ajánlás;NVI;ellenzéki szövetség;MCP;

2014-03-26 06:03:00

Orbánéknak kedvez a zavaros helyzet

Ismét vizsgálatot követel az ellenzéki szövetség a választási szervektől, miután újabb hírek láttak napvilágot az ajánlási rendszerrel való visszaélésekről. Több párt is csalással szerezhette meg a választáson való induláshoz szükséges aláírásokat. Eddig az illetékes állami intézmények nem foglalkoznak érdemben a nyilvánvaló bűncselekményekkel. Jogvédők bíróság elé viszik az ügyeket.

Felszólította a választások lebonyolításáért felelős szerveket az ötpárti, kormányváltó szövetség, hogy a nemrég nyilvánosságra került új bizonyítékok fényében haladéktalanul vizsgálják meg a leadott ajánlási íveket, mert a megalapozott gyanú szerint kamupártok jelöltjei másolt adatokkal szereztek jogot az indulásra. A kormányváltók szerint a személyes adatokkal az érintett pártok visszaéltek, ami jól mutatja, hogy az ajánlásgyűjtés fideszes rendszere nem a demokratikus versenynek, hanem a választók kihasználásának és megtévesztésének kedvez. Közölték, Magyarországon veszélybe került a választások tisztasága - ez pedig a mindenkori kormány felelőssége.

Emlékeztettek, a Magyarországi Cigány Párt (MCP) egykori aktivistája azt állítja: öt párt csalási módszereiről szerzett tapasztalatokat az ajánlásgyűjtés során. Ez a bizonyíték is alátámasztja azt a többször megfogalmazott gyanút, hogy az új ajánlási rendszer ezer sebből vérzik, a hibák ráadásul a Fidesz hatalmon maradásának kedveznek - írta a szövetség, mely szerint a kormánypárti befolyás alatt álló állami szervek és a rendőrség eddig minden alkalommal elutasították a gyanú kivizsgálására vonatkozó kéréseket, mondván, nem az ő dolguk vizsgálni, hogy egy-egy íven melyik aláírás hiteles és melyik nem, csupán a formai feltételek meglétét tudják ellenőrizni. "Ha az Orbán-kormány nem tesz meg mindent az ajánlásgyűjtési anomáliák kivizsgálásáért, azzal indirekt módon elismeri: a választások befolyásolásában működik közre" - fogalmaztak.

Mint megírtuk: az új választási törvény szerint ajánlószelvények helyett aláírásokat kell gyűjteni ahhoz, hogy valaki jelöltként indulhasson a választáson. Egy ember több jelölt indulását is támogathatja, az aláírások hitelességét pedig nem ellenőrzik a választási irodák. A hírek szerint tömegesen fordultak elő csalások, a pártok adták-vették a már kitöltött ajánlóíveket, és az ajánlók adatait átmásolták a saját íveikre.

Egyes pártok aktivistái egymás között másolgatták az összegyűjtött választói ajánlásokat, erre bizonyíték is van - közölte egy Marek Bertram nevű egyetemista, aki állítása szerint maga is aktivistaként vett részt az aláírások gyűjtésében, de a másolgatásban már nem volt hajlandó, inkább feljelentést tett a rendőrségen. A politológia szakos hallgató az MCP-nek segített az aláírások gyűjtésében Budapest 1. választókerületében. Elmondása szerint azonban beállítottak hozzájuk a Jólét és Szabadság Demokrata Közösségre (JESZ) és a Közösség a Társadalmi Igazságosságért (KTI) nevű pártok (utóbbi Szili Katalin pártja) azzal, hogy egymásról másolják le a neveket.

Marek erre nem volt hajlandó és múlt szombaton feljelentést tett a rendőrségen, ismeretlen tettesek ellen. De több párt, így a KTI, a JESZ és az MCP mellett a Szabad Választók Pártja (SZAVA) és a Zöldek Pártja ellen is vizsgálat indulhat. A legújabb sajtóinformációk szerint ráadásul a 4K!-t is megkereste két kispárt azzal, hogy aláírások másolására vegyék rá őket. Úgy tudjuk, nekik is a JESZ, valamint a Független Kisgazdapárt tett ajánlatot, ám a 4K! visszautasította azt, s míg a csalási botrányba keveredett öt említett pártnak sikerült az országos listaállítás, a 4K!-nak nem.

Elsőként március 1-jén a teol.hu számolt be arról, hogy a paksi választási iroda egyik munkatársa saját nevét és hamisított aláírását fedