Putyin leállította a nyugati szankciókra adandó válaszlépéseket

Dmitrij Medvegyev kormányfő az Ukrajnának szállítandó orosz gáz árának csökkentéséről 2010-ben Harkivban kötött orosz-ukrán egyezmények felmondását javasolta az orosz nemzetbiztonsági tanács pénteki ülésén. Négy éve a kelet-ukrajnai városban az orosz fekete-tengeri hadiflotta Krím félszigeten állomásoztatásának meghosszabbításáról is megállapodás született Kijev és Moszkva között.

A Viktor Janukovics ukrán és Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök által Harkivben aláírt megállapodásokban Oroszország vállalta, hogy tíz évre mintegy 30 százalékkal csökkenti az Ukrajnának szállított gáz jelentős, előre meghatározott részének árát. Cserébe Kijev akkor belegyezett, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta a jelenleg is hatályban lévő szerződés lejárta, 2017 után újabb 25 évig, vagyis 2042-ig a Krímben maradjon.

A Krím oroszbarát vezetése hétfőn függetlenségi nyilatkozatot fogadott el, kedden pedig szerződést írt alá a félsziget Oroszországhoz történő csatlakozásáról; a megállapodást az orosz parlament alsóháza csütörtökön, a felsőház pedig pénteken ratifikálta, így az egyezmény pénteken hatálya is lépett. Ezzel lényegében okafogyottá vált az orosz hadiflotta krími tartózkodásáról kötött orosz-ukrán megállapodás.

Dmitrij Medvegyev a nemzetbiztonsági tanács ülésén azzal indokolta a harkivi megállapodás felmondására tett javaslatot, hogy az alapján Ukrajna 11 milliárd dollárral (mintegy 2500 milliárd forinttal) tartozik Oroszországnak. Hozzátette, hogy a tavaly 3 milliárd dollár értékben vásárolt eurókötvények formájában Kijevnek nyújtott hitelt és a Naftohaz ukrán állami gázcégnek a Gazprommal szembeni 2 milliárd dolláros tartozását beleszámolva Ukrajna adóssága 16 milliárd dollárra (mintegy 3600 milliárd forint) rúg.

A nemzetbiztonsági tanács ülésén elnöklő Vlagyimir Putyin államfő egyetértett azzal, hogy Oroszországnak megvan az alapja a 16 milliárd visszakövetelésére, de arra adott utasítást, hogy a kormány "nem sietősen", de vitassa meg és elemezze a helyzetet, majd terjessze be elképzelését. Az orosz államfő azt is kifejtette a tanácskozáson, hogy szerinte egyelőre nem kell újabb válaszlépéseket tenni az Egyesült Államok által Oroszországgal szemben foganatosított büntetőintézkedésekre. Korábban Grigorij Karaszin külügyminiszter-helyettes a parlament felsőházában azt mondta, Moszkva arra készül, hogy "tükörválaszt" adjon a krími válság miatt ellene hozott nyugati büntető intézkedésekre.

Vlagyimir Putyin arra is kitért a nemzetbiztonsági tanácsban, hogy amennyiben Ukrajna vízumkényszert vezetne be Oroszországgal szemben, Moszkvának akkor is tartózkodni kell még az arra adandó válaszlépésektől. Putyin azt hangoztatta, hogy a "semmiben sem hibás ukránok milliói szenvednék meg", ha engedélyhez kötnék a szomszédos ország állampolgárainak beutazását Oroszországba. Kijevben szerdán, az ukrán nemzetbiztonsági tanács ülésén hangzott el a javaslat a vízumkényszer bevezetésére Oroszországgal szemben. 

Moszkva az amerikai elnök tanácsadóinak és több amerikai szenátornak megtiltotta az Oroszországba utazást csütörtökön, válaszul Washington hétfői, orosz politikusokat és magas rangú kormányzat tisztviselőket érintő szankciójára. Barack Obama amerikai elnök ugyanakkor csütörtökön újabb moszkvai tisztségviselőkre és kormányhoz közeli személyekre terjesztette ki a Krím félsziget bekebelezése miatt Oroszország ellen elrendelt szankciókat. Az Európai Unió is hasonló intézkedést hozott ugyancsak csütörtökön.

Szerző

Áder: Magyarországot megdöbbenti az orosz intervenció

A visegrádi országok (V4) és az Európai Unió további közös fellépését szorgalmazta az ukrajnai "orosz katonai intervencióval" szemben Budapesten Áder János magyar és Bronislaw Komorowski lengyel köztársasági elnök.A két államfő erről a Sándor-palotában tartott megbeszélése után beszélt újságíróknak.

Áder János a visegrádi országok (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) korábbi állásfoglalását idézve hangsúlyozta, "az Oroszország által végrehajtott katonai műveletek" nemcsak a nemzetközi jogot sértik, hanem veszélyes helyzetet teremtenek Európában. Lengyelországot, a Cseh Köztársaságot, Szlovákiát és Magyarországot megdöbbenti, hogy a 21. századi Európában olyan "katonai intervenció" szemtanúi lehetnek, amely ezen országokat saját korábbi negatív tapasztalataikra emlékeztetik - folytatta a magyar államfő a V4-ek által március elején aláírt nyilatkozatot idézve.

