Magyar selfie-k az Uffizi Képtárból

Publikálás dátuma
2014.03.21. 19:38

 A firenzei Uffizi Képtár gyűjteményének magyar önarcképeiből rendezett, Festők a tükörben című kiállítással nyílt meg a 34. Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) pénteken a Budapesti Történeti Múzeumban (BTM).

Nemrég a selfie lett angol nyelvterületen az év szava, ami nem véletlen, hiszen antropológiai szükséglet, hogy a dolgokhoz hozzárendeljük alkotójuk arcát - mondta a BTF megnyitóján az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán hozzátette: napjainkban a selfie-k okostelefonokkal készülnek, egykor azonban ecsettel festették őket; ez azonban évszázadokon keresztül kevesek kiváltsága volt, és az önportrékat is csak kevesek tekinthették meg.

Az Uffizi Képtár már a reneszánsz óta válaszol erre az igényre, és mára gyűjteményében 24 magyar önarckép is található. A világhírű múzeum úgy állít művészi értéket, hogy egyúttal kanonizál is: aki fellelhető az Uffizi falain, az a legszűkebb művészeti elitbe tartozik - hangsúlyozta a miniszter.

Balog Zoltán felidézte: magyar festők munkái 1872-től vannak jelen a képtárban, ahol jelenleg 21 magyar művésztől 24 önarcképet őriznek. Ezeket a munkákat az Uffizi 2013 októberében önálló kiállításon mutatta be Firenzében, a budapesti közönség pedig a tárlat egy bővített verziójával találkozhat.

A képre kattintva galéria nyílik!

FOTÓ: K 2 PRESS

Szerző

Elutasította a horvát bíróság Hernádi Zsolt fellebbezését

A zágrábi megyei bíróság elutasította Hernádi Zsoltnak, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának fellebbezését, amelyet ténybeli tévedésekre és eljárásjogi hibákra hivatkozva adott be - közölte pénteken a bíróság szóvivője.

Hernádi védője a büntetőeljárásról szóló horvát törvény közelmúltbeli módosítása után nyújtott be fellebbezést a 2011 óta zajló vizsgálat ellen, amelyet a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) folytat a Mol-INA-ügyben. Ebben Hernádi Zsoltot azzal gyanúsítják a horvát hatóságok, hogy megvesztegette Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt azért, hogy az INA horvát olaj- és gázipari vállalat irányítási jogai a Molhoz kerüljenek. Hernádi Zsolt tagadja a vádat. A bíróság a fellebbezés elutasítását azzal indokolta, hogy a nyomozás megindítása jól megalapozott volt és alapos a gyanú, hogy Hernádi elkövette a megvesztegetést. A Zágráb megyei bíróság szeptember végén rendelte el Hernádi Zsolt letartóztatását.

Hernádi számára a fellebbezést az tette lehetővé, hogy Horvátország március elején módosította a letartóztatást elrendelő végzés alapjául szolgáló joganyagot - írta a Jutarnji list.

Szerző

Németországban is a nők járnak rosszabbul

Publikálás dátuma
2014.03.21. 18:42
Németország, Berlin - március 21. Tüntetők az "Equal Pay Day"-en. Az évente megrendezésre kerülő eseményen a nemek közötti bérk
Németországban az egyik legnagyobb a nemek közötti bérkülönbség az Európai Unióban, a nők fizetése csaknem negyedével elmarad a férfiak fizetésétől - közölte a német statisztikai hivatal a pénteki Egyenlő Díjazás Napja (Equal Pay Day) alkalmából.

A nők átlagos bruttó órabére 2013-ban 15,56 euró volt, ami 22 százalékkal kisebb a férfiak 19,84 eurót kitevő átlagos órabérénél. Az ország nyugati részén az országos átlagot meghaladó mértékű, 23 százalékos az eltérés, a volt NDK területén viszont jóval kisebb az egyenlőtlenség, a bérkülönbség csupán 8 százalékos.

Az úgynevezett nemek közötti bérszakadék (Gender Pay Gap) mélysége nem változott lényegesen az utóbbi években, a rendszeres adatfelvétel 2006-os kezdete óta minden évben 22 vagy 23 százalék volt a különbség országos szinten. Az eltérés legfőbb oka, hogy a nők jellemzően alacsonyabb bérezésű munkakörökben dolgoznak, és gyakrabban foglalkoztatják őket részmunkaidőben, mint a férfiakat. Ugyanakkor a nők akkor is kevesebbet keresnek, amikor ugyanazt a munkát végzik, mint a férfiak; azonos beosztásban 7 százalékos a fizetéskülönbség a Destatis szerint.

A kormány egy sor intézkedést tervez a nők hátrányának megszüntetésére. A munkaügyi minisztérium külön törvénycsomagot készít az igazságos bérezésért, egyebek között rögzítik, hogy a munkaadónak kötelező ismét teljes munkaidőben foglalkoztatnia a szülési szabadságról visszatérő nőket, ha ez a kívánságuk. Az Egyenlő Díjazás Napja "mozgóünnep", mindig arra a napra teszik, amelyiktől számítva a nők – a férfiakhoz képest – már nem ingyen dolgoznak, hanem pénzt keresnek munkájukkal. Az EU egészét tekintve a bérkülönbség 16,4 százalékos, ami azt jelenti, hogy a nők a férfiak fizetéséhez viszonyítva 59 napig dolgoznak ingyen. Ezért az Európai Bizottság február 28-án tartotta meg az Egyenlő Díjazás Napját, amellyel a női munkavállalók hátrányos helyzetére igyekeznek felhívni a figyelmet.

A 22 százalékos különbséggel Németország az uniós rangsor alján áll, csak Ausztriában és Észtországban nagyobb - 23, illetve 30 százalékos - a nemek közötti fizetési szakadék. Az élen Szlovénia áll 3 százalékkal, a második helyen Málta és Lengyelország áll 6 százalékkal. Magyarország a lista alsó harmadában foglal helyet, a nemek közötti bérszakadék 20 százalékos a Destatis kimutatása szerint.

Szerző