Szemétlapátra teszik Odüsszeuszt

Odüsszeusz szemeteslapáton címmel új produkció készül a Bárka Színházban. A családi előadás bemutatóját március 29-én a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében tartják.

Az előadás létrejöttében a francia Philippe Genty és Mary Underwood segít, az ő rendezésükben születik meg az Odüsszeusz szemeteslapáton a Bárka három színészével - Szorcsik Kriszta, Dévai Balázs és Jerger Balázs szereplésével -, akik háztartási eszközökkel, például dugóhúzóval, szemeteslapáttal, habverővel és hajszárítóval keltik életre Odüsszeuszt, és mesélik el az ismert történetet - olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében.

A Bárka Színház, a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Francia Intézet koprodukciójaként készülő  tárgyszínházi előadás Homérosz Odüsszeiája nyomán születik, abban a háztartási eszközöket bábként és kellékként használják a színészek.

Az előadás nemcsak a gyerekekhez szól, kamaszoknak, egyetemistáknak, felnőtteknek is ajánlják a különleges Odüsszeusz-adaptációt. Megkapó látványvilága, humoros szövege, zenéje és az emberi lét alapkérdéseit feszegető gondolatisága ugyanis az idősebbek számára is élvezetessé teheti a produkciót.

Philippe Genty, a francia színházi élet több műfajt egyesítő alkotóinak egyike, rendező, koreográfus és bábművész, aki pályáját képzőművész-grafikusként kezdte. 1967-ben alapította meg Compagnie Philippe Genty néven saját társulatát, amely eleinte bábszínházi kísérletezéssel foglalkozott, de kezdettől fogva tágította a műfaji kereteket, és a vizualitás, a mozgás, a zene és a tárgyanimáció ötvözésére törekedett.

A Molnár Zsófia fordításában látható darabot életre keltő három színész már nem először dolgozik együtt a francia társulattal, 2013 májusában egyhónapos műhelymunkán vettek részt a társulat két tagja - Nancy Rusek és Eric de Sarria - vezetésével.

Szerző

Megnyílt a Tavaszi Fesztivál

Publikálás dátuma
2014.03.22. 06:48

A firenzei Uffizi Képtár gyűjteményének magyar önarcképeiből rendezett, Festők a tükörben című kiállítással nyílt meg a 34. Budapesti Tavaszi Fesztivál tagnap a Budapesti Történeti Múzeumban. A két hét alatt összesen 170 esemény zajlik majd, köztük 6 világpremier, 18 magyarországi bemutató valamint további 3 színházi premier lesz, és közel 20 olyan társulat és produkció érkezik Budapestre, amelyek először mutatkoznak be Magyarországon.

Nemrég a selfie lett angol nyelvterületen az év szava, ami nem véletlen, hiszen antropológiai szükséglet, hogy a dolgokhoz hozzárendeljük alkotójuk arcát - mondta a a 34. Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) megnyitóján az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán hozzátette: a világhírű Uffizi Képtár már a reneszánsz óta válaszol erre az igényre, és mára gyűjteményében 21 alkotótól 24 magyar önarckép is található. Ezek láthatók most a Budapesti Történeti Múzeumban tegnap nyílt, július 20-ig látogatható kiállításán. Fehér Ilona és Veszprémi Nóra kurátorok a Firenzéből érkezett 24 önarckép mellett ugyanazon alkotók egy-két Magyarországon őrzött munkáját is kiállították.

A kurátorok kiemelték többek között idősebb Markó Károly félkész állapotban maradt önportréját, melyet a festő fia fejezett be az Uffizi felkérésére, továbbá Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József, Csók István és Victor Vasarely alkotásait. Magyarországról legutóbb Lakner László önarcképe került be az olasz múzeum kollekciójába, amely a budapesti kiállítás kapcsán felkérte a Magyar Nemzeti Galéria szakembereit, hogy ajánljanak két kortárs magyar festőt, akiknek munkáival tovább gyarapodhat a gyűjtemény. Ekkor esett a választás Fehér Lászlóra és Keserü Ilonára.

Az Uffizi-képtár őrzi a világ legnagyobb, több mint 1650 darabból álló művészönarckép-gyűjteményét, melynek alapjait 1664-ben Leopoldo de' Medici fektette le. Utódai évszázadokon át folytatták a gyarapítást, és ennek köszönhetően ma itt találhatóak a leghíresebb európai és Európán kívüli festők önarcképei Raffaellótól kezdve korunkig. Magyar festők munkái 1872-től vannak jelen a világhírű gyűjteményben.

A fesztivál képzőművészeti programjának másik erőssége a szintén tegnap, a Ludwig Múzemban nyílt Reigl Judit kiállítás. Az Űr és extázis című tárlat június 22-ig látogatható. Reigl Judit festőművész 1950 óta Franciaországban él és dolgozik. A világ legnagyobb és legfontosabb kortárs közgyűjteményei, a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) és a Metropolitan Múzeum, a londoni Tate Modern, vagy a párizsi Centre Pompidou őrzik a festményeit. 1954-ben a szintén Párizsban élő művésztársa, Hantai Simon bemutatta őt André Bretonnak, a szürrealizmus atyjának, aki azon nyomban meghívta egy kiállításra a szürrealisták galériájába, a L’Étoile scellée-be.

A szürrealisták vizuális programja azonban túl szűknek bizonyult a festő számára. Reigl Judit a szürrealistákkal ellentétben a festményt nem csupán a lélek, a tudatalatti lenyomatának tekinti, hanem a szabadjára engedett testi energiákat befogadó felületnek is: a festék matériájával megküzdő testét is eszközként használja.

