonai fázisba lépett a Krím félsziget hovatartozása körül kialakult orosz-ukrán konfliktus. Sürgette, hogy mielőbb hozzanak létre bizottságot az 1994-es budapesti memorandum aláírói, üljenek össze azok a nagyhatalmak, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország, amelyek szavatolták Ukrajna területi épségét a konfliktus további éleződésének elkerülése végett.

Az Európai Unió nem ismerte el az illegitim krími referendumot, így annak eredményét sem. Nem ismeri el és nem fogja elismerni a Krím és Szevasztopol Oroszországhoz való csatlakozását - jelentette be közös nyilatkozatban az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke, Jose Manuel Barosso és Herman Van Rompuy. A Krím integrálása az orosz föderációba ellent mond a nemzetközi jognak, szögezték le.

Haonlóképpen foglalt állást Angela Merkel is. A német kancellár emlékeztetett, hogy ez az álláspontja az ENSZ Biztonsági Tanácsának és az EBESZ-nek is. Merkel azonban hozzátette, hogy a párbeszédnek Oroszországgal, a szankciókkal párhuzamosan, folytatódnia kell. Barack Obama amerikai elnök rendkívüli G7 - Európai Unió csúcstalálkozót kezdeményezett jövő hétre Hágába a nukleáris biztonsági tanácskozás keretében. Arról már korábban született döntés, hogy felfüggesztik a júniusban Szocsiba tervezett G8 csúcsot, tiltakozásképpen Ukrajna szuverenitásának megsértésére. Francois Hollande francia államfő "erős választ" sürget az EU részéről a Krím orosz annektálása miatt.

Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök kiállt Moszkva mellett. Az argentin álláspont természetesen a Falkland-szigeteknek köszönhető. A szigetre ugyanis mind Argentína, mind Nagy-Britannia igényt tart. A britek 1982-ben fegyverrel védték meg a Falkland-szigetek fölötti brit fennhatóságot. Tavaly a sziget lakossága referendumon állt ki Nagy Britannia mellett. Azt a népszavazást elismerte a nemzetközi közösség.

Transznisztria is Oroszországhoz csatlakozna

Mihail Burla, a szakadár Dnyeszter-meti köztársaság, Transznisztria Legfelsőbb Szovjetjének elnöke tegnap levélben fordult az orosz dumához azt kérve, hogy a moszkvai törvényhozás vizsgálja meg Transznisztria csatlakozási lehetőségét az Orosz Föderációhoz. A szakadár köztársaság nem először fogalmazta meg ezt a kérést, ám mindeddig hiába.

Az újra próbálkozás apropóját nyilvánvalóan a krími referendum sikere adta, illetve az, hogy az orosz parlament előtt van a törvény, amely lehetővé teszi új terület csatlakozását a föderációhoz. Tiraspol azt kéri, hogy a jogszabályt, amely csupán a Krím csatlakozásáról szól, egészítsék ki, s tegyék lehetővé, hogy az 1990 óta de facto független, ám de jure egyetlen ország által el nem ismert szakadár köztársaság is csatlakozhasson Oroszországhoz. A legfelsőbb Szovjetnek nevezett törvényhozás indítványa széles lakossági támogatásnak örvend, több ifjúsági szervezet is hasonló igényt fogalmazott meg Moszkva felé.

A történelmi Besszarábia területén található Transznisztria a szovjet közigazgatási felosztás révén Moldávia része lett. A birodalom végnapjaiban már elkezdődött a tagköztársaság bomlása, felszínre került az etnikai ellentét. Moldávia Dnyeszteren túli területeit, Transznisztriát többségében oroszok ukránok és gagauzok lakják, akik megijedve az erősödő moldáv-román nacionalizmustól, megrettenve attól a lehetőségtől, hogy Moldávia visszakerül Romániához, 1990. szeptember 2-án kikiáltották a Dnyeszter Menti Köztársaságot a Szovjetunión belüli autonóm köztársaságként. Ezt Mihail Gorbacsov szovjet elnök december 22-én elnöki rendeletben semmisítette meg, de a különállást nem tudta megszüntetetni.

1992. áprilisában a volt Szovjetunió fegyverzetének szétosztása során Moldávia fegyverekhez jutott és felállították az önálló moldáviai hadsereget, amely azonnal megtámadta a Dnyeszteren túli területet, de vereséget szenvedett, mert a szakadárokat a 14. orosz hadsereg támogatta. Három hónapos háborúskodás után békét köt9ött Moldávia és Transznisztria, de Kisinyov nem ismeri el a szakadár köztársaságot, ahogyan a világ egyetlen állama sem, beleértve Oroszországot is. 2006. szeptember 17-én népszavazást tartottak a terület státuszáról, a lakosság itt is 97 százalékban az Oroszországhoz való csatlakozásról döntött.

Transznisztria ugyancsak forró pont az utóbbi időben. Moldávia társulási egyezményre készül az Európai Unióval, a NATO katonai bázisok létrehozását tervezi Moldáviában, amit viszont Oroszország saját biztonsága szempontjából fenyegetőnek tart. Az orosz külügy már 2012-ben megpendítette, hogy amennyiben folytatódik Moldávia és a NATO közeledése, Moszkva el fogja ismerni Transznisztria függetlenségét. A Kreml Kisinyov uniós törekvéseit is kifogásolja, ám a moldáv vezetés tavaly ősszel Vilniusban, amikor az ukrán-EU-társulási egyezmény meghiúsult, aláírta a szerződést.

A krími konfliktusig úgy tűnt, Transznisztria a legveszélyesebb potenciális hideg háborús övezet. A moldáv-transznisztriai-orosz patthelyzet diplomáciai feloldásába az egyesült Államok és az Európai Unió is beszállt, de érdemi előrelépés mindeddig nem történt.