Állam, vagy mifene

Nagyon fura, ahogy szinte a választásra időzítve aljasul le az állam. Meglepő, mert ilyenkor alighanem a világ demokráciát játszó nemzeteinek letéteményesei inkább arra törekszenek, hogy az állam tiszteletre méltó legyen. Mert akkor az irányítói is azok, és érdemes újraválasztani őket.

Hogyan fordulhat elő, hogy a pedagógusokra és a gyerekekre rákényszerített központ kicseréli egy szerződés első oldalát, hogy annak alapján “jogosan” adjon csekélyebb juttatást a pedagógusoknak? A dolog kiderül, és Hoffmann Rózsa - aki az etika tanítását beleerőltette a tanmenetbe - még mindig államtitkár vagy mifene. Mert nincs se becsület, se méltóság.

A hadügyminiszter vagy mifene azt hazudja nyilvánosan, hogy egy bizonyos Vadai Ágnes ellen már ügyészkednek az ő feljelentése alapján, aztán kiderül, hogy dehogy. Nem mond le, nem vezetik el praktikus zubbonyban. Akkor se, amikor kiderül: azt is hazudta, hogy ezentúl mi látjuk el Horvátország légvédelmét. Hogy miért kell ilyesmiket beszélni, azt nem értem, de azt végképp nem, hogy a miniszterelnök miért nem bocsátja el. Mert nincs se becsület, se méltóság.

Az ügyészség úgy viselkedik, mint a lyukas óvszerszéria: naponta termékenyíti titkos információkkal a médiát. A barátit, persze. Már az első alkalommal el kellett volna zavarni a főügyészt, mert egy állam biztonsága, és a személyes jogbiztonság sem tűrheti el a szivárogtatást. Még egy velőig romlott médiarendszerben sem, amelyben nem csak a szakembereket küldték el, az etikai minimumot sem lelik. Évtizedek kellenek majd, mire kigyógyítjuk a megrontott, ma még fiatal, betanított újságírókat De itt nincs se becsület, se méltóság.

Nem véletlen ám, hogy nálunk az utóbbi hónapokban minden “nemzeti” lett, még a nemzetgyilkos dohányboltok is. Azért van szükség erre, mert Orbán és csapata pontosan tudja, hogy mindaddig erősen szuggerálni kell a nemzeti mivolt magas szintjét, amíg egy erős és büszkeségre okot és alkalmakat adó állam igazi nemzetté tesz minket. Ahogy a polgározástól nem lett polgári a Fidesz, úgy a nemzetizéstől se lesz sikeres nemzet a magyar. Ahhoz becsület és méltóság kell. Vagy mifene.

Szerző
Andrassew Iván

Hogy is van ez, Edvin?

Néhai Welsz Tamás talán még azt sem tudta, hogy létezik Bissau-Guinea nevű ország, hiszen szinte gyermek volt még a szélhámossághoz, amikor jártam ott. Akkor éppen puccs volt (de mikor nem volt puccs abban a szétesett államban…?), így az akkor (pár napig) kormányzó elit egyik tagja elkalauzolt az elnöki hivatalba is. Abba, ahová köztudomásúlag Simon Gábor is be volt jelentve állandó lakosként.

Akkor még (ott) nem találkoztam vele. Egy kiégett, lerabolt kúriaszerű építményről beszélünk, senki ne gondoljon áderi luxusra a Sándor-palotában. A "trónteremben" egy XIV. Lajos korabeli szék állt, amennyire három lábán tudott. A negyediket ismeretlen forradalmárok hazavitték vagy eltüzelték.

A valahai elnök hatalmas kristálycsillára - tető híján - a padlón hevert. Kaptam belőle ajándékba egy darabot, azóta is a szobám falán függ. Az értékesebb holmik - ha voltak egyáltalán - sajnos nem vártak meg.

Jóval később tudtam meg, hogy Welsz Tamás időközben bissaui konzulnak adta ki magát. 2008-ban írtam egy cikket, melyben öt fantom-képviseletet derítettem föl Budapesten. Az egyik volt Bissau-Guinea, amelynek "konzulja" a Logodi utcában, Budán székelt. A kaputelefonon a Consul gombot kellett megnyomni, de tapasztalataink szerint hiába. A földszinti ablakban bissau-guineai zászló csüngött. Kiderült: hivatalosan 2002-ben tettek javaslatot a képviselet létesítésére, ami azonban a szükséges adatszolgáltatás elmaradása miatt már akkor meghiúsult, aztán már nem is forszírozták.

