Előfizetés

A Habsburg Birodalom 3D-ben a neten

Publikálás dátuma
2014.03.21. 06:11
Forrás: Arcanum Kft.
Páratlan feladatot vállalt a Fővárosi Levéltár, az ELTE geofizikai és űrtudományi kutatócsoportja, a Hadtörténeti Intézet, valamint a lapunk digitalizálását is végző Arcanum Kft.: a Habsburg Birodalom teljes területét lefedő digitális térképet készítettek az internetre. 

A több mint hatvan éven át, 1806-tól 1869-ig felmért területeket rendkívül pontosan, egy a 28 ezer 800-as méretarányban készítették tisztek, és az általuk rajzoltakat vetítették most rá a Google-ban is elérhető, akár 3D-ben is nézhető mai térképekre.

A katonai felmérések eredeti, kéziratos szelvényei az Osztrák Állami Levéltárban, a kataszteri térképek az adott utódállam - nemzeti, állami, illetve regionális - levéltáraiban találhatók, legalább ötven kötetet kellett közülük felhasználni.

A netre készült térképet tegnap be is mutatták a Fővárosi Levéltárban, ahol elmondták, a tervek között szerepel Budapest régi és mostani térképeinek hasonló egyesítése.

Már érkeznek a levélvoksok

B.I.M.
Publikálás dátuma
2014.03.21. 06:08

Tegnapig már 47 kettős állampolgár küldte el levélben voksát a Nemzeti Választási Irodához (NVI). A szavazási levélcsomagok legyártatása az országos lista jogerőssé válását követően kezdődött, eddig összesen 208 ezer 620 szavazási pakkot állítottak össze, az első adag postázása pedig március 17-én történt, március 19-ig 186 ezer 482 darabot küldtek el - éppen annyit, ahány külhoni állampolgár szerepel a névjegyzékben. A regisztrációra egyébként már csak holnap délután négy óráig van lehetőségük a kettős állampolgároknak.

Addig azonban nem tudni biztosan, hány választópolgár vehet részt az áprilisi voksoláson. Ezzel szemben Pálffy Ilona, az NVI elnöke az ÁNY Biztonsági Nyomda kőbányai géptermeibe és csomagolócsarnokába szervezett sajtóbejáráson azt is mondta, összesen 8 millió 32 ezer választópolgár jogosult a voksolásra. Tájékoztatása szerint mintegy 18 millió szavazólapot gyártanak a nyomdában, összesen 121 félét.

Eközben Vitányi István fideszes képviselő megtámadta az Alkotmánybíróságon (Ab) a Kúria azon döntését, amely szerint szabad villanyoszlopokon kampányolni. A DK-s Varju László berettyóújfalui plakátjai ügyében a legfelsőbb bírói fórum hétfőn döntött úgy, hogy a reklámokról és a közúti közlekedésről szóló jogszabályok - amelyek tiltják a hirdetések lámpaoszlopokon való elhelyezését - nem vonatkoznak a választási kampányra, mert nem a választási eljárási törvénybe írták bele a tiltást. Vitányi azt kifogásolja, hogy a Kúria igazságtalan előnyt biztosított egy másik jelöltnek, és hibásan értelmezte a jogszabályokat, ráadásul szerinte a legfelsőbb bírói fórumnak kezdeményeznie kellett volna az Ab eljárását.

A helyzet pikantériája nemcsak az, hogy - mint megírtuk- a Kúria precedensértékű döntése nyomán fideszes jelöltek is azonnal éltek a villanyoszlopos hirdetési lehetőséggel, hanem hogy az Ab maga a múlt héten érdemben nem is volt hajlandó vizsgálni ezt a kérdést egy másik ügy nyomán. Eközben az Együtt-PM-es Dorosz Dávid feljelentést tett és a helyi választási bizottsághoz fordult - mely érdemi vizsgálat nélkül elutasította beadványát - amiatt, hogy Érden eltávolították a lámpaoszlopokra kihelyezett plakátjaikat.

Későbbre halasztják a "kínos" kémpert

Ma kezdte volna másodfokon tárgyalni a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa az úgynevezett kémüggyel összefüggő titkos büntetőeljárást, ám a tárgyalást az utolsó pillanatban "lefújták". A Fővárosi Ítélőtáblán kérdésünkre a váratlan halasztást a tanácsvezető bíró betegségével indokolták, információink szerint azonban más események is lehetnek a háttérben.

A Szilvásy György volt titokminiszter és a korábbi titkosszolgálati vezetők amúgy is átpolitizált és 2041-ig titkosított ügyében az eredeti tervek szerint a mai első tárgyalást április 11-én követte volna a második, melyen várhatóan már ítéletet is hirdetett volna a bíróság. Ez segítette táplálni azokat a politikai összeesküvés-elméleteket, melyek szerint a kormánypártoknak jött jól ez a menetrend, hiszen így a titkosítás miatt részleteiben amúgy nem ismerhető kémügy általános politikai vonatkozásait sulykolhatták volna a kampányban, a Fidesz számára esetlegesen kínos, mondjuk a vádlottak számára kedvező ítélet kihirdetése viszont már a választás utánra csúszott volna.

Ismert, a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa által tavaly júliusban kihirdetett elsőfokú ítélet - melynek a titkosítás miatt csak a rendelkező része nyilvános - alapján 2 év 10 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója és Szilvásy György korábbi titokminiszter is. A volt NBH-vezetőt kémkedésért tettesként, míg az egykori kormánytagot kémkedésre felbujtásért ítélték el. Galambos hivatali utódját, Laborc Sándort bűnpártolásért egy év börtönbüntetésre ítélték, ám a végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztették. A negyedik vádlottat, Püski Lászlót a bíróság felmentette.

Felmentését kérve fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen Szilvásy, akit állítása szerint bizonyítékok nélkül ítéltek el. Megalapozatlannak nevezte az ítéletet Galambos Lajos védője is, aki - Laborchoz és védőjéhez hasonlóan - szintén fellebbezett, felmentést kérve. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség viszont Galambos és Szilvásy esetében hosszabb időtartamú, Laborcnál pedig felfüggesztett helyett letöltendő börtönbüntetést és valamennyiük esetében közügyektől eltiltást is kért. Megírtuk: a mára tervezett tárgyalást várva több vádlott védője arra számított: visszakerül ez az eljárás is elsőfokra. Méghozzá formai hibák miatt, ahogy a tábornokperben is történt - ugyanaz a tanács ítélkezik most Szilvásyék ügyében, mint abban. (A "viszkisdoboz-ügyként" elhíresült, vesztegetés vádjával folyó perben első fokon minden vádlottat minden vádpont alól felmentettek.)

A kémper eddigi menetrendjét információink szerint leginkább az írta felül, hogy a fellebbviteli ügyészség a védelem beadványai alapján észlelte azokat az anomáliákat, amelyek első fokon történtek. Lapunk cikksorozatban tárta fel a katonai tanács által elkövetett súlyos eljárási szabályszegéseket. Az államtitok miatt amúgy zárt tárgyalásokról szóló, végleges, bíró által hitelesített jegyzőkönyvek nemhogy a törvényben fő szabályként előírt 8 napon belül nem készültek el, de az ítélethirdetésre sem, sőt hetekkel későbbre sem. A jegyzőkönyv-vázlatként szolgáló "tárgyalási jegyzetek" sok esetben eközben olyan mondatokat tartalmaztak, amelyek a tárgyaláson el sem hangzottak.

Értesüléseink szerint ezeket az anomáliákat a végleges jegyzőkönyvek sem tisztázták. Sőt, kiderült, hogy a védői panaszok megalapozottak, hiszen több esetben jelentős eltérés mutatkozik a tárgyalási jegyzőkönyvek írásos szövege és a tárgyalásokról készült hangfelvétel között. Molnár Lajos, Galambos védője megerősítette lapunknak a tárgyalás halasztását, és fenntartotta korábbi állítását, miszerint első fokon olyan súlyos eljárási jogsértések történtek, melyek abszolút hatályon kívül helyezési okok.