Kiderült! Átprogramozták a maláj gép számítógépét

Publikálás dátuma
2014.03.19. 14:10
Forrás: Getty Images, Lintao Zhang
Napról napra derülnek ki új és apró információk a maláj légitársaság március 8-án, 239 emberrel a fedélzetén eltűnt, Boeing 777-200-as gépéről. Az NBC meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt közölte, a gép számítógépes rendszerébe már azelőtt beprogramozták az eltérést a menetrendszerinti úttól, hogy az irányítótoronynak leadták volna az utolsó szóbeli üzenetet: „Minden rendben. Jó éjt!”

E forrás szerint Farik Abdul Hamid segédpilóta bejelentkezése előtt 12 perccel programozták be az útvonaltól való eltérést, az első kanyart. A kérdés az, miért csak most derült ez ki, hiszen a maláj hatóságoknak már napokkal ezelőtt fel kellett volna fedezniük ezt a nem éppen mellékes tényt? A másik talány pedig, ha ez így történt, miért nem jelentették az esetet a pilóták?

A Haveeru nevű információs portál több a Maldív-szigetekhez tartozó Kuda Huvadhoo nevű atollon élő személyt szólaltatott meg, akik arról számoltak be, hogy egy vörös sávos, szokatlanul nagy gépet láttak alacsonyan repülni az eltűnés napján, reggel negyed hétkor. A gép akkora zajt csapott, hogy sokan kinyitották az ablakot, hogy megnézzék, mi okozta a lármát. „Még sosem láttam egy ekkora gépet ilyen mélyen repülni. Még az ajtaját is láttam” – idézte a Haveeru az egyik szemtanút.

A New York Times egy katonai szakértőt idéz, aki szerint nem érdemes a gépet olyan országokban – Indiában, Kínában, Pakisztánban, vagy Afganisztánban – keresni, ahol a radarrendszer nyilván felfedezett volna egy azonosítatlan gépet. Sean O’Connor, az amerikai légierő biztonságügyi szakértője ezért nem észak felé keresné a gépet. Egy a Reutersnek nyilatkozó, neve elhallgatását kérő nyomozó szerint egyre inkább arra gyanakszanak, hogy a repülő dél felé vette az irányt. A malajziai nyomozásban részt vevő illetékes közölte, ebből a „munkahipotézisből” indulnak ki. Ezt erősíti meg a thaiföldi radarészlelés is, Thaiföld csak tíz nap késéssel, külön kérésre adta át adatait. Nem tulajdonítottak neki jelentőséget, mivel nem érintette a thai légteret, védekeznek.

Maláj lapok arról számoltak be, hogy a gép parancsnoka, Zaharie Ahmad Sah otthonában talált repülőgép szimulátorával Maldív-szigeteki, srí lankai és indiai landolást gyakorolt.

A malajziai hatóságok tegnap esti sajtóértekezletén bejelentették, hogy a pilóta szimulátoráról februárban törölték a korábbi repüléseket. Számítógépes szakértők most azon dolgoznak, hogy kiderítsék, milyen útvonalakon gyakorlatozott korábban a főpilóta. Hisamuddin Husszein, a maláj közlekedési miniszter közölte, minden érintett országtól megkapták az utasokra vonatkozó háttéradatokat, de egyik utasnál sem merült fel terrorizmusgyanú. A miniszter cáfolta azokat a jelentéseket, hogy a Maldív-szigeteken látták volna rendkívül alacsonyan repülni a gépet. „Ezek az információk hamisak” – mondta, annak alapján, hogy maldív-szigeteki kollégájánál telefonon tájékozódott.

Mindeközben fogynak a napok, a nemzetközi kutatóakció vezetői tudatában vannak annak, hogy a gép fekete doboza, amely a repülési adatokat és a pilótafülkében lezajlott eseményeket megőrizte, összesen 30 napig küld jeleket. Azaz, már csak 18 nap van hátra és a jeladó végleg elnémul, mivel az elemei kimerülnek. Ha a gép mégis az Indiai-óceánba zuhant, szinte esély sincs, hogy megtalálják. A Bengáli-öbölben például 4-7 ezer méter mély a tenger, mélyebb, mint az Atlanti-óceán volt ott, ahol az Air France 447-es járatának roncsai után kutattak. Akkor két év kellett a maradványok felszínre hozásához.

Konkrét adatok nem lévén a BBC tíz teóriát gyűjtött össze arról, mi is történhetett a rejtélyesen eltűnt Boeing 777-essel.

1. Landolhatott az Indiához tartozó Adamán-szigeteken, több mint 570 sziget közül 36 lakatlan, de ott nincs is kifutópálya.

2. A gép Kazahsztánban, valahol a sivatagban landolhatott, de aligha jutott volna észrevétlenül el odáig. Nem zárják ki, hogy a gépen értékes rakomány lehetett.

3. A repülő dél felé vehette az irányt, ez a legvalószínűbb feltételezés. Ezt erősíti meg a thaiföldi radarészlelés is. Az Indiai-óceánon át Ausztrália elhagyatott északi partján szállhattak le. 

