P. M.;

Oroszország;Barack Obama;Ukrajna;Vlagyimir Putyin;Krím félsziget;Foreign Policy;Andrij Descsica;büntetőintézkedések;

2014-03-21 06:33:00

Sarokba szorítják Oroszországot?

Újabb amerikai büntetőintézkedések léptek életbe Oroszországgal szemben, s levegőben lógnak a további európai uniós szankciók is. Válaszul Moszkva közzétette saját tiltólistáját, s az iráni atomtárgyalások szabotálásával fenyegette meg a Nyugatot.

Újabb büntetőintézkedéseket léptetett életbe az Egyesült Államok Oroszországgal szemben. Barack Obama tegnap aláírta a húsz orosz tisztviselőt és a Rosszija bankot érintő gazdasági szankciókról szóló rendeletet.

Az amerikai elnök az NBC-nek úgy fogalmazott, nem kezdenek (ők is) katonai akcióba, inkább diplomáciai forrásaikat mozgósítják, amiért Moszkva "megsértette a nemzetközi törvényeket és egy másik ország szuverenitását". Percekkel Obama bejelentése után Oroszország is nyilvánosságra hozta, beutazási tilalommal sújt kilenc amerikai kormányzati tisztviselőt.

Az Európai Unió felkészült, hogy a krími helyzet eszkalálódása esetén újabb, harmadik szintű, gazdasági büntetőintézkedéseket vezessen be Oroszországgal szemben, ezt már Angela Merkel jelentette ki az uniós csúcstalálkozó kezdete előtt.

A német kancellár úgy vélte, amíg nincs meg a politikai környezet olyan fontos szervezet jogosultságához, mint a legnagyobb ipari hatalmakat tömörítő G8-csoport, addig az a gyakorlatban "nem létezik". A Nyolcak júniusi, Szocsiban tartandó találkozóját a nagyhatalmak lemondták.

A soron következő EU-Oroszország csúcstalálkozót sem rendezik meg, mondta a francia államfő. Francois Hollande jelezte, Brüsszel felfüggesztheti politikai kapcsolatait Moszkvával. Svájc a szabadkereskedelmi tárgyalásokat függesztette fel Oroszországgal. Mint a kereskedelmi miniszter fogalmazott: "az orosz piac fontos, de nem minden áron".

A NATO-főtitkár azon aggodalmának adott hangot, miszerint az orosz hadsereg nem áll meg a Krím-félsziget bekebelezésénél. "Annak a veszélye fenyeget, hogy Moszkva következő célpontja Ukrajna keleti megyéi lesznek" - nyilatkozta Anders Fogh Rasmussen a Foreign Policy magazinnak.

Hasonló véleményének adott hangot Ukrajna ENSZ-nagykövete, aki további orosz akcióra számít. Zárt ajtók mögött tanácskoztak a közép-európai országok vezérkari főnökei Horvátországban. A találkozón részt vettek az Európában állomásozó amerikai erők, s az amerikai Nemzeti Gárda parancsnokai.

Szándékosan akadályozza Oroszország, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) megfigyelő missziót küldjön Ukrajnába, közölte Andrij Descsica, Ukrajna ideiglenes kormányának külügyminisztere a szervezet Állandó Tanácsának ülése után Bécsben.

Eddig Moszkva volt az egyetlen, amely sorra meggátolta egy száztagú megfigyelő misszió elfogadását, mondván az terjedjen ki Ukrajna egészére, így a nyugati megyékre is. Mély aggodalmának adva hangot, a válság békés rendezésére szólított Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, aki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel egyeztetett.

Moszkva felülvizsgálhatja álláspontját az iráni nukleáris tárgyalásokkal kapcsolatban, közölte az orosz külügyminiszter-helyettes válaszul az újabb büntetőintézkedések hírére. Ez az eddigi legkomolyabb fenyegetés Oroszország részéről a Nyugattal, Ukrajna miatt kialakult konfliktus kezdete óta.

Szergej Rjabkov elmondta, Moszkva nem kívánja felhasználni a teheráni kártyát, hogy így "növelje a tétet", de rákényszerül, ha az Egyesült Államok és az Európai Unió újabb szankciókat vezet be vele szemben. Mint a diplomata fogalmazott, a Krím visszacsatolása sokkal fontosabb országa számára, mint a teheráni atomprogrammal kapcsolatos fejlemények.

Szerdán zárult a Hatok (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország) és Irán tárgyalásainak legújabb fordulója, a felek megállapodtak a további menetrendről: ennek értelmében április 7-én újabb kétnapos megbeszélés kezdődik Bécsben.

A nyugati hatalmak és Izrael azzal vádolják Teheránt, békés célú nukleáris tevékenységének leple alatt atomfegyver előállítására törekszik, az iráni kormány ezt következetesen tagadja. Teherán tavaly novemberben ideiglenes megállapodást kötött a nagyhatalmakkal, akiknek célja, hogy júliusig végleges egyezményt írjanak alá.

Az orosz duma papírforma szerint tegnap jóváhagyta a Krím félsziget és Szevasztopol városának az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásáról szóló megállapodást és a területek új jogi alanyként befogadásáról szóló alkotmányos törvényt. A felsőház mai ülésén várhatóan ugyanígy dönt majd.

A kijevi parlament a Krím felszabadításáért vívott harcról fogadott el határozatot. A nyilatkozat felszólítja a nemzetközi közösséget, ne ismerje el a függetlenségét hétfőn egyoldalúan kikiáltott "Krími Köztársaságot", s annak orosz annektálását. Leszögezik: "a Krím Ukrajna része volt, most is az, és az is marad". A törvényhozás a krími tatárok és más ukrajnai kisebbségek jogainak védelméről is nyilatkozatot fogadott el.

Tegnap orosz katonák két ukrán korvettet, a "Luck" és a "Hmelnickij" nevű hadihajót foglalták el Szevasztopolnál, mint az ukrán védelmi miniszter fogalmazott, megsértve a péntekig érvényben lévő fegyverszünetet. A Belbek repülőtérre is megpróbáltak behatolni, azt az ukrán katonák figyelmeztető lövésekkel akadályozták meg.

Ultimátum hatására nyolc aktivistát engedtek szabadon szerda éjjel a Krímen, köztük az ukrán hadiflotta parancsnokát, Szerhij Hajdukot. A tengernagyot kedden ejtették foglyul és hurcolták el az ukrán haditengerészet szevasztopoli főhadiszállásáról. Az ukrán vezérkari főnök jelezte, Ukrajna kivonja csapatait, és a katonák hozzátartozóit a félszigetről, ha az ENSZ demilitarizált övezetté nyilvánítja az autonóm területet.

Vlagyimir Putyin orosz elnök népszerűsége eközben az egekben. Öt éve nem volt ilyen magas a támogatottsága, a lakosság 75,7 százaléka elégedett tevékenységével, állapította meg az egyik legnagyobb orosz közvélemény-kutató intézet, amely hétvégén készítette felmérését 42 oroszországi régió 130 településén.