Előfizetés

Kivonulnak a Krímről az ukrán katonák

Ukrajna bejelentette, visszavonja csapatait a Krím-félszigetről. Erről hozott döntést döntésre Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök. Ukrajna így próbálja meg elkerülni az esetleges vérontást.

A kijevi nemzetbiztonsági tanács ülését követően az ideiglenes elnök kijelentette, hazahozzák a katonákat, s gondoskodnak arról, hogy biztonságba kerüljenek hozzátartozóik is. Előzőleg az orosz csapatok a krími Feodoszijában elfoglalták az ukránok egy újabb haditengerészeti bázisát.

Abszurd Zsirinovszkij javaslata

Abszurd az a javaslat, amelyet Vlagyimir Zsirinovszkij orosz politikus tett Ukrajna felosztására - mondta Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője az MTI-nek. Kaleta elmondta: Zsirinovszkij levelet juttatott el a moszkvai magyar nagykövetséghez, amelyben azt a tervét vázolta, hogy népszavazás után egy ukrajnai megye Romániához, Kárpátalja Magyarországhoz, öt megye pedig Lengyelországhoz csatlakozzon.
Hangsúlyozta: Magyarország ezt a felvetést abszurdnak tartja, Budapest nem is reagál rá hivatalosan.

Az akció során lövések is eldördültek, s az oroszok helikoptereket is bevetettek. Vladiszlav Szeleznyov ukrán katonai szóvivő Facebook oldalán 60-80 ukrán katona elfogásáról tett említést.

Barack Obama amerikai elnök, Hágában, a Mark Rutte holland miniszterelnökkel folytatott megbeszélései során kijelentette, Amerika egyetért Európával abban, támogatni kell az ukrán kormányt és népet, valamint abban is egyetértés mutatkozik, hogy "Oroszországnak meg kell fizetnie fellépéséért".

Angela Merkel kancellár Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése során felszólította az orosz elnököt, kerülje el a vérontást Ukrajnában. A túlnyomórészt orosz ajkú Donyeck régió a minél jelentősebb decentralizációt vár el Kijevtől - közölte a regionális parlament elnöke, Andrej Sisackij.

Bár az "egységes Ukrajna" mellett foglalt állást, figyelmeztetett arra, hogy minden régió sajátosságait figyelembe kell venni. Vasárnap este áramszünet volt a félsziget több városában, köztük a régió székhelye, Szimferopol néhány körzetében.

Állítólag a helyi szolgáltatónál, a Krimenergonál merültek fel technikai problémák. Oroszország szerint Ukrajna a villamos energia felét szállítja a félszigetre. David Cameron brit kormányfő bejelentette, elmarad a G8-ak idei, Szocsiba tervezett csúcstalálkozója.

Előretörtek Le Penék

R.T.
Publikálás dátuma
2014.03.25. 06:32
Marine Le Pen győzelmet remél a májusi EP-választáson FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/PATRICK DURAND
A szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) előretörését és a kormányzó szocialisták visszaesését hozta a vasárnap megrendezett francia önkormányzati választás első fordulója. A FN megötszörözte szavazatainak számát, míg Francois Hollande pártja még Párizsban sem áll az élen.

A legrosszabb forgatókönyv következett be a francia önkormányzati választás vasárnapi első fordulójában. A jobboldali radikális Nemzeti Front ugyanis a vártnál is jobban szerepelt. Úgy szerezte meg az összes leadott voks 4,7 százalékát, hogy csak bizonyos körzetekben indult el.

A részvételi arány 64,1 százalékos volt, ami 2,4 százalékos visszaesés a 2008-as voksoláshoz képest inkább a baloldali szavazók maradtak otthon. A jobboldal az összes voksok 46,5 százalékát szerezte meg, a baloldal csak 37,7 százalékot kapott. Ez jelentős visszaesés a két évvel ezelőtti parlamenti választáshoz képest. Azokban a körzetekben, ahol az adott jelölt nem szerzett abszolút többséget, vasárnap második fordulót rendeznek.

Az észak-franciaországi Hénin-Beaumontban a Nemzeti Front jelöltjének, Steeve Briois-nak már nem kell aggódnia, mert az első fordulóban polgármesterré választották 50,3 százalékkal. A dél-francia Avignonban az FN által indított Philippe Lottiaux 29,4 százalékkal végzett az első helyen.

A szintén dél-francia Fréjusben a Marine Le Pen által fémjelzett tömörülés által indított David Rachline szintén első lett, a voksok 40,2 százalékával. Perpignanban is a FN politikusa, Louis Aliot lett az első 34,4 százalékkal. Beziersben és Forbachban is az FN áll az élen.

Marine Le Pen rendkívüli eredményről beszélt, s mint mondta, példátlan, hogy egy párt ilyen mértékben legyen képes növelni voksainak számát - jelentette ki a TF1 televízióban. "A franciák a szabadságra szavaztak" - közölte, s mint mondta, az eredmény "a rendszer feletti győzelemre" utal. Hozzátette, ezzel véget ért a "kétpártrendszer" Franciaországban.

A jobboldali UMP a belső feszültségek és Nicolas Sarkozy volt elnök lehallgatási botrányai ellenére jól szerepelt, a párt főtitkára, Jean-Francois Copé szűkebb pátriájában, Meaux-ban 64 százalékos eredményt ért el.

A választók a szocialistákat büntették a kormányzat elmúlt két évi teljesítménye miatt. A PS számára drámai hír, hogy még Párizsban sem tudott az élen végezni legfőbb reménysége, Anne Hidalgo, aki 33,6 százalékon áll, kihívója, Nathalie Kosciusko-Morizet viszont 34,8 százalékot kapott.

Bertrand Delanoe polgármester már nem indul újra. Franciaország második legnagyobb városában, Marseille-ben az UMP polgármestere, Jean-Claude Gaudin, aki 19 éve irányítja a dél-francia települést, 37,6 százalékot kapott, a FN jelöltje, Stéphane Ravier 23,2-t, a szocialista Patrick Menucci csak harmadik lett 20,8 százalékkal.

Jean-Marc Ayrault miniszterelnök azt közölte, mindent elkövetnek azért, hogy megakadályozzák a nemzeti frontos jelöltek győzelmét. Később a szocialisták főtitkára, Harlem Désir bejelentette, visszalépnek azokon a helyeken az UMP javára, ahol a párt a harmadik helyen végzett. A legrosszabb esetben az FN-nek akár 15 polgármestere is lehet.

Pierre Moscovici gazdasági miniszter kifejtette, a szocialisták gyenge eredménye ellenére a francia kormány folytatja a gazdasági reformokat és erőfeszítéseket az államháztartási hiány csökkentése érdekében. "A reformok terén bátorságot kell tanúsítanunk" - fogalmazott a tárcavezető az Europe 1 kereskedelmi rádióban. Hozzátette: "Minden szükséges intézkedést megteszünk, hogy Franciaország hiteles ország maradjon".

Válságban a holland populisták

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2014.03.25. 06:31
Wilders számításai nem mindig jönnek be FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Geert Wilders pártja minden holland közvélemény-kutatás szerint a május végén megrendezendő európai parlamenti választás nagy esélyese Hollandiában, s maga mögé utasíthatja a tradicionális tömörüléseket. A Szabadságpárt azonban a célegyenesben került súlyos válságba: több képviselő megelégelte Wilders marokkóiakat becsmérlő kijelentéseit, így megfogyatkozott a párt parlamenti frakciója. 

Úgy tűnik, fordulóponthoz érkezett a holland Szabadságpárt, a PVV. Wilders kivételes népszerűségre tett szert hazájában, az arabokat nem éppen kedvező színben feltüntető mondataival sok honfitársa egyetértett. Úgy tűnt, a PVV-nek necsak arra van meg minden esélye, hogy megnyerje az EP-választást, a következő parlamenti voksolás favoritjává is válhat.

A tagság azonban messze nem olyan egységes. Sokan kezdik megelégelni Wilders nem éppen úriemberhez méltó megnyilatkozásait. Az utolsó csepp a pohárban egy múlt szerdai kijelentése volt. "Több vagy kevesebb marokkóit akartok ebben a városban?" - tette fel a kérdést hívei előtt Hágában.

A választ hamar meg is kapta. "Kevesebbet, kevesebbet" - harsogták megannyi torokból. Tizenhat alkalommal ismételték meg. "Akkor teszünk majd róla" - ígérte Wilders. Szavait óriási taps fogadta. A PVV elnökének megnyilatkozása azonban hamar megjelent a közösségi oldalakon, s sok honfitársa hitetlenkedését fejezte ki azzal kapcsolatban: hogy lehet ennyire mélyre süllyedni?

Számos marokkói érdekvédelmi szervezet, de magánszemélyek is jelezték: eljárást kezdeményeznek Geert Wildersszel szemben. Rengeteg panasz érkezett. Az ügyészség már nem is számolja tovább a beadványokat. A polgárok azonban az utcán is hangot adtak felháborodásuknak, szombaton Amszterdamban háromezren tüntettek a diszkriminációval szemben.

