Moldovát ünnepelték az Irodalmi Múzeumban

Publikálás dátuma
2014.03.20. 06:47
Moldova György az ünnepségen FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Moldova György Kossuth-díjas író egy héttel ezelőtti 80. születésnapját ünnepelték tegnap délelőtt a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Szép számmal jelentek meg volt riportalanyai, tisztelői, de az igazán nem állítható, hogy írókollégák tömkelege gyűlt össze, ami jól mutatja Moldova az irodalmi életben való magányosságát.

A laudációt mondó Tarján Tamás irodalomtörténész beszélt is arról, hogy Moldova műveiben is általában magányosak a szereplők, sokat tud az egyedüllétről. És, hogy lehet őt szidni, dicsérni, de az biztos, soha nem unatkozott, amikor olvasta.Tarján elmesélt egy személyes történetet is, hogy Moldova könyvről írt diákköri dolgozata miatt vették fel az egyetemre.

Arról szintén szót ejtett, hogy sokak által, és akár többször is olvasott történeteihez az írónak bőven volt mit megélnie. Az ünnepelt beszélt arról, hogy írt rossz könyveket, de olyanokat nem, amelyeket valami miatt ne vállalhatna ma is. És persze szokásához híven kapott tőle a jobb meg a baloldal egyaránt.

A kiadója és tán egyetlen barátja, Urbán Tamás, aki 25 éve jelenteti meg a műveit, szólt arról, úgy találkozott először vele, hogy maga is hosszasan állt sorban, hogy dedikáltasson vele. És bizony a dedikálásokon a sorban állások még mostanában is gyakoriak.

Emlékezetes, hogy amikor a Kádár Jánosról szóló könyv megjelent, a Lehel téri boltjukban egyetlen alkalommal több mint 1500 példány kelt el. A legtöbb kötet a rendőrségről szóló, amúgy élénk vitát, sőt felháborodást is kiváltó riportból fogyott, abban az esetben a példányszám túlnőtt a félmillión. 

Moldova ajándékot és szép szavakat kapott például a kamionsofőröktől, vagy éppen a mezőgazdasági repülőktől, akikről korábban írt, és akik nehezen adták meg neki a bizalmat, de azóta annál hálásabbak. E. Csorba Csilla, a Petőfi Múzeum főigazgatója pedig sakk készletet adott át az írónak, akiről tudható, hogy a sakk a szenvedélye, na persze csak a focit, és legfőképpen a munkát követően.

Szerző

Viharsarok ma, itt

Publikálás dátuma
2014.03.20. 06:45
Varga Ádám (Áron) és Sütő András Miklós (Szabi) Császi Ádám első rendezésében, a Viharsarok című fi lmben FORRÁS: CIRKOGEJZIR
Új magyar film, elsőfilmes rendező, szerelem, gyűlölet, meleg erotika - a berlini elismerő fogadtatás után a mától itthon látható Viharsarok egy ígéretes tehetség indulása. Császi Ádám egy divatossá hígult témában súlyos mondandóval lép a közönség elé.

Császi Ádámra oda kell figyelni. A Viharsarokkal olyan filmet tett le az asztalra, amilyet első bemutatkozásként régen nem láttunk. Császi nem csak érti és tehetséggel használja választott szakmája fogásait, hanem bátor is. Bátran választ művészi nyelvet, bátran választ témát, bátran viszi el a tehetség kínálta lehetőségeit a végső határig. A Berlinale sikeres nemzetközi fogadtatása is erről tanuskodik.

Császi úgy tesz elénk érdekes, izgalmas, lebilincselő és mélyen elgondolkodtató filmet, hogy egyetlen pillanatig sem kíván behízelgő lenni. Ma és itt talán ez a legnagyobb művészi bátorság, különösen egy pályakezdő elsőfilmestől: mindvégig következetesen kemény, kompromisszum nélküli fegyelemmel, egyetlen hamis hang nélkül viszi végig a történetét.

Stílusa visszafogott, mondhatnánk minimalista, ha nem fénylene fel két fiúhősének szerelmében valami különös, szikár költőiség. Egy meleg szerelem tragikus történetét meséli el egy csepp érzelmesség, melodramatikus hangulatfestés nélkül, azzal a méltósággal, amit csak a legszebben elmesélt szerelmi történetekben fedezünk fel az emberi érzések legszebbjének ábrázolásában.

Egy valóságos bűnügy adta a rendező és Szabó Iván közös forgatókönyvéből készült film alapját, s ennek a bűnügynek az eredője egy homoszexuális kapcsolathoz vezetett vissza. A Viharsarok attól szép és súlyos film, mert Császi a méltósággal ábrázolt meleg szerelemi történettel tükröt tart egy engesztelhetetlenül kirekesztő, a másságot eltiporni kész, gyűlölködő társadalmi felfogás elé.

Szabi, a film főhőse profi focista egy német csapatban, de társai a sejthető homoszexuális beállítottsága, edzője a rossz teljesítménye miatt alázzák folyamatosan a sárga földig. Még az a fiú, Bernard sem mer mellette kiállni, akit pedig gyengéd szálak kötnek hozzá.

A fiú hátat fordít a focinak, Németországnak, s habár apja erőszakkal vissza akarja fordítani őt a sportpályafutás felé, ő a saját életét választja. Kiköltözik a nagyapjától rámaradt omladozó házba, valahová a semmi közepébe. Amikor egy fiatal srác meg akarja lopni, a várható verekedés helyett összebarátkoznak és a falusi fiú, Áron segít az omladozó házat megjavítani.

