Megnyílt a Tavaszi Fesztivál

Publikálás dátuma
2014.03.22. 06:48

A firenzei Uffizi Képtár gyűjteményének magyar önarcképeiből rendezett, Festők a tükörben című kiállítással nyílt meg a 34. Budapesti Tavaszi Fesztivál tagnap a Budapesti Történeti Múzeumban. A két hét alatt összesen 170 esemény zajlik majd, köztük 6 világpremier, 18 magyarországi bemutató valamint további 3 színházi premier lesz, és közel 20 olyan társulat és produkció érkezik Budapestre, amelyek először mutatkoznak be Magyarországon.

Nemrég a selfie lett angol nyelvterületen az év szava, ami nem véletlen, hiszen antropológiai szükséglet, hogy a dolgokhoz hozzárendeljük alkotójuk arcát - mondta a a 34. Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) megnyitóján az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán hozzátette: a világhírű Uffizi Képtár már a reneszánsz óta válaszol erre az igényre, és mára gyűjteményében 21 alkotótól 24 magyar önarckép is található. Ezek láthatók most a Budapesti Történeti Múzeumban tegnap nyílt, július 20-ig látogatható kiállításán. Fehér Ilona és Veszprémi Nóra kurátorok a Firenzéből érkezett 24 önarckép mellett ugyanazon alkotók egy-két Magyarországon őrzött munkáját is kiállították.

A kurátorok kiemelték többek között idősebb Markó Károly félkész állapotban maradt önportréját, melyet a festő fia fejezett be az Uffizi felkérésére, továbbá Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József, Csók István és Victor Vasarely alkotásait. Magyarországról legutóbb Lakner László önarcképe került be az olasz múzeum kollekciójába, amely a budapesti kiállítás kapcsán felkérte a Magyar Nemzeti Galéria szakembereit, hogy ajánljanak két kortárs magyar festőt, akiknek munkáival tovább gyarapodhat a gyűjtemény. Ekkor esett a választás Fehér Lászlóra és Keserü Ilonára.

Az Uffizi-képtár őrzi a világ legnagyobb, több mint 1650 darabból álló művészönarckép-gyűjteményét, melynek alapjait 1664-ben Leopoldo de' Medici fektette le. Utódai évszázadokon át folytatták a gyarapítást, és ennek köszönhetően ma itt találhatóak a leghíresebb európai és Európán kívüli festők önarcképei Raffaellótól kezdve korunkig. Magyar festők munkái 1872-től vannak jelen a világhírű gyűjteményben.

A fesztivál képzőművészeti programjának másik erőssége a szintén tegnap, a Ludwig Múzemban nyílt Reigl Judit kiállítás. Az Űr és extázis című tárlat június 22-ig látogatható. Reigl Judit festőművész 1950 óta Franciaországban él és dolgozik. A világ legnagyobb és legfontosabb kortárs közgyűjteményei, a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) és a Metropolitan Múzeum, a londoni Tate Modern, vagy a párizsi Centre Pompidou őrzik a festményeit. 1954-ben a szintén Párizsban élő művésztársa, Hantai Simon bemutatta őt André Bretonnak, a szürrealizmus atyjának, aki azon nyomban meghívta egy kiállításra a szürrealisták galériájába, a L’Étoile scellée-be.

A szürrealisták vizuális programja azonban túl szűknek bizonyult a festő számára. Reigl Judit a szürrealistákkal ellentétben a festményt nem csupán a lélek, a tudatalatti lenyomatának tekinti, hanem a szabadjára engedett testi energiákat befogadó felületnek is: a festék matériájával megküzdő testét is eszközként használja.

A Magyar Nemzeti Galériában március 28. - június 29. között látahtó majd Derkovits Gyula életmű kiállítása. A mintegy kétszáz Derkovits-festményt és -grafikát bemutató tárlat korabeli magyar festők, grafikusok és fotóművészek, továbbá német, osztrák, lengyel, cseh és szlovák alkotók munkáival egészül ki. A kiállítás új koncepció alapján közelíti meg az életművet. Nem a magányos zseniről, a különc őstehetségről szól, hanem egy kora képzőművészetében tájékozott, abból és a hagyományokból tudatosan merítő alkotóról.

