Bánó: megvan a magas trambulin

A nézők igénylik, hogy objektíven értesüljenek a Magyarországot érintő hírekről. Ha ezt nem kapják meg a közmédiától, akkor egy kis televízió, mint amilyen az ATV is, betölthet közszolgálati szerepet - mondja lapunknak Bánó András, az ATV Híradó főszerkesztője. Az interjú apropója, hogy technikai újdonságokkal készülnek április 6-i választási műsorukra. Olyan grafikai és látványelemeket kapcsolnak be, amilyenek eddig nem nagyon voltak láthatók a magyar televíziózásban. Bánó beszél arról is, hogy a különböző tévék híradói napjainkban is együttműködnek, átadják egymásnak anyagaikat. Vagyis ami a politikában nem működik, az náluk messzemenően megvalósul.

- Egész különösen átalakult az utóbbi években a média. A közszolgálatinak nevezett intézmények a kormány szócsöveként működnek, a kereskedelmi médiumok némelyike viszont közszolgálati feladatokat lát el. Szerinted mi az oka ennek?

- Ha a közmédia nem teljesíti közszolgálati feladatait, akkor valakinek meg kell csinálni, nem? Az emberek igénylik, hogy objektíven értesüljenek a Magyarországot érintő kül- és belpolitikai hírekről. Ha pedig ezt nem kapják meg a közmédiától, akkor van lehetőség rá, hogy egy kis televízió, mint amilyen az ATV is, betöltse ezt a szerepet.

- Ez a nézettségen is látszik?

- Igen. Jó példa erre, hogy amikor elhatároztuk, tíz perccel előbb kezdjük a kora esti híradókat, sokan kételkedtek, ettől emelkedik-e a nézőszám. Nekem meggyőződésem volt, hogy igen, ezért támogattam Németh Szilárd hírigazgató tervét. Ez maximálisan bejött. A 3/4 6-os híradót most már tíz napból kilencszer többen nézik, mint az m1-en vele egy időben futó műsort. A 3/4 7-es híradót pedig - amely 30 perces lett - kifejezetten sokan nézik. Sokkal jobbak a számai, mint korábban. Emiatt aztán az Egyenes beszéd is magasabb trambulinról tud indulni. A kereskedelmi televíziózásban evidencia, hogy minden nézettség az előző műsortól függ. Ha az jó, akkor a nézők a következőre is ott maradnak. Ha pedig rossz, akkor nagyon nehéz visszahozni azokat, akik amiatt elvándoroltak. Viszont így az Egyenes beszéd nézettsége is magasabbra tud emelkedni és az megalapozza az utána következő talk show-ok - az Újságíró Klub, a Tét, a Csatt és a Voks - nagyobb nézettségét.

- Vajon azért nézik többen a híradóitokat, mert az emberek igénylik a kiegyensúlyozott tájékoztatást?

- Így is mondhatjuk. Amikor több mind három éve átvettem a híradó irányítását, elértük, hogy a 6 órai híradót megnézte "az egész ország". Miután megtudták belőle, mit történt aznap, ki-ki elment a maga kedvenc bűnügyi híradóját nézni. Azóta azonban a Tények 6 órakor kezdődik és éppúgy egy órás lett, mint az RTL Híradó. Ezért kellett lépnünk, ki kellett térnünk előlük.

- Szavaidból azonban az derül ki, hogy a második híradótokat is sokan nézik. Mi értelme van egyáltalán, hogy adtok húsz percet 3/4 6-kor, aztán kezdődik egy félórás híradó 3/4 7-kor?

- Ez a két műsor egészen más. Az első egy félig politikai, félig bulvár híradó, amelyet inkább bulvár hírekkel kezdünk, ha lehetséges. Ilyenek a különböző természeti katasztrófák, vagy a maláj gép eltűnése, de még bulvárnak számít Biszku Béla pere is.

- Na ne mondd, hogy az nem politika.