Innen indul az a szerelmi szál, amely a két fiú között gesztusról-gesztusra, pillantásról-pillantásra, simogatásról-simogatásra fokozatosan ébred fel és bomlik ki szenvedéllyé, vággyá, szexuális teljességgé. Császi a két fiú közti érzelmi és testi beteljesülést olyan érzékletes finomsággal és mégis őszinte realitással mutatja be, amitől a Viharsarok besorolhat a szép szerelmes filmek sorába.

Kettőjük kapcsolata mégis tele van kétséggel, bizonytalansággal, Áron sem az anyjától, sem a falu szigorú ítéletétől nem tud szabadulni. A nyár, a félmeztelen közös munka, az esti csillagnézés felébreszti ugyan Áronban az addig számára teljesen ismeretlen vonzalmat, neki mégis a falu bigott erkölcse diktál.

Bár Németországból megérkezik Bertrand is, Áron mégsem tud elszakadni Szabitól, még ha egyre vészterhesebb, egyre fenyegetőbb jelek veszik körül kettőjük kapcsolatát.A film a szenvedélyes erotika képeivel párhuzamosan időről-időre behozza a falu fenyegető gyűlöletét, a kegyetlen verésekkel súlyozott megalázások mindkét fiút olyan helyzetbe hozzák, amiből nem látszik kiút.

Császi nagyon kevés párbeszédet használ. Mint valaha a nagy japánok (például a Kopár sziget egyetlen szó nélkül lepergő drámája), a csöndekkel beszél. Az elfojtás, a titok, a vágy, a bűn, az indulatok, a gyűlölet, a fenyegetés mind ott sűrűsödik a szinte néma jelenetekben, ahol egy-egy szó csak még inkább kiemeli a csöndek súlyát.

A ritka pillanatokban, amikor a film a játékos és boldog hangulatokat hozza elénk, érezni, hogy mit jelentene a szabadság, a választott élet a film hőseinek. Ahogy a gyengédségre, az erőszakra is megvannak Császi eszközei. Nem az elvadultság érdekli az erőszak pillanataiban, hanem az elviselhetetlen megaláztatás, a gyűlölet pusztító ereje.

Két tehetséges embert talált a nagyon nehéz feladatra. A Szabolcs szerepében látható Sütő András Miklós zártabb, visszafogottabb, sötétebb világ, ritka mosolyaiban is van valami rejtélyes tragédia. Az Áron szerepében megismert Varga Ádám teste-arca lágyabb, beszédesebb, ahogy színesebb, többrétű az életre keltett figurájának éles ellentmondások között hányódó karaktere is.

Szabi ismeri a végzetét, Áron beleveti magát a saját végzetébe, de nem akarja elfogadni. Szabi el meri vállalni magát, Áron kitör belőle, a legvégsőbb megoldástól sem riadva vissza.  A Viharsarok a természeti és a falubeli tárgyi világot érzékletesen megjelenítő operatőri munka, Rév Marcell képeinek is köszönhetően szép, komoly munka. Szerelmes film az ismét csak elbukott szabadságvágyról.

(Viharsarok ****)

Szerző

Pápa reklámcélokra?

Publikálás dátuma
2014.03.19. 19:46
Vatikán, március 19. Russell Crowe részt vesz Ferenc pápa audienciáján. Fotó: Franco Origlia/Getty Images
Russell Crowe, a Noé című film főszereplője és az alkotást rendező Darren Aronofsky is részt vett Ferenc pápa szerdai általános audienciáján a Szent Péter téren.

Szemtanúk szerint találkoztak is a pápával az általános audiencián, amit megerősített a Paramount stúdió és a szuperprodukció olaszországi forgalmazója is. A színész a Twitteren fotót is közölt a téren összegyűlt emberekről, és megemlékezett arról, hogy a szerdai nap Szent József ünnepnapja és az apák napja.

Az Oscar-díjas színész, kollegái és a pápa közötti külön találkozóról napok óta keringtek híresztelések a világsajtóban. Egyes jelentések szerint úgy volt, hogy a pápa szerda reggel személyesen fogadja a filmeseket, Federico Lombardi szentszéki szóvivő azonban azt mondta, nincs beütemezve az egyházfő napirendjébe a külön találkozó. Hírek szerint a Vatikán mindenképp meg akarta akadályozni, hogy a pápa személyét marketingcélokra használják fel a bibliai témájú alkotás népszerűsítésében, a The Hollywood Reporter pedig Lombardi korábbi szavait idézve arról írt, Ferenc pápa nem néz filmeket, így valószínűtlen a pápai áldás. 

Aronofsky megerősítette, a stúdió szorgalmazta, hogy az alkotás képviselői találkozhassanak az egyházfővel, de azt mondta, erre vajmi kevés esély lesz, ha a sajtó megszellőzteti az ügyet és az túl nagy visszhangot kap a közösségi hálón. Russel Crowe azonban épp a Twitteren üzent több ízben is a pápának, akinek figyelmébe ajánlotta az alkotást.

A Noét március 28-án mutatják be az Egyesült Államokban. Három arab ország már a premier előtt betiltotta a szuperprodukciót, mert az iszlám nem engedi a próféták ábrázolását. A Paramount stúdió azzal számol, hogy további muzulmán vallású országok is követik majd Katar, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek példáját. A 125 millió dollárból készült filmben - amelyben a Korán is fontos szerephez jut - Russel Crowe mellett az ugyancsak Oscar-díjas Anthony Hopkins és Jennifer Connelly is játszik. A Noé amerikai vallási csoportok bírálatára is számíthat szakértők szerint.

Szerző