Bronislaw Komorowski úgy fogalmazott, el kell venni Oroszország kedvét "a Krím annektálásához hasonló lépésektől", ehhez pedig erőteljes szankciókra van szükség. A lengyel elnök kérdésre válaszolva beszélt arról is: azzal, hogy az Ukrajna pénteken aláírta európai uniós társulási szerződésének politikai részét, több reform kezdődhet. A legfontosabbak között említette az antikorrupciós intézkedéseket, a kis- és középvállalkozások támogatását, valamint a hatalom decentralizálását, vagyis a helyi önkormányzatok megerősítését, ami hatékonyan akadályozhatja meg a föderációs törekvéseket.

Bronislaw Komorowski emellett hangsúlyozta Lengyelország és Magyarország NATO-tagságának fontosságát, amely szerinte egyszerre garantálja a volt szovjet tagköztársaságok szabadságát és függetlenségét. Áder János a találkozó részleteit kifejtve beszélt arról is, hogy három fontos gazdasági kérdés szerepelt a megbeszélésen. Elsőként a gázellátás biztosítása érdekében egy észak-déli gázvezeték befejezése, ami mérsékelheti az érintett országok energiafüggőségét.

A magyar államfő tájékoztatása szerint a gázvezeték működéséhez már csak egy a szlovák és lengyel határon épülő beruházás megvalósítására van szükség. Áder János emellett célként említette, hogy Lengyelország csatlakozhasson Csehország, Szlovákia és Magyarország tavaly egységesített villamosenergia-hálózatához. A magyar köztársasági elnök megjegyezte, korábban Románia és Bulgária is jelezte csatlakozási szándékát. Szólt továbbá arról, hogy Magyarország és Lengyelország kereskedelmi kapcsolatainak javításáért folytatja a két országot összekötő közlekedési infrastruktúra fejlesztését.

Bronislaw Komorowski pénteken és szombaton tartózkodik Magyarországon a magyar-lengyel barátság napja alkalmából, amelynek rendezvényeit Egerben tartják szombaton. A lengyel államfő közölte, a jövő évi találkozót Katowicében ünneplik.

Szerző

Áder: Magyarországot megdöbbenti az orosz intervenció

A visegrádi országok (V4) és az Európai Unió további közös fellépését szorgalmazta az ukrajnai "orosz katonai intervencióval" szemben Budapesten Áder János magyar és Bronislaw Komorowski lengyel köztársasági elnök.A két államfő erről a Sándor-palotában tartott megbeszélése után beszélt újságíróknak.

Áder János a visegrádi országok (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) korábbi állásfoglalását idézve hangsúlyozta, "az Oroszország által végrehajtott katonai műveletek" nemcsak a nemzetközi jogot sértik, hanem veszélyes helyzetet teremtenek Európában. Lengyelországot, a Cseh Köztársaságot, Szlovákiát és Magyarországot megdöbbenti, hogy a 21. századi Európában olyan "katonai intervenció" szemtanúi lehetnek, amely ezen országokat saját korábbi negatív tapasztalataikra emlékeztetik - folytatta a magyar államfő a V4-ek által március elején aláírt nyilatkozatot idézve.

Bronislaw Komorowski úgy fogalmazott, el kell venni Oroszország kedvét "a Krím annektálásához hasonló lépésektől", ehhez pedig erőteljes szankciókra van szükség. A lengyel elnök kérdésre válaszolva beszélt arról is: azzal, hogy az Ukrajna pénteken aláírta európai uniós társulási szerződésének politikai részét, több reform kezdődhet. A legfontosabbak között említette az antikorrupciós intézkedéseket, a kis- és középvállalkozások támogatását, valamint a hatalom decentralizálását, vagyis a helyi önkormányzatok megerősítését, ami hatékonyan akadályozhatja meg a föderációs törekvéseket.

Bronislaw Komorowski emellett hangsúlyozta Lengyelország és Magyarország NATO-tagságának fontosságát, amely szerinte egyszerre garantálja a volt szovjet tagköztársaságok szabadságát és függetlenségét. Áder János a találkozó részleteit kifejtve beszélt arról is, hogy három fontos gazdasági kérdés szerepelt a megbeszélésen. Elsőként a gázellátás biztosítása érdekében egy észak-déli gázvezeték befejezése, ami mérsékelheti az érintett országok energiafüggőségét.

A magyar államfő tájékoztatása szerint a gázvezeték működéséhez már csak egy a szlovák és lengyel határon épülő beruházás megvalósítására van szükség. Áder János emellett célként említette, hogy Lengyelország csatlakozhasson Csehország, Szlovákia és Magyarország tavaly egységesített villamosenergia-hálózatához. A magyar köztársasági elnök megjegyezte, korábban Románia és Bulgária is jelezte csatlakozási szándékát. Szólt továbbá arról, hogy Magyarország és Lengyelország kereskedelmi kapcsolatainak javításáért folytatja a két országot összekötő közlekedési infrastruktúra fejlesztését.

Bronislaw Komorowski pénteken és szombaton tartózkodik Magyarországon a magyar-lengyel barátság napja alkalmából, amelynek rendezvényeit Egerben tartják szombaton. A lengyel államfő közölte, a jövő évi találkozót Katowicében ünneplik.

Szerző