A Magyar Nemzeti Galériában március 28. - június 29. között látahtó majd Derkovits Gyula életmű kiállítása. A mintegy kétszáz Derkovits-festményt és -grafikát bemutató tárlat korabeli magyar festők, grafikusok és fotóművészek, továbbá német, osztrák, lengyel, cseh és szlovák alkotók munkáival egészül ki. A kiállítás új koncepció alapján közelíti meg az életművet. Nem a magányos zseniről, a különc őstehetségről szól, hanem egy kora képzőművészetében tájékozott, abból és a hagyományokból tudatosan merítő alkotóról.

A Bálnában nyílik meg április 4-én A mecénás főváros - a Fővárosi Képtár című kiállítás. A főváros műpártolásának történetét foglalja össze az 1880-as évektől máig. Bemutatja Budapest képzőművészeti gyűjteményének kialakulását és koncepcióinak módosulásait a kezdetektől napjainkig. A kiindulópont a város életében kiemelkedő szerepet játszó férfiak arcmásainak megörökítése volt, majd a 19. század végén a dinamikusan formálódó városkép festészeti megjelenítése állt a gyűjtés fókuszában.

A századfordulótól kezdve - Bárczy István főpolgármester elképzeléseinek megfelelően - a vásárlásoknak nemcsak a száma növekedett meg, hanem koncepciója is megváltozott: a képek tárgya helyett esztétikai és művészettörténeti szempontok kerültek a mecenatúra középpontjába. Így a Fővárosi Képtár a Nemzeti Galérába olvadt. A 32. Magyar Sajtófotó Kiállítás a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban, a Schrammel Imre életmű-kiállítása a Vigadóban lesz látható.

Hamlet és Rodin

Az idei BTF kiemelkedő produkciója, a Zubin Mehta dirigálta Bécsi Filharmonikusok koncertje. A BBC Filharmonikusok koncertjének karmestere Juanjo Mena, szólistája az osztrák Martin Grubinger lesz. Maxim Vengerov a Lengyel Kamarazenekar kíséretében Mozart és Csajkovszkij műveit adja elő. Eötvös Péter DoReMi című hegedűversenyének magyarországi bemutatója áll a moldáv származású hegedűművész, Patricia Kopatchinskaja és az MR Szimfonikusok műsora középpontjában. A brit Simon Keenlyside és az uruguayi Erwin Schrott is önálló estet ad, míg a világ első számú kontratenorja, Andreas Scholl angolszász dalokkal érkezik, ahogy a barokk muzsika kedvelőit is várja két csemege.

Az Operaház Tosca-előadásán José Cura Cavaradossiként lesz látható.A film és az opera határterületére csábít Philip Glass darabja, A szépség és a szörnyeteg. A művet négy énekes és a Philip Glass Ensemble élőben, a vetített filmmel összhangban szólaltatja meg. A Szentpétervári Eifman Balett, Auguste Rodin és Camille Claudel viharos kapcsolatáról szól, a Bozsik Yvette Társulat egy németországi orosz színházzal, a DEREVO-val együtt mutatja be a Chagall és Gogol ihlette Pokoli bált.

A Recirquel A Meztelen Bohóc című előadás ősbemutatójával készült. Az Örkény Színház a Shakespeare-év tiszteletére a Hamletet mutatja be Bagossy László rendezésében, a készülő előadásban egy évtizedekkel ezelőtti, legendás Hamlet, Gálffi László több szerepben is fellép. Mátyássy Bence rendezése a Thália Színházban: Stravinsky A katona története és Hunyady Sándor Bakaruhában című művét gyúrja eggyé.

Szerző

Közelkép - Csöszmöd nem Krahács

Már a falu neve is telitalálat volt Baktai Ferenc, egykori népszavás kollégánk kabaréjeleneteiben, hiszen szállóigévé is vált: "Nyomják Krahácsot!" Köves József most megjelent könyve címében a Csöszmödi csodában a falunév nem annyira könnyen megjegyezhető és kimondható, igaz Krahács népszerűsítésében nem kis szerepe volt a színész Bárdy Györgynek. A csöszmödi csoda abból áll, hogy a falu egyetlen, talpig tisztességes cigányemberének telkén fúrt kútból nem víz, hanem finom vörösbor tör fel. 

Ami aztán felborítja a falu életét. (E tekintetben is van "elődje" a történetnek, a sok fesztiváljdíjat nyert magyar rajzfilmben a "Nyócker"-ben olaj tör fel, a cigányok által is lakott városrészben.) A falu nagyvállalkozója, akinek a telkén viszont ásványvizet találnak, a frissen megválasztott polgármestere és dörzsölt titkára segítségével, elintézi, hogy egyedüli pályázóként mindent megnyerjen. Például azt is, hogy a cigányember telkét a falu érdekében sajátítsák ki - el is menekül szegény külföldre -, és építsenek egy csodaszállót és fürdőt a borkút kihasználására.

A tervezésre már a miniszter barátja kap megbízást, mint ahogy az építkezésre is egy a társasághoz közel álló cég. Egy kis külföldi kéjút is szükségeltetik az előkészületekhez és mindenki részt kap majd, valamilyen módon, a felépülő hipermodern - bor és vízalapú komplexumból. Az avatásra maga a miniszterelnök jön el, már csak azért is, mert hódolhat ifjúkori szenvedélyének, a vízipólózásnak. (Ennyire direkt áthallás azért nincs több a könyvben.)

Fontos szerepe van még a gyakorta részeg falusi papnak, aki borissza állapotban sikamlós dalokat énekel, és persze a vállalkozó mindenre kapható csinos leányainak is. És ha eleinte ugyan némi gyanakvással forgattuk a könyv lapjait, mert minden nagyon ismerősnek tetszett, a végén már sajnáljuk, hogy a Jóisten megelégelte az egész vircsaftot, megszüntette a csodát, visszaváltoztatta a bort vízzé.