- Természetesen az, de nem pártpolitika. A bulvárnak nevezett híradóban az utóbbival nem foglalkozunk. 3/4 7-kor viszont politikai összefoglalót adunk, ott már jöhetnek - például - a pártok sajtótájékoztatói is. Hogy világos legyen: a múlt hét végén, amikor bedobtak egy bazaltkockát az ATV portájánál, azzal a hírrel indultunk 3/4 6-kor. A 3/4 7-es adásban viszont az utolsó helyre került.

- Ha már szóba került a pártpolitika, a pártokkal milyen most a viszonyotok? Azért kérdezem, mert az Egyenes beszédben, vagy például a te Tét című vitaműsorodban is sokkal ritkábban szerepelnek jobboldali emberek, mint korábban.

- Ami a Tétet illeti, azt kissé átalakítottuk. Immár másodszor. Elsőre azért, mert a Nézőpont Intézet vezérigazgatója, Mráz Ágoston nyomást próbált gyakorolni ránk azzal, hogy csak akkor jönnek, ha minden adásban legalább két jobboldali elemző vitázhat két, általuk baloldalinak tekintett elemzővel.

- Ez később megvalósult Rónai Egon Csatt című műsorában.

- Így van. Én viszont ebbe akkor nem mentem bele, de abba sem, hogy föltételeket szabjanak. Ezért Mráz Ágostonék távoztak a Tétből. Attól kezdve olyan politológusokat hívtam meg, akikről azt gondoltam, hogy bár kevesebbet fognak vitatkozni egymással, de benne vannak az élet sűrűjében, tehát a műsor jó lesz velük is. Csakhogy egy idő után ezek a politológusok óvatossá váltak, nem konfrontálódtak nyíltan, finomabban fogalmaztak. A műsor kezdett ellaposodni. A hírigazgató tehát arra kért, hogy újítsunk. Ezért átalakítottuk a műsort egy jogász-közgazdász-bölcsész értelmiségi klubbá, amely azonban nem mentes a vitáktól sem. Kifejezett vitaműsor pedig van épp elég az ATV-n, a nemrég indult Hírvita, vagy akár a Csatt. Ez utóbbiban két jobboldali mindig van, ha nem elemzők, akkor újságírók.

- Jobboldali politikusok azonban ritkábban láthatók a műsoraitokban. Ennek mi az oka?

- Igazából nem tudom. A Fidesz első vonalából nem jön senki. Kövér László egyszer se szerepelt nálunk, Navracsics Tibor is csak nagyon ritkán. Gulyás Gergely, Répássy Róbert, Rétvári Bence már gyakrabban. De az egésznek az a paradoxona, hogy a nézettségen nem látszik meg, hogy a jobboldali politikusok kerülnek bennünket. A mi nézőinket a baloldaliak jobban érdeklik. Amikor Kósa Lajos, vagy Kocsis Máté szerepel - ők azok, akik az első vonalból néhányszor bejönnek - nincs akkora nézettség, mint például Szanyi Tibornál. Biztosan jó éles beszélgetéseket folytatna velük Kálmán Olga, de attól, hogy nem fogadják el a meghívást, a nézettség nem esik.

- És így mi van a kiegyensúlyozott tájékoztatással?

- Próbálkozunk vele, amennyire a lehetőségek engedik. Azt azért nem mondhatod, hogy az Egyenes beszédben körbenyaldosnánk a baloldali vendégeket.

- Nem, azt nem lehet mondani.

- Akkor tehát megvalósul a kiegyensúlyozott tájékoztatás. A nézők egy része épp azt kifogásolja, ha keményebb kérdéseket teszünk fel egy baloldali politikusnak. Ám a mi riportereink, Kálmán Olga, vagy Rónai Egon ettől nem fognak megváltozni.

- Úgy tudom, a kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében készül április 6-án a választási műsorotok is.