Azért az útlevél-osztogatás/árusítás működött. Jutott belőle bizonyos Csűry Lajosnak is, aki 2008-ban arról számolt be a Tv2 Aktív című műsorában, hogy bissaui állampolgárságot (és luxusautójára rendszámot - a szerk.) kapott, mert együtt érez a szegény, AIDS és malária sújtotta vidéken élőkkel, sőt, csomagokat is küld a nyomorgóknak. Bizonyosnak véljük, hogy adóelkerülés az esetében szóba sem jöhetett. (Ha valaki nem tudná: a mi Lajosunk Edvin Marton néven hegedüli körül a szűk világot, és gondolom bánja már, hogy egyszer is találkozott Welsz Tamással.) A NAV meg most örülhet igazán.

Amikor mindezt megírtam, Welsz, és két társa megkeresett. Bár akkor épp vidéki szabadságon voltam, azonnal odautaztak, vagy 250 kilométert, fura volt. Nem ma kezdtem a gazemberséget én sem, így az első pillanatban nyilvánvaló volt, hogy a beszélgetést "titokban" legalább három magnóval rögzítik. Welszék azt igyekeztek megtudni, hogy honnan származik az információ, amely szerint hamis a diplomáciai státusz. És, hogy a leleplezés "kinek az érdekében" történt.

A beszélgetés során "kecsegtető" ígéretek is elhangzottak, s provokatív kérdéseket is feltettek. Röhög a máj, mondtam utólag, de azért nem igazán komfortos érzés, ha nemzetközi szélhámosok szemébe kerül szálkaként az ember. Ezt követően is többször kaptam "üzenetet", amely szerint nem lenne szerencsés a hamis konzulátus ügyeit bolygatni. (Bolygattam.) Megírtam: a kulfoldibankszamla.info szerint a bissaui állampolgárság ára 36 ezer euró. Ugyanezt Welsz állítólag 100 ezerért is kínálta. De piacról él az ember…

Amúgy Simon Gábor után az ügyészek Edvin Martonnak is feltehetnének néhány kérdést. És elő a többiekkel is!

Szerző
Veress Jenő

Filléres ponyva

Képzeletszegény a Fidesz propagandája, ugyanakkor gyakran gorombán primitív is. Szóvivő hölgye humortalanul komor, de amit mond, azt szürkén és érdektelenül fejti ki. Az urak pedig nagyon igyekeznek hiteleseknek és hivatalosak lenni, a legtöbbször sikertelenül.

Legutóbb, a titokzatos Welsz Tamás ügyben nem is ők szólaltak meg, hanem névtelen pártközlemény szólította föl Mesterházy Attilát, az MSZP elnökét, jelenne meg a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt, és "adna számot" arról, tudomása szerint a párt vezetői közül netán ki rendelkezik afrikai útlevéllel. Mintha nyilvánvaló volna, hogy van ilyen.

A módszer csakugyan ostobán és otrombán primitív. Ha tisztelettel óhajtunk lenni a sajtó viszonyokra, azt mondanánk, az olcsó bulvár lapok, (mert azért akadnak köztük profik is) használt, de sokszor hamar kipukkadó gyakorlatát követi: bedobunk egy gyanút, amelyen néhány napig lehet rágódni.Ha nem igaz, elillan. Vagy a filléres ponyvát utánozza, falja az, akinek ez a műveltségi szintje, palifogásra netán alkalmas lehet. Van egy rejtélyes bűnügy, annak szerteágazó részletei, föltételezni lehet, akad, aki elhiszi, akad, aki nem.

Amolyan "bolha a fülbe" szándék, nem sokkal a választás előtt előrángatható, a vakhitű még lépre is mehet. Éppen ez a célja. Nem mondom, hogy Nyugaton nem létezik olyan párt, amelyik alkalmazná, de azok amolyan hiteltelen, erőlködő alakulatok. Futottak még szervezetek, amelynek kerül, amibe kerül, megpróbálják. Valamire való komoly demokratikus párt nem él vele, szüksége sincs rá, meg kompromittáló.

Nálunk nem meglepő, hogy a Fidesz alkalmazza. Visszaél azzal, hogy még a rendőrségi nyomozás is tapogatózó szakaszában tart, egyelőre nem tudható, szegény Welsz, afrikai kapcsolatából kapott-e hosszan ölő mérget, az végzett-e vele, vagy kuszább, netán egyszerűbb, közönségesebb az ügy. Mindenesetre jellemző arra, hogy egy párt, amely négy évig kormányzott, konzervatívnak, tehát mérsékeltnek hirdeti magát, a döntő pillanatban ilyen eszközökkel él. Ami arra utal, hiába igyekszik magabiztosnak mutatni magát, valójában erősen szorong. Őszinte beismerés.

Szerző
Várkonyi Tibor