Jelenleg 2,9 millió sertést tartanak nyilván Magyarországon. Húsz éve még 10 millió jószág röfögött az ólakban, a kormányváltáskor még 3,5 milliós volt az állomány. A sertéshús-fogyasztás két évtized alatt 30 százalékkal csökkent, de még így is szorosan a baromfi mögött a második.
Fazekas Sándor agrárminiszter korábban arról beszélt, hogy kidolgozzák a sertésstratégiát, és néhány év alatt 6 millió jószágra szaporodik az állomány. Egyelőre csak stratégia van, meg egy tagnapi bejelentés szerint kiváló minőségű sertéshús (KMS) minőségtanúsító védjegy. Elegendő magyar sertés viszont nincs.
Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára az ágazati stratégia eddigi eredményei közé sorolta, hogy a minőségtanúsítási rendszer bevezetése mellett kutatás-fejlesztésre, piacépítésre, a feldolgozók technológiai fejlesztésére is biztosítottak forrást 2013-tól. Segíti az ágazatot a sertéshús áfájának 5 százalékra csökkentése is.
Agrárszakemberek szerint a sertésstratégiára eddig bejelentett 1,6 milliárd forint kevés. Az élő és félsertésre bevezetett kedvező áfa pedig nem oldotta meg a húságazatban 30-40 százalékosra becsült feketepiac gondját. Csak most már a darabolt hússal csalnak áfát.
Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke a Népszavának elmondta, védjegyet csak az a sertéstartó, feldolgozó kaphat , amelyik kizárólag hazai takarmányt etet a jószággal, illetve kizárólag Magyarországon tartott sertést dolgoz fel. A húsüzem importhúsból is készíthet termékeket, de igazolnia kell, hogy elkülönítve dolgozzák fel az alapanyagot.
Lapunk kérdésére válaszolva a VHT elnöke kifejtette, valóban gondot jelent a földtörvény korlátozó rendelkezése, hogy legföljebb 1800 hektáros területe lehet az állattartó agrártársaságoknak. Tovább nehezíti a hazai sertésállomány 80 százalékát adó nagy gazdaságok helyzetét, hogy a kormányzati politika, miközben a sertésstratégiában az állatlétszám növelését irányozta elő, az állami földbérlet-pályázatokkal elvette sok cégtől a bérelt területeit.
Megoldás lehet, ha az új bérlőknek is állatot kell tartaniuk - tette hozzá Németh.
Németh Antal megjegyezte, az állami tőkeinjekció nem váltotta be a reményeket, ez a konstrukció nem jelentett megoldást a csődközelbe jutott húsüzemeknek. Olyan pályázatokra lenne szükség, amelyek a hatékonyságra, az exportképességre, a többletérték-előállításra helyezik a hangsúlyt, és nyereségessé teszik a cégeket. Egyelőre csak Gyulán tűnik eredményesnek a feldolgozók megmentésére fölhasznált adófizetői milliárdok elköltése.