- "ATV az objektív hírforrás" - ehhez a szlogenhez igazodunk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy igyekszünk ott lenni mindenhol, ahol az események történnek. Nehézséget jelent, hogy - ismereteim szerint - a Kormányváltó szövetség pártjai külön lesznek a választás éjszakáján, de megoldjuk. Minden párthoz stábot küldünk, noha ez jelentős plusz költséggel jár.

- Megéri?

- Ez nem lehet anyagi kérdés. Tőlünk ezt várja el az a közönség, amely az ATV-t nézi, és feltehetően nem a köztévé választási műsorára kíváncsi.

- Ez mekkora nézőszámot jelent?

- Úgy gondolom, az ATV-nek biztosan van egymillió stabil nézője az országban. Mintegy négyszázezer ember az első perctől az utolsóig nézi a politikai műsorainkat. És bekapcsolódik mintegy hétszáz-hétszázötvenezer ember. A kampányban vannak olyan napok, amikor egyre többen. A híradót is nézik háromszázezren-háromszázötvenezren stabilan és hétszáz-hétszázötvenezren hébe-hóba. Választások idején pedig megnő a politikai aktivitás.

- Pontosan mit terveztek?

- Két ember vezeti majd április 6-án a műsort. Az adás fő helyszíne az Egyenes beszéd stúdiója, ahol Kálmán Olga két politikai elemzővel, Ceglédi Zoltánnal és Krekó Péterrel ül. Hozzájuk időnként csatlakoznak más elemzők és esetleg politikusok is. Egy másik stúdióban lesz a másik műsorvezető, Simon András, akit egy technikai újdonság is segít majd az elemzésben. Ez egy monitorfal, amelyen látjuk a különböző helyszínekről beérkező adatokat. Az egész lényege a pörgés és az, hogy érkezzenek az adatok. Négy éve ebben volt némi fennakadás, mert nem működött a számítógépes program. Ennek kijavítása itt egy kicsit soká tartott, ezért lemaradtunk.

- És most mi a biztosíték arra, hogy a rendszer működni fog?

- Ilyen biztosíték igazából soha nincs. Minden azon múlik, hogy fel tudunk-e előre készülni minden lehetséges problémára. Ha még emlékszel, 1990-ben mindketten ott ültünk a Magyar Televízió választási műsorában és faxon, telexen kaptuk az eredményeket. Az a kőkorszak volt a mai űrkorszakhoz képest.

- Tegyük fel, hogy minden jól működik. Akkor a néző mire számíthat az ATV-től?

- Egy választási műsorban unalmas számok és adatok áramlanak nagy mennyiségben rövid idő alatt. A felkészült műsorvezetők és riportalanyok mellett grafikai- és látványelemekkel lehet érdekesebbé és áttekinthetőbbé tenni a műsort. Ezt a grafikai képi világot igyekeztünk a lehető legprofesszionálisabb szintre hozni, illetve olyan új elemeket kapcsoltunk be, amilyenek eddig nem voltak se nálunk, de nagyon máshol sem. Ez azt jelenti, hogy nagyon szép, letisztult, az ATV színvilágához és kultúrájához illő módon jelenik meg a választási grafika. A kivetítőket a műsorvezetők tudják vezérelni, gyakorlatilag egy kézmozdulattal egy tablet készülékről a képernyőre tehetik az általuk legérdekesebbnek vélt adatokat. Így az információkat nagyon látványos képi elemekkel megtámogatva tárják a nézők elé. Lesznek mobil közvetítő egységeink is, hogy gyorsan adásba kerülhessen, ha valami történik a városban.

- A műsorvezetőkön tehát nagyon sok múlik. Neked, mint az adás vezető szerkesztőjének nem is lesz dolgod?