A Bálnában nyílik meg április 4-én A mecénás főváros - a Fővárosi Képtár című kiállítás. A főváros műpártolásának történetét foglalja össze az 1880-as évektől máig. Bemutatja Budapest képzőművészeti gyűjteményének kialakulását és koncepcióinak módosulásait a kezdetektől napjainkig. A kiindulópont a város életében kiemelkedő szerepet játszó férfiak arcmásainak megörökítése volt, majd a 19. század végén a dinamikusan formálódó városkép festészeti megjelenítése állt a gyűjtés fókuszában.

A századfordulótól kezdve - Bárczy István főpolgármester elképzeléseinek megfelelően - a vásárlásoknak nemcsak a száma növekedett meg, hanem koncepciója is megváltozott: a képek tárgya helyett esztétikai és művészettörténeti szempontok kerültek a mecenatúra középpontjába. Így a Fővárosi Képtár a Nemzeti Galérába olvadt. A 32. Magyar Sajtófotó Kiállítás a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban, a Schrammel Imre életmű-kiállítása a Vigadóban lesz látható.

Hamlet és Rodin

Az idei BTF kiemelkedő produkciója, a Zubin Mehta dirigálta Bécsi Filharmonikusok koncertje. A BBC Filharmonikusok koncertjének karmestere Juanjo Mena, szólistája az osztrák Martin Grubinger lesz. Maxim Vengerov a Lengyel Kamarazenekar kíséretében Mozart és Csajkovszkij műveit adja elő. Eötvös Péter DoReMi című hegedűversenyének magyarországi bemutatója áll a moldáv származású hegedűművész, Patricia Kopatchinskaja és az MR Szimfonikusok műsora középpontjában. A brit Simon Keenlyside és az uruguayi Erwin Schrott is önálló estet ad, míg a világ első számú kontratenorja, Andreas Scholl angolszász dalokkal érkezik, ahogy a barokk muzsika kedvelőit is várja két csemege.

Az Operaház Tosca-előadásán José Cura Cavaradossiként lesz látható.A film és az opera határterületére csábít Philip Glass darabja, A szépség és a szörnyeteg. A művet négy énekes és a Philip Glass Ensemble élőben, a vetített filmmel összhangban szólaltatja meg. A Szentpétervári Eifman Balett, Auguste Rodin és Camille Claudel viharos kapcsolatáról szól, a Bozsik Yvette Társulat egy németországi orosz színházzal, a DEREVO-val együtt mutatja be a Chagall és Gogol ihlette Pokoli bált.

A Recirquel A Meztelen Bohóc című előadás ősbemutatójával készült. Az Örkény Színház a Shakespeare-év tiszteletére a Hamletet mutatja be Bagossy László rendezésében, a készülő előadásban egy évtizedekkel ezelőtti, legendás Hamlet, Gálffi László több szerepben is fellép. Mátyássy Bence rendezése a Thália Színházban: Stravinsky A katona története és Hunyady Sándor Bakaruhában című művét gyúrja eggyé.

Szerző

Fizet az Elmű-Émász

Döntöttek tegnap az Elmű és az Émász közgyűlésén az osztalékok kifizetéséről és úgy ahogyan eltervezték. Az Elmű igazgatósága összesen 16 milliárd, az Émászé kilecmilliárd forint osztalék kifizetésére tett javaslatot. Az Elmű esetében ez részvényenként 2650, az Émásznál 2950 forintot jelent, mindkét érték meghaladja a tavalyi osztalékot.

A két áramszolgáltatóban mintegy 15 százalékban tulajdonos állami vállalat, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. képviselője -vélhetően kormánymegbízásból - sem az Elmű-közgyűlésen sem az Émászén nem javasolta az osztalékfizetést, a német fő tulajdonosok, az RWE és az EnBW azonban leszavazták az indítványt. Az MVM-re az Elműtől 2,5 milliárd, az Émásztól 1,1 milliárd forint osztalék jut. Az osztalék elutasítása az üzleti szempontból szerint nem lett volna logikus, részvényesi értéket növelő lépés.

A szokásosnál korábban tartotta az idén éves rendes közgyűlését az Elmű és az Émász, erre a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) is felfigyelt, és előrehozott adatszolgáltatást írt elő a társaságok számára. Az intézkedés célja a hivatal szerint "az érintett társaságok gazdasági helyzetének és jövedelmezőségének vizsgálata volt, különös tekintettel az ellátásbiztonságot garantáló zavartalan működéshez szükséges felelős gazdálkodás feltételeire". A hatóság azonban mindeddig nem emelt kifogást a cégek működése ellen.