4. Ujgur szeparatistákra is gyanakodtak, feltételezve, hogy Kína észak-nyugati részén, a Taklamakan-sivatagban tehették le a gépet.

5. Tűz ütött ki a fedélzeten, s a pilóta ezért vette a Palau Langkawi sziget felé az irányt.

6. Szintén kevéssé valószínű, hogy valahol Pakisztánban rejtőzik a gép, bármilyen alacsonyan repült, az a térség a világ egyik legaktívabban ellenőrzött, drónokkal teli légtere.

7. Szakértők már cáfolták, hogy egy szingapuri gép „radarárnyékában” rejtőzött volna az MH370-es.

8. Ha gépeltérítés történt, kézitusa alakulhatott ki a gépen, s ezért változtathatta a magasságát.

9. Az utasok meghalhattak, amikor a pilóták a szokott repülési magasság fölé vitték a gépet. Az oxigénmaszkok 12-15 percig tartanak ki.

10. A szcenárió, amitől alighanem legjobban tartanak, hogy a gép valahol egy hangárban rejtőzik, s egy későbbi terrortámadásra akarják felhasználni.

Szerző

Putyin "fultoni beszéde"

Publikálás dátuma
2014.03.19. 13:37
FOTÓ: Getty Images
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Krím és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásával kapcsolatban kedden elmondott beszéde pontot tett a világ jelenlegi berendezkedésére - írta a Vedomosztyi című orosz napilap szerdán. A Nyezaviszimaja Gazeta cikkírója Churchillnek a hidegháború kezdetének számító 1946-os fultoni beszédéhez hasonlította az orosz államfő megszólalását. Más orosz szakértők úgy értékelik a Kremlben elhangzottakat, hogy Oroszország megállt a Krím félszigetnél, nem terjeszkedik tovább Ukrajnában.

Putyin az orosz törvényhozás tagjai előtt mondott beszédében Oroszország elválaszthatatlan részének nevezte a Krímet, s a Nyugatot azzal vádolta, a hidegháborút hozza vissza azzal, hogy igyekszik meggátolni az ukrajnai régió csatlakozását Oroszországhoz.

A beszédet értékelve Dmitrij Badovszkij, a Kreml által létrehozott Társadalmi, Gazdasági és Politikai Kutatások Intézete nevű alapítvány vezetője úgy nyilatkozott a Vedomosztyinak, hogy Putyin gyakorlatilag azt ajánlotta a nemzetközi közösségnek, érjen véget az a korszak, amely a Szovjetunió széthullásakor keletkezett, és amelyet "egypólusú süketség és a Nyugat törekvéseinek átfedése jellemzett". Ez "a hidegháború nem teljes és nem korrekt befejeződése miatt alakult ki" - fejtette ki Dmitrij Badovszkij.
"Putyin lépései komoly csapást mérnek azokra az amerikaiakra, akik azt hitték, hogy virágzó, demokratikus, erős és tiszteletreméltó, a nemzetközi közösségbe teljesen bekapcsolódó Oroszország létrejöttének lehetőségében - mondta a Vedomosztyinak Michael McFaul, az Egyesült Államok volt oroszországi nagykövete.

Marija Lipman, a moszkvai Carnegie Központ kutatója a Vedomosztyi nyilatkozva egyetértett azzal, hogy az orosz elnök lépései a nemzetközi kapcsolatok hidegháborút követő rendszerének felülvizsgálatára való törekvést jelentik. A szakértő ugyanakkor felveti, ha Oroszország elítéli az Egyesült Államokat (Koszovó miatt), miért halad maga is ugyanazon az úton? Lipman szerint nyilvánvaló, hogy az összeütközések újabb korszaka veszi kezdetét a világban, és úgy véli, nincs alapja annak, hogy Oroszországnak és a Nyugat kapcsolatai helyreállnak.

A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap külpolitikai szakírói szerint Vlagyimir Putyinnak a Kremlben a parlamenthez intézett üzenete a parlamenthez erőteljesen emlékeztet Winston Churchill egykori brit miniszterelnök 1946. március 5-én, az amerikai Fultonban lévő Westminster College-ban tartott beszédére, amelyet sokan a hidegháború nyitányának tartanak. Akkor hangzott el először a "vasfüggöny" kifejezés. A független orosz lap munkatársai szerint az orosz elnök keddi üzenetének "nyíltan kifejezett mobilizációs jellege" volt. A politikus a Nyugattal és "kiszolgálóival" szembeni harcra szólított fel, "bár már nincs kit legyőzni, hiszen a Krím csatlakozása lezajlott, de komoly fenyegetést jelentenek a gazdasági szankciók".

Borisz Makarenko, a Politikai Technológiák Központja nevű intézet elnöke a Nyezaviszimaja Gazetának nyilatkozva jó hírnek nevezte, hogy Vlagyimir Putyin beszédéből hiányoztak a hatalmi terjeszkedési tervek Ukrajna délkeleti területeinek irányába. Az orosz politológus ezt a "külső nyomás" és egyfajta "realitásérzék" eredményének tekinti.

