Bejött a diszkrimináció

Tízszer annyi határon túli, kettős állampolgár kíván részt venni a választáson, mint külföldön dolgozó vagy élő magyar. Noha utóbbiak a hétvégéig még kérhetik külképviseleti névjegyzékbe vételüket, az már egyértelműen látszik: bejött a kormány megkülönböztető jogalkotása, így távol tudja tartani a voksolástól azokat, akik az utóbbi években tömött sorokban hagyták el az országot.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok tegnap óta adhatják le a levélben küldött szavazataikat a külképviseleteken. Március 22-éig kellett felvételüket kérniük a névjegyzékbe ahhoz, hogy levélben szavazhassanak, sokan pedig a múlt héten meg is kapták a szavazási levélcsomagot, így már le vagy fel is adhatták voksukat.

A levélben szavazó külhoni ugyanis szabadon dönthet arról, milyen úton juttatja vissza voksát az Nemzeti Választási Irodához (NVI): a válaszborítékot feladhatja postán (bárhonnan ingyen), ebben az esetben a levélnek április 5-én éjfélig meg kell érkeznie a NVI címére. De a válaszboríték leadható bármely külképviseleten is, egészen a szavazás napján a belföldi urnazárásig. A kabinet hirdetésekkel, megnövelt külképviseleti apparátussal, meghosszabbított nyitva tartásokkal, sőt, lényegében minden elképzelhető kedvezménnyel szavazásra ösztönzi a külhoniakat. Már a körükben végzett regisztrációs kampány is sikeresnek mondható, hiszen az NVI adatai szerint 225 539-en kérték a regisztrációjukat, közülük pedig több mint 190 ezer határon túli választópolgárt már felvettek a névjegyzékbe.

A regisztrációs kérelmek többsége Romániából és Ukrajnából érkezett. Ezen állampolgárok szavazási hajlandóságát nyilván fokozta, hogy míg a magyarországi lakóhellyel rendelkezők külföldön csak személyesen a külképviseleteken voksolhatnak, a kettős állampolgárok levélben is. A levélcsomagot postán is megkaphatják, és ugyanilyen úton juttathatják vissza az NVI címére. Csakhogy még így is nagyjából kétszázezer levélszavazatra van szükség ahhoz, hogy a kettős állampolgárok - akik az egyéni jelöltekre nem voksolhatnak - egy országos listás mandátum sorsát befolyásolják. De alacsony magyarországi részvétel esetén az is előfordulhat, hogy nagyobb súllyal esnek latba, főként, ha döntő többségük ugyanazt a pártot támogatja.

Eközben, noha statisztikák és becslések szerint akár a félmilliót is elérheti azoknak a magyaroknak a száma, akik tartósan külföldön élnek, és dolgoznak, közülük a külképviseleti névjegyzékbe egyelőre csak alig több mint 20 ezren vetették fel magukat. Ők szombat délután négy óráig jelezhetik voksolási szándékukat. Ők - tartózkodjanak bárhol a világban - az állandó lakóhelyük szerinti egyéni képviselőre és az országos listára voksolhatnak. Nem olyan egyszerű azonban eljutni a voksolásig, hiszen a külképviseleti névjegyzékbe vételre - szemben a határon túli regisztrációval - szigorú adatpontossági szabályok vonatkoznak, emiatt a hírek szerint sorra utasítják el a kérelmeket.

Ráadásul azoknak, akik ezen sikeresen átjutnak, gyakran egy országot kell átszelniük azért, hogy személyesen leadhassák voksaikat. Csak 97 helyen van erre lehetőségük, nem az összes magyar nagykövetségen. Nagy-Britanniában, ahol kétszázezernél biztosan több választópolgár dolgozik, kizárólag Londonban lehet majd szavazni, erre eddig mindössze 4 ezren jelentkeztek, de mivel ez is egy átlagos belföldi szavazókör négyszeres forgalmát jelenti, egy 600 négyzetméteres étterembe szervezte a voksolást az NVI. Ráadásul az eddigi regisztrációk alapján Brüsszelben, Münchenben és Bernben is szavazósátrat kell majd felállítani, mivel ezeken a külképviseleteken ezernél többen kérték a választói névjegyzékbe való felvételüket.

Tömeges csalás az ajánlásokkal?

Egyes pártok aktivistái egymás között másolgatták az általuk összegyűjtött választói ajánlásokat, erre bizonyíték is van - jelentette be egy Marek Bertram nevű egyetemista, aki állítása szerint maga is asszisztensként vett részt az aláírások gyűjtésében, de a másolgatásban már nem volt hajlandó, inkább feljelentést tett a rendőrségen.

A politológia szakos hallgató a Magyarországi Cigány Pártnak (MCP) segített az aláírások gyűjtésében Budapest 1. választókerületében. Állítása szerint beállítottak hozzájuk a JESZ és a KTI nevű pártok (utóbbi Szili Katalin alakulata) azzal, hogy egymásról másolják le a neveket.

Csakhogy az aktivista, amikor őt is a bűncselekményre próbálták rávenni, állítása szerint erre nem volt hajlandó és szombaton feljelentést tett a rendőrségen. Sőt, ismeretlen tettesek mellett több párt, így a KTI, a JESZ, az MCP, a SZAVA és a Zöldek Pártja ellen is vizsgálat indulhat. Marek a Most Mozgalom nevű, be nem jegyzett civil szervezet nevében tartotta sajtótájékoztatóját.

A Hír Tv eközben azt állította, kényszerrel vettek rá több fiatal nőt választási ajánlóívek hamisítására. A kormánypárti televízió szerint a fiatal nőknek napi 20 ezer forintot ajánlottak a munkáért, amelynek során az MDF-ből alakult Jólét és Szabadság Demokrata Közösségre (JESZ) leadott ajánlásokat kellett üres, szintén a JESZ, illetve a Határon Túli Magyarok Pártjának logóit viselő jelölőívekre másolniuk a Budapest I. kerületében lévő Gong étteremben.

A katonák joga is csorbul

Felszólította a kormányt az Együtt-PM, hogy tegye lehetővé a külföldön szolgáló katonák számára a mozgóurnás szavazást vagy más, hasonló módszer alkalmazását. Kónya Péter, a szervezet társelnöke szerint ugyanis a Külügyminisztérium elismerte, hogy nem voksolhatnak az Afganisztánban szolgáló honfitársaink. A tárca közlése szerint a kabuli nagykövetség biztonságosan nem közelíthető meg, mozgóurna használatára és levélben való szavazásra pedig nincs törvényi lehetőség, hiszen a katonák rendelkeznek állandó magyarországi lakcímmel. Az Együtt-PM társelnöke szerint ez a helyzet is mutatja, hogy az új választójogi szabályozás kizárólag a Fidesznek kedvez, miközben számos hibás eleme van, "amely demokratikus deficitet okoz".

Harmincegyezer pártdelegált

Egy kisebb városnyi ember, 31 ezer 128 delegált vesz részt az április 6-ai országgyűlési választáson a szavazatszámláló bizottságok munkájában. Az ország 10 386 szavazatszámláló bizottságába a legtöbb, 14 190 delegáltat a Fidesz-KDNP jelentette be, a második legtöbbet, 9906 delegáltat a kormányváltó szövetség, a Jobbiknak pedig 5 295 delegáltja vesz részt a bizottságok munkájában.