Welsz-ügy: elemi érdek a tisztánlátás

Jelenleg nincs arra vonatkozó adat, hogy a Simon-üggyel összefüggésbe hozott, múlt csütörtökön meghalt Welsz Tamás vállalkozó dolgozott volna titkosszolgálatoknak. Erről Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke beszélt a testület keddi zárt ülése után. A bizottsági elnök elmondta, kaptak információkat, de még nem zárult le az a vizsgálat, amely minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy milyen módon halt meg Welsz Tamás. Erre még napokat, heteket várni kell - tette hozzá, jelezve: annyit tudtak meg, hogy az idegenkezűséget kizárták, és Welsz Tamás nem állt kényszerintézkedés alatt.

Lapunk keddi számában írtuk: nyílt tárgyalást sürget az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülésén az MSZP, mert túl sok a kérdőjel a Welsz-ügyben, ezért fontos, hogy a közvélemény választ kapjon, amire csak lehet - mondta lapunknak Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke. A politikus szerint a rendőrségbe vetett bizalom miatt is fontos mielőbb tisztázni Welsz Tamás halálának körülményeit, hiszen egy rendőrautóban lett rosszul, és azóta ellentmondásos hírek jelentek meg a történtekről. Molnár hozzátette: tudja, hogy az információk minősítőitől függ, meddig lehet nyitott az ülés, de szerinte néhány alapvető tényről mindenképpen tájékoztatni kell az embereket.

A bizottság meg akarja ismerni a Welsz-ügy nemzetbiztonsági vonatkozásait és azt, hogy a vállalkozó tevékenységét hogyan befolyásolták esetleges titkosszolgálati kapcsolatai akár Magyarországon, akár külföldön - folytatta Molnár. Az elnök arra is kíváncsi, igaz-e, hogy a vállalkozó afrikai országokkal működött együtt, különböző okiratokkal kereskedett. Hozzátette, nemzetbiztonsági kockázatot is felvet, ha igaz, hogy a férfinél biankó útleveleket is találtak, hiszen azokat bárkinek a nevére kitölthetik. A bizottság mai ülésére a belügyi tárca és a irányítása alá tartozó szolgálatok, továbbá az Információs Hivatal vezetőit, valamint az országos rendőrfőkapitányt is meghívták.

Az MSZP-s bizottsági elnök szerint mivel az ügy a nemzetközi bűnügyek világába vezethet, nem lehet kampánytémává tenni. A Fidesz azonban már a kezdetektől ezen igyekezett, amióta eredetileg Simon-ügyként elkezdődött a történet. Az eltitkolt bankszámlái miatt mandátumáról és párttisztségeiről is lemondott szocialista Simon Gábor azóta előzetes letartóztatásban van.

Később derült ki, hogy Welsz-szel ismerik egymást, és a vállalkozó által Simon részére szerzett bissau-guineai útlevéllel nyitották Simon egyik budapesti számláját. Welsznél állítólag több más útlevelet is találtak, és a Népszabadság értesülése szerint a múlt csütörtökön éppen újabb adag dokumentumot, iratot adott át a rendőrségnek, mikor hirtelen rosszul lett, majd meghalt. (Az előzetes vizsgálat kizárta az idegenkezűséget, de az önkezűséget nem teljesen, és a Blikk még a kábítószer-túladagolás gyanút is felvetette.)

A bizottság kormánypárti tagjai régóta sürgetik Mesterházy meghallgatását, mert szerintük az MSZP-elnöknek kell megválaszolnia, kik azok a szocialista politikusok, akiknek sajtóhírek szerint Simonon kívül még ilyen útlevelük van. A kormánypártiak hétfőn ismét Mesterházytól vártak választ, mondván: Welsztől már ezt nem fogják megtudni. A Fidesz korábban azzal érvelt, hogy az MSZP elnöknek kötelessége megjelenni a bizottság előtt, ám Molnár Zsolt lapunknak azt mondta, csak akkor, ha a bizottság tényfeltáró vizsgálatot folytat, ám erről még nem döntöttek.