A vállalatok az április 6-ra kiírt országgyűlési választásokkal indokolták a közgyűlések előrehozatalát. Tavaly mindkét társaság április végén tartotta éves összejövetelét. Az Orbán-komány a társaságcsoportot azzal vádolta meg, hogy náluk "vagyonfelélés, és pénzkimentés" zajlik. A Fidesz-kabinet a cég vegzálásával azt akarta elérni, hogy az Elmű-Émász csoport ne fizethessen osztalékot a tulajdonosoknak. Az MVM-en keresztül megpróbálta, de a többségi tulajdonosok döntése ellenében a kormányzat azonban nem tudott mit tenni.

Szerző

Nem jut elég hazai sertés a fogyasztókhoz

Publikálás dátuma
2014.03.22. 06:25
Magyarországon a sertéshús-fogyasztás két évtized alatt 30 százalékkal csökkent. Fotó: K2 Press/Népszava
Évente 250 ezer tonna sertéshúst termelnek Magyarországon, nagyjából ennyi kellene is a hazai piacra. A magyar kivitel viszont eléri a 230 ezer tonnát. A nyugat-európai vagy az ázsiai vevők igényesek, csak azt veszik meg, amihez termékpálya-, illetve származási igazolás van. Így a hazai kiskereskedelmi forgalomba nagy mennyiségű importtermék kerül. A behozatal - élő és félsertés, tőkehúsok, készítmények - eléri a 220 ezer tonnát. 

Jelenleg 2,9 millió sertést tartanak nyilván Magyarországon. Húsz éve még 10 millió jószág röfögött az ólakban, a kormányváltáskor még 3,5 milliós volt az állomány. A sertéshús-fogyasztás két évtized alatt 30 százalékkal csökkent, de még így is szorosan a baromfi mögött a második.

Fazekas Sándor agrárminiszter korábban arról beszélt, hogy kidolgozzák a sertésstratégiát, és néhány év alatt 6 millió jószágra szaporodik az állomány. Egyelőre csak stratégia van, meg egy tagnapi bejelentés szerint kiváló minőségű sertéshús (KMS) minőségtanúsító védjegy. Elegendő magyar sertés viszont nincs.

Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára az ágazati stratégia eddigi eredményei közé sorolta, hogy a minőségtanúsítási rendszer bevezetése mellett kutatás-fejlesztésre, piacépítésre, a feldolgozók technológiai fejlesztésére is biztosítottak forrást 2013-tól. Segíti az ágazatot a sertéshús áfájának 5 százalékra csökkentése is.

Agrárszakemberek szerint a sertésstratégiára eddig bejelentett 1,6 milliárd forint kevés. Az élő és félsertésre bevezetett kedvező áfa pedig nem oldotta meg a húságazatban 30-40 százalékosra becsült feketepiac gondját. Csak most már a darabolt hússal csalnak áfát.

Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke a Népszavának elmondta, védjegyet csak az a sertéstartó, feldolgozó kaphat , amelyik kizárólag hazai takarmányt etet a jószággal, illetve kizárólag Magyarországon tartott sertést dolgoz fel. A húsüzem importhúsból is készíthet termékeket, de igazolnia kell, hogy elkülönítve dolgozzák fel az alapanyagot.

Lapunk kérdésére válaszolva a VHT elnöke kifejtette, valóban gondot jelent a földtörvény korlátozó rendelkezése, hogy legföljebb 1800 hektáros területe lehet az állattartó agrártársaságoknak. Tovább nehezíti a hazai sertésállomány 80 százalékát adó nagy gazdaságok helyzetét, hogy a kormányzati politika, miközben a sertésstratégiában az állatlétszám növelését irányozta elő, az állami földbérlet-pályázatokkal elvette sok cégtől a bérelt területeit.

Megoldás lehet, ha az új bérlőknek is állatot kell tartaniuk - tette hozzá Németh.

Németh Antal megjegyezte, az állami tőkeinjekció nem váltotta be a reményeket, ez a konstrukció nem jelentett megoldást a csődközelbe jutott húsüzemeknek. Olyan pályázatokra lenne szükség, amelyek a hatékonyságra, az exportképességre, a többletérték-előállításra helyezik a hangsúlyt, és nyereségessé teszik a cégeket. Egyelőre csak Gyulán tűnik eredményesnek a feldolgozók megmentésére fölhasznált adófizetői milliárdok elköltése.

Szerző