Tehetetlen a hatóság, hiába van törvény

Lomtalanításkor hajnaltól késő estig hangos az éppen érintett budapesti utca. A lakók mérgelődnek, mert időnként valóságos közelharc folyik a még használhatónak vélt tárgyakért. Pedig a járdákra kihelyezett lomok tulajdonosa a törvény szerint már a Közterület-fenntartó. Aki elvesz belőlük, tolvajnak minősül. Elméletben, mert a rendőrség és a közterület-felügyelet is tehetetlen velük szemben.

"Lomtalanításkor két-két közterület-felügyelő és rendőrjárőr dolgozik a kerületben, reggel 8-tól este 8-ig folyamatosan járják a kijelölt területeket. Segíti őket hét területi felügyelő, hat járőr páros, valamint több helyi polgárőr" - mondta érdeklődésünkre Fábián Gyula, a XIII. kerületi Közterület-felügyelet vezetője. "Ennek ellenére tehetetlenek vagyunk, a lom között turkálóknak legfeljebb fel tudjuk hívni a figyelmét, hogy a törvény szerint éppen lopnak".

A lomizók alaposan felkészülnek a szabályok kijátszására. Ajándékozási szerződést iratnak alá a lakóval, amikor látják, hogy egy nekik tetsző tárgyat visz ki a házból. Erre viszont nem készült fel a törvény. Fábián Gyula hozzáfűzte: ahhoz, hogy a rendőrség eljárhasson, sértetti nyilatkozatot kellene kapnia a közterület-felügyelettől, amiben bizonyítják, hogy a lomizók által elvitt holmi a cég tulajdona volt. Ez pedig életszerűtlen.

Ilyen esetekben a rendőr-közterület felügyelő kettős jelenlétének egyetlen célja marad csak: betartatni a rendet, hogy a lomizók ne lármázzanak, ne történjen garázdaság, ne vesszenek össze a kitett tárgyakon, valamint, hogy ne akadályozzák a közlekedést. "Azt is gyakorta tapasztaltuk, hogy a lomizók kartonpapírt helyeznek ki az adott ház melletti fára, amin jelzik a konkurenciának, hogy az ide kitett lomokból csak ők válogathatnak. Ez jogtalan területfoglalásnak és engedély nélküli hirdetmény elhelyezésnek minősül, és akár százezer forintig terjedő bírsággal büntethető" - hangsúlyozta a felügyelet-vezető. Nehezíti a rendőrök, és a közterület-felügyelők dolgát, hogy a kivetett helyi bírság adók módjára nem hajtható be, amivel persze a hivatásszerű lomizók tisztában is vannak.

A hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerint a lomtalanításból élőkkel szemben a törvény szigorú szankciókat ír elő. Az 50 ezer forint alatti lopás szabálysértés, az 50-500 ezer forint közötti értékű vétség, ha azonban a szemét eltüntetése "haszonszerzésre irányul", az már két év szabadságvesztéssel büntethető. Ha pedig a rendőrök tetten érnek valakit, akár még köztisztasági szabálysértés miatti helyszíni bírságot is kivethetnek rá - ötezertől 300 ezer forintig. Ám, egy neve elhallgatását kérő FKF illetékes szerint a törvény 2013. januári életbelépése óta nem tud olyan esetről, amikor a "lom-birtokos" cég lopás ellen feljelentést tett volna a rendőrségnél.

A lomtalanításról egyébként minden település önkormányzata saját hatáskörben dönt. Az FKF évente egyszer ingyen viszi el a budapesti házak elé kitett lomokat. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. megkeresésünkre azt válaszolta, hogy a társaságnak semmilyen hatósági jogköre nincs, így nem intézkedhetnek a lomokat eltulajdonítókkal szemben. Szükség esetén bejelentést tesznek a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságnál, vagy a rendőrségen.

Elkerülhetők lennének a lomtalanítással együtt járó rendezetlen állapotok, igaz pénzbe kerülne. A lakóházaknak ugyanis lehetőségük van arra, hogy egyeztetett időpontban konténert rendeljenek az FKF-től, s abba gyűjtsék időről-időre kidobandó tárgyaikat.