Hozzátette: ha kérik Mesterházy meghallgatását, akkor nemcsak Mesterházyt, hanem minden frakcióvezetőt meg kell kérdezni arról, vannak-e kettős állampolgárok a képviselőcsoportban. Molnárra reagálva a Fidesz bejelentette, a mai ülésen kezdeményezni fogják a vizsgálatot Simon és más szocialista politikusok eltitkolt afrikai útlevele ügyében. A meghallgatásra a bizottság beidézi majd Mesterházyt. Így a pártelnöknek kötelessége lesz megjelenni. Ráadásul a fideszesek tudatták, hogy Mesterházy meghallgatása legkorábban április 3-án, éppen a választás előtt két nappal lehetséges.

Eközben Helmeczy László ügyvéd, a kormányváltók egyik képviselőjelöltje feljelentést tett Polt Péter legfőbb ügyésznél, a Magyar Nemzetben és máshol megjelenő kiszivárogtatások miatt. A feljelentés szerint a nyomozó hatóságoktól "szervezett módon folyik a kormány kampánycéljainak megfelelő kiszivárogtatás", ami felveti a hivatali visszaélés gyanúját.

Virtuális mandátum

Nincs gyakorlati jelentősége annak, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) Keller Lászlónak adja ki a Simon Gábor lemondása miatt megüresedett országos listás parlamenti mandátumot. Az NVB hétfői ülésén a tagok felhatalmazták Patyi András elnököt, hogy a megbízólevelet adja át Kellernek. A választási eljárási törvény szerint ha az országos listán megválasztott képviselő "kiesik", a helyére a jelölőszervezet - ez esetben az MSZP - 30 napon belül jelentheti be a mandátumot szerző jelöltet (aki szerepelt a párt országos listáján 2010-ben) az NVB-nél. Az MSZP nem jelezte, kinek kéri a mandátumot, ezért a testület a listán soron következő politikusnak adja azt. Ám mivel már nem ülésezik az Országgyűlés, Kellerből nem lesz képviselő. Ahhoz ugyanis eskütétel és mandátumigazolás is szükséges. Keller amúgy tavaly kilépett az MSZP-ből, most függetlenként indul Pest megyében.

Visszakövetelnék Simon pénzét

Három jogcímen is visszakövetelhetők Simon Gábortól a számára 2009 óta kifizetett juttatások. Az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke, Rubovszky György beszélt erről hozzátéve, a bizottság jelentését a jövő héten elfogadhatják. Ismertetése szerint a bekért szakértői vélemény "erősorrendben" három visszakövetelési jogcímet tartalmaz, ezt a bizottság elfogadta. Részleteket viszont nem közölt erről. Arról viszont beszámolt, hogy a bizottság nem javasolja a fideszes Simon Miklós mentelmi jogának felfüggesztését. Erről megírtuk: míg a Fidesz Simon ügyében naponta a szocialisták felelősségét firtatja, a kormánypárti Simon Miklóst védik, sőt mindent megtesznek annak érdekében, hogy győzzön a választáson és a mentelmi jog mögé bújva továbbra se állíthassák bíróság elé. A fideszes Simont már 2008-ban kikérte a parlamenttől az ügyészség, sikeretlenül.

Hibát hibára halmoztak?

Nem az a fő kérdés, hogy hogyan, miért, milyen körülmények között halt meg Welsz Tamás - véli egy lapunknak nyilatkozó, korábban helyszíni szemlebizottságot is vezető egykori rendőrnyomozó. A haláleset körülményeit előbb-utóbb hitelt érdemlően tisztázni fogják - mondta, hozzátéve: érdekesebb, hogy ha igazak a sajtóhírek, hibát hibára halmoztak az eljáró hivatalos személyek. Szerinte már az számos kérdést felvet, hogy Welsz eddig ismeretlen bizonyítékokat kívánt átadni (vagy adott át) a hatóságnak.

Először is azt, milyen lehetett a nyomozati munka, ha a házkutatás(ok) során döntő bizonyítékokat nem találtak meg. Az képtelenség - véli a szakember - hogy rendőrautóval "taxizva", az érintett kénye-kedve szerint szállítsanak az abban illetéktelen rendőrök bizonyítékokat az eljáráshoz. Lapunk úgy tudja, hogy az elmúlt években sokszor - dokumentálhatóan legalább fél tucat esetben - tettek bejelentést a hatóságoknál, a titkosszolgálatoknál, illetve a Külügyminisztériumban Welsz Tamás gyanús ügyeivel kapcsolatban. Eljárás indításáról azonban nincs információnk.