Dmitrij Oreskin orosz ellenzéki politológus is azt tartja a Putyin-beszéd legfőbb üzenetének, hogy Oroszország nem terjeszkedik tovább Ukrajnában. A szakértő a gazeta.ru című orosz internetes újságnak azt mondta, a Kremlnek "meg kell állni, mert ha tovább lépnek, a (nyugati) gazdasági büntetőintézkedések keményebbek lesznek és katonai konfliktus is lehetséges".

Szerző

Putyin "fultoni beszéde"

Publikálás dátuma
2014.03.19. 13:37
FOTÓ: Getty Images
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Krím és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásával kapcsolatban kedden elmondott beszéde pontot tett a világ jelenlegi berendezkedésére - írta a Vedomosztyi című orosz napilap szerdán. A Nyezaviszimaja Gazeta cikkírója Churchillnek a hidegháború kezdetének számító 1946-os fultoni beszédéhez hasonlította az orosz államfő megszólalását. Más orosz szakértők úgy értékelik a Kremlben elhangzottakat, hogy Oroszország megállt a Krím félszigetnél, nem terjeszkedik tovább Ukrajnában.

Putyin az orosz törvényhozás tagjai előtt mondott beszédében Oroszország elválaszthatatlan részének nevezte a Krímet, s a Nyugatot azzal vádolta, a hidegháborút hozza vissza azzal, hogy igyekszik meggátolni az ukrajnai régió csatlakozását Oroszországhoz.

A beszédet értékelve Dmitrij Badovszkij, a Kreml által létrehozott Társadalmi, Gazdasági és Politikai Kutatások Intézete nevű alapítvány vezetője úgy nyilatkozott a Vedomosztyinak, hogy Putyin gyakorlatilag azt ajánlotta a nemzetközi közösségnek, érjen véget az a korszak, amely a Szovjetunió széthullásakor keletkezett, és amelyet "egypólusú süketség és a Nyugat törekvéseinek átfedése jellemzett". Ez "a hidegháború nem teljes és nem korrekt befejeződése miatt alakult ki" - fejtette ki Dmitrij Badovszkij.
"Putyin lépései komoly csapást mérnek azokra az amerikaiakra, akik azt hitték, hogy virágzó, demokratikus, erős és tiszteletreméltó, a nemzetközi közösségbe teljesen bekapcsolódó Oroszország létrejöttének lehetőségében - mondta a Vedomosztyinak Michael McFaul, az Egyesült Államok volt oroszországi nagykövete.

Marija Lipman, a moszkvai Carnegie Központ kutatója a Vedomosztyi nyilatkozva egyetértett azzal, hogy az orosz elnök lépései a nemzetközi kapcsolatok hidegháborút követő rendszerének felülvizsgálatára való törekvést jelentik. A szakértő ugyanakkor felveti, ha Oroszország elítéli az Egyesült Államokat (Koszovó miatt), miért halad maga is ugyanazon az úton? Lipman szerint nyilvánvaló, hogy az összeütközések újabb korszaka veszi kezdetét a világban, és úgy véli, nincs alapja annak, hogy Oroszországnak és a Nyugat kapcsolatai helyreállnak.

A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap külpolitikai szakírói szerint Vlagyimir Putyinnak a Kremlben a parlamenthez intézett üzenete a parlamenthez erőteljesen emlékeztet Winston Churchill egykori brit miniszterelnök 1946. március 5-én, az amerikai Fultonban lévő Westminster College-ban tartott beszédére, amelyet sokan a hidegháború nyitányának tartanak. Akkor hangzott el először a "vasfüggöny" kifejezés. A független orosz lap munkatársai szerint az orosz elnök keddi üzenetének "nyíltan kifejezett mobilizációs jellege" volt. A politikus a Nyugattal és "kiszolgálóival" szembeni harcra szólított fel, "bár már nincs kit legyőzni, hiszen a Krím csatlakozása lezajlott, de komoly fenyegetést jelentenek a gazdasági szankciók".

Borisz Makarenko, a Politikai Technológiák Központja nevű intézet elnöke a Nyezaviszimaja Gazetának nyilatkozva jó hírnek nevezte, hogy Vlagyimir Putyin beszédéből hiányoztak a hatalmi terjeszkedési tervek Ukrajna délkeleti területeinek irányába. Az orosz politológus ezt a "külső nyomás" és egyfajta "realitásérzék" eredményének tekinti.

Dmitrij Oreskin orosz ellenzéki politológus is azt tartja a Putyin-beszéd legfőbb üzenetének, hogy Oroszország nem terjeszkedik tovább Ukrajnában. A szakértő a gazeta.ru című orosz internetes újságnak azt mondta, a Kremlnek "meg kell állni, mert ha tovább lépnek, a (nyugati) gazdasági büntetőintézkedések keményebbek lesznek és katonai konfliktus is lehetséges".

Szerző