Wildersnek egy ízben már meggyűlt a baja a holland hatóságokkal. 2010-ben a muzulmánokkal szembeni gyűlöletkeltés miatt indítottak eljárást vele szemben. A PVV elnöke egyebek mellett a "terroristák fasiszta ideológiájaként" értékelte a muzulmán vallást. Nyilvános fellépésein, internetes fórumokon nem kevesebbet állított, miszerint a Korán Adolf Hitler "Mein Kampfjához" hasonlítható.

Különösen nagy vihart kavart 15 perces Fitna (Küzdelem) című filmje, amelyet 2008 márciusában tett fel az internetre. Azért a világhálóra, mert egyetlen tévécsatorna és mozi sem vállalta, hogy eredeti formájában bemutassa a dokumentumfilmet. Wilders az alkotásban egyebek közt azt állította, hogy az iszlám mindent le akar igázni, az uralma alá akar hajtani, és "meg akarja semmisíteni" a nyugati civilizációt.

Wilderst azonban 2011 júniusában egy bíróság minden vádpontban ártatlannak találta. A bíróság ítélete szerint a szélsőjobboldali politikus ugyan valóban goromba, erőteljes kijelentéseket tett az iszlámmal kapcsolatban, mondatai azonban nem tartoznak a büntethetőség kategóriájába. Wilders nem muzulmán személyeket támadott, hanem "önmagában az iszlámot".

Wilders akkor lelkesen ünnepelte az ítéletet, amelyet a "szabad véleménynyilvánítás győzelmének" nevezett. "Ez azt jelenti, hogy az iszlámot lehet bírálni, s nem tettek rám szájkosarat" - jelentette ki. Jogászok szerint jó esély van arra, hogy Wilders ezúttal a rövidebbet húzza a bírósággal szemben, s nem ússza meg a büntetést.

Hollandiában az emberek a közösségi oldalakon, a Twitteren és a Facebookon fejezték ki felháborodásukat a populista vezér mondatai kapcsán. Létre is hoztak egy oldalt a Facebookon "Feljelentem Wilderst" néven, amelyhez rövid idő alatt százezren csatlakoztak.

Bírálta Wilderst Mark Rutte miniszterelnök, aki azt közölte, "rossz szájízzel" vette tudomásul az idegengyűlölő kijelentéseket. Igen éles kritikát fogalmazott meg a patinás NRC Handelsblad. A lap szerint a PVV elnöke "a deportálások légkörét hozta vissza". A cikkben több helyütt is Adolf Hitlerhez hasonlították.

Wildersről már eddig is leperegtek ezek a bírálatok, most azonban igen kényes helyzetbe került, hiszen saját párttársai kezdenek elfordulni tőle. Frízföld (Friesland) tartományban hárman léptek ki a PVV frakciójából. Hátat fordított a Szabadságpártnak a tömörülés európai parlamenti csoportjának vezetője is. A törvényhozásban két képviselő ült át a függetlenek közé, de hírek szerint többen követhetik példájukat.

A legutóbbi felmérések alapján a PVV 16,6 százalékos eredménnyel megnyerheti az EP-választást. A mostani botrány azonban biztosan nem marad következmények nélkül, s meglepő lenne, ha az eset nem tépázná meg a PVV népszerűségi mutatóját. Wilders számára amiatt is komoly fejtörést okoznak a kilépések, mert a párt számára eddig is nehézséget jelentett az, hogy hozzáértő embereket ültessen fontosabb pozíciókba.

Ez részben azért alakult így, mert bár Wilders más populista vezetővel, így például a francia Nemzeti Front elnökével, Marine Le Pennel szemben nem törekszik jelentős hatalomra a párton belül, a belépők számára magasra emeli a lécet. A 2010-es önkormányzati választás idején például elismerte, nem talált elég olyan embert, akikben meg tudna bízni. Ezért több régióban eltekintett az indulástól.

A múlt héten megrendezett önkormányzati voksoláson csak Hágában és Almerében mérettette meg magát a PVV. A nagyvárosban a jobboldali populisták a második legnagyobb frakciót alakíthatják meg, az Amszterdamhoz közeli Almerében pedig 2010-hez hasonlóan ismét győztek. Azokban a városokban viszont, ahol biztos vereség várt volna a Szabadságpártra, inkább nem indultak.

Wilders egyébként jelezte, nem bánta meg a marokkóiakkal kapcsolatos kijelentését, mert "csak az igazságot mondtam, ezért nem is kérhetek bocsánatot". Hozzátette, nem mondott olyat, hogy a marokkóiak hagyják el az országot, csak arra utalt, a bűnözők menjenek el Hollandiából és azok, akik "menni akarnak".