- Már, hogy ne lenne! A műsorvezetőkön múlik természetesen a műsor lebonyolítása. A szerkesztő pedig előkészíti azokat az információkat, amelyekből nekik csak döntést kell hozniuk, mit kívánnak kiemelni, megjeleníteni, mivel kívánnak foglalkozni, és mivel nem. Sok dologra kell figyelniük a műsorvezetőknek és végül is övék a döntés, de ehhez kell a hatékony szerkesztői támogatás. Én látom például a vezérlőben, hogy mi történik a külső helyszíneken, nekem jeleznek az ott lévő riporterek, ha szót kérnek. Nagyon sok próbát csinálunk április 6-ig, hogy ne okozzon fennakadást a technikai dolgok kezelése.

- Feltételezem, hogy az atv.hu sem akar lemaradni ebben a versenyben.

- Büszkék vagyunk a weboldalunkra is. Ezt második csatornának tekintjük, és ott is készülünk a választásokra. Percről-percre rovatot indítunk a választás napján, és olyan videó képanyagok is bekerülhetnek, amelyek az adásból idő hiányában kimaradnak. A nézőknek tehát azt javasoljuk, hogy párhuzamosan figyeljék a honlapot is, mert vannak olyan információk, amelyek ott sokkal gyorsabban megjelennek, vagy esetleg csak oda kerülnek ki. Ha pedig valaki lemaradt az adásról, vagy vissza akarja nézni, meg akarja hallgatni, mi volt fél órával korábban, a honlapon ezt megteheti.

- Összesen hány ember dolgozik az egész műsorfolyamatban?

- A teljes stáb, tehát a szerkesztők, a műszaki személyzet, majdnem száz ember dolgozik majd. S bár maga a választási műsor csak délután kezdődik, már vasárnap délelőtt 10 órától óránként adunk három perces flash híradókat, s így időről-időre el tudjuk mondani, hogyan áll a részvételi arány, be tudjuk mutatni, hogy szavaztak a vezető politikusok. Nyolc stáb forgat majd aznap. Ha azonban mégsem sikerül mindenhová elérni, ugyanúgy elkérjük az anyagokat a többi tévétől, mint a hétköznapokon. Tehát nálunk biztosan lesznek Hír Tv-s, vagy m1-es anyagok, mint ahogy náluk is ATV-sek.

- Meglep, hogy van együttműködés.

- Miért ne lenne? Ami a politikában nem működik, az a televíziók híradói között messzemenően megvalósul. Teljesen ingyenesen, viszonossági alapon átadjuk egymásnak az anyagokat, mert soha nem lehet tudni, hogy ki mikor szorul a másikra. Ez már nagyon régen így megy. Még a Hír Tv-sek is kérnek tőlünk, mert hiába van nekik több stábjuk, mégsem jutnak el mindenhová. Természetesen mindenki feliratozza, hogy kinek az anyagát használja.

- Azt hinné az ember, hogy a Hír Tv mindenütt ott van.

- Pedig nincs, de még az RTL sem. Az egyik riporterünk nemrég jött át az RTL-től, ő mesélte, ha valami nem volt meg nekik, nyugodtak maradtak, mondván, nem baj, majd elkérik tőlünk. De a Hír Tv-ben is számtalan olyan anyag látható, amit az Egyenes beszédből kérnek el. Ami egyébként nekünk reklám. Gondolj vissza, mekkora visszhangja volt, amikor Radics Péter 1992-ben az Egyenleg mikrofonjával készített interjút Antall Józseffel. Hasonló reklámértéke van az Egyenes beszédből átvett részleteknek.

- A köztévében sincsenek ukázok arra, hogy mit szabad és mit nem?

- Nem, soha nem történt olyan, hogy a köztévétől kértünk valamit és nem kaptuk meg. Az egyenes közvetítés esetén fölszámítanak egy 30 ezer forintos úgynevezett kapcsolási díjat. Olyan van, hogy megmondják, mikortól lehet leadni, hogy a mi korábban kezdődő műsorunk ne előzze meg az övékét. Én azonban nagyon örülök annak, hogy a televíziók között nincs olyan ellenségeskedés, mint a politikai életben. Ezzel mi példát is mutatunk.