Bejött a diszkrimináció

Publikálás dátuma
2014.03.25. 06:01
Akcióban a bécsi külképviseleten – tegnap óta lehet ilyen módszerrel is leadni a levélszavazatokat FOTÓ: MTI/FILEP ISTVÁN
Tízszer annyi határon túli, kettős állampolgár kíván részt venni a választáson, mint külföldön dolgozó vagy élő magyar. Noha utóbbiak a hétvégéig még kérhetik külképviseleti névjegyzékbe vételüket, az már egyértelműen látszik: bejött a kormány megkülönböztető jogalkotása, így távol tudja tartani a voksolástól azokat, akik az utóbbi években tömött sorokban hagyták el az országot.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok tegnap óta adhatják le a levélben küldött szavazataikat a külképviseleteken. Március 22-éig kellett felvételüket kérniük a névjegyzékbe ahhoz, hogy levélben szavazhassanak, sokan pedig a múlt héten meg is kapták a szavazási levélcsomagot, így már le vagy fel is adhatták voksukat.

A levélben szavazó külhoni ugyanis szabadon dönthet arról, milyen úton juttatja vissza voksát az Nemzeti Választási Irodához (NVI): a válaszborítékot feladhatja postán (bárhonnan ingyen), ebben az esetben a levélnek április 5-én éjfélig meg kell érkeznie a NVI címére. De a válaszboríték leadható bármely külképviseleten is, egészen a szavazás napján a belföldi urnazárásig. A kabinet hirdetésekkel, megnövelt külképviseleti apparátussal, meghosszabbított nyitva tartásokkal, sőt, lényegében minden elképzelhető kedvezménnyel szavazásra ösztönzi a külhoniakat. Már a körükben végzett regisztrációs kampány is sikeresnek mondható, hiszen az NVI adatai szerint 225 539-en kérték a regisztrációjukat, közülük pedig több mint 190 ezer határon túli választópolgárt már felvettek a névjegyzékbe.

A regisztrációs kérelmek többsége Romániából és Ukrajnából érkezett. Ezen állampolgárok szavazási hajlandóságát nyilván fokozta, hogy míg a magyarországi lakóhellyel rendelkezők külföldön csak személyesen a külképviseleteken voksolhatnak, a kettős állampolgárok levélben is. A levélcsomagot postán is megkaphatják, és ugyanilyen úton juttathatják vissza az NVI címére. Csakhogy még így is nagyjából kétszázezer levélszavazatra van szükség ahhoz, hogy a kettős állampolgárok - akik az egyéni jelöltekre nem voksolhatnak - egy országos listás mandátum sorsát befolyásolják. De alacsony magyarországi részvétel esetén az is előfordulhat, hogy nagyobb súllyal esnek latba, főként, ha döntő többségük ugyanazt a pártot támogatja.

Eközben, noha statisztikák és becslések szerint akár a félmilliót is elérheti azoknak a magyaroknak a száma, akik tartósan külföldön élnek, és dolgoznak, közülük a külképviseleti névjegyzékbe egyelőre csak alig több mint 20 ezren vetették fel magukat. Ők szombat délután négy óráig jelezhetik voksolási szándékukat. Ők - tartózkodjanak bárhol a világban - az állandó lakóhelyük szerinti egyéni képviselőre és az országos listára voksolhatnak. Nem olyan egyszerű azonban eljutni a voksolásig, hiszen a külképviseleti névjegyzékbe vételre - szemben a határon túli regisztrációval - szigorú adatpontossági szabályok vonatkoznak, emiatt a hírek szerint sorra utasítják el a kérelmeket.

Ráadásul azoknak, akik ezen sikeresen átjutnak, gyakran egy országot kell átszelniük azért, hogy személyesen leadhassák voksaikat. Csak 97 helyen van erre lehetőségük, nem az összes magyar nagykövetségen. Nagy-Britanniában, ahol kétszázezernél biztosan több választópolgár dolgozik, kizárólag Londonban lehet majd szavazni, erre eddig mindössze 4 ezren jelentkeztek, de mivel ez is egy átlagos belföldi szavazókör négyszeres forgalmát jelenti, egy 600 négyzetméteres étterembe szervezte a voksolást az NVI. Ráadásul az eddigi regisztrációk alapján Brüsszelben, Münchenben és Bernben is szavazósátrat kell majd felállítani, mivel ezeken a külképviseleteken ezernél többen kérték a választói névjegyzékbe való felvételüket.

Tömeges csalás az ajánlásokkal?
Egyes pártok aktivistái egymás között másolgatták az általuk összegyűjtött választói ajánlásokat, erre bizonyíték is van - jelentette be egy Marek Bertram nevű egyetemista, aki állítása szerint maga is asszisztensként vett részt az aláírások gyűjtésében, de a másolgatásban már nem volt hajlandó, inkább feljelentést tett a rendőrségen.
A politológia szakos hallgató a Magyarországi Cigány Pártnak (MCP) segített az aláírások gyűjtésében Budapest 1. választókerületében. Állítása szerint beállítottak hozzájuk a JESZ és a KTI nevű pártok (utóbbi Szili Katalin alakulata) azzal, hogy egymásról másolják le a neveket.
Csakhogy az aktivista, amikor őt is a bűncselekményre próbálták rávenni, állítása szerint erre nem volt hajlandó és szombaton feljelentést tett a rendőrségen. Sőt, ismeretlen tettesek mellett több párt, így a KTI, a JESZ, az MCP, a SZAVA és a Zöldek Pártja ellen is vizsgálat indulhat. Marek a Most Mozgalom nevű, be nem jegyzett civil szervezet nevében tartotta sajtótájékoztatóját.
A Hír Tv eközben azt állította, kényszerrel vettek rá több fiatal nőt választási ajánlóívek hamisítására. A kormánypárti televízió szerint a fiatal nőknek napi 20 ezer forintot ajánlottak a munkáért, amelynek során az MDF-ből alakult Jólét és Szabadság Demokrata Közösségre (JESZ) leadott ajánlásokat kellett üres, szintén a JESZ, illetve a Határon Túli Magyarok Pártjának logóit viselő jelölőívekre másolniuk a Budapest I. kerületében lévő Gong étteremben.

A katonák joga is csorbul

Felszólította a kormányt az Együtt-PM, hogy tegye lehetővé a külföldön szolgáló katonák számára a mozgóurnás szavazást vagy más, hasonló módszer alkalmazását. Kónya Péter, a szervezet társelnöke szerint ugyanis a Külügyminisztérium elismerte, hogy nem voksolhatnak az Afganisztánban szolgáló honfitársaink. A tárca közlése szerint a kabuli nagykövetség biztonságosan nem közelíthető meg, mozgóurna használatára és levélben való szavazásra pedig nincs törvényi lehetőség, hiszen a katonák rendelkeznek állandó magyarországi lakcímmel. Az Együtt-PM társelnöke szerint ez a helyzet is mutatja, hogy az új választójogi szabályozás kizárólag a Fidesznek kedvez, miközben számos hibás eleme van, "amely demokratikus deficitet okoz".

Harmincegyezer pártdelegált

Egy kisebb városnyi ember, 31 ezer 128 delegált vesz részt az április 6-ai országgyűlési választáson a szavazatszámláló bizottságok munkájában. Az ország 10 386 szavazatszámláló bizottságába a legtöbb, 14 190 delegáltat a Fidesz-KDNP jelentette be, a második legtöbbet, 9906 delegáltat a kormányváltó szövetség, a Jobbiknak pedig 5 295 delegáltja vesz részt a bizottságok munkájában.

Szerző

Oroszország margóra került - Moszkva nem lesz a G8-csúcson

A krími válság miatt nem rendezik meg júniusban Szocsiban a világ hét vezető ipari hatalma, az úgynevezett G7-es csoport és Oroszország - G8-ként emlegetett - csúcstalálkozóját, ehelyett a hetek Oroszország kizárásával tartanak majd csúcsszintű megbeszélést Brüsszelben.

Az erről szóló döntést a hét ország - az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Japán és Kanada - állam-, illetve kormányfője hétfőn Hágában hozta meg, ahol egyébként nemzetközi nukleáris biztonsági tanácskozáson vesznek részt, de az alkalmat megragadták arra, hogy külön megbeszélést is tartsanak.

Szerző

Radioaktív bombáktól tartanak

A sugárzó anyagot is tartalmazó, úgynevezett "piszkos bombák" képében az emberiségre leselkedő veszély volt az egyik téma a nukleáris biztonság témakörének szentelt, hétfőn kezdődött kétnapos hágai nemzetközi konferencián.

Piszkos bombáknak az olyan robbanószerkezeteket nevezik, amelyek a hagyományos robbanótöltet mellett kisebb-nagyobb mértékben radioaktív sugárzást kibocsátó anyagokat is tartalmaznak. Szakemberek szerint az elmúlt években jelentős eredményeket sikerült elérni az ilyen anyagok biztonságba helyezése terén - főként a gyógyászatban használt radioaktív anyagok vonatkozásában -, ám még ma is mintegy kétezer tonnányi olyan radioaktív szennyeződést tartalmazó anyag lehet a világon forgalomban, ami alkalmas "piszkos bomba" alapanyagának.

A tanácskozás házigazdája, Mark Rutte holland miniszterelnök arról beszélt, hogy gátlástalan terroristák nem riadnának vissza semmilyen eszköz használatától, ha az a kezükbe kerülne. Angela Merkel német kancellár a hágai konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy egyelőre nagyon messze van a Barack Obama amerikai elnök által is távlati célként kitűzött, nukleáris fenyegetésektől mentes világ, és hogy még nagyon sok a tennivaló a "piszkos bombák" által megtestesített veszély elhárítása érdekében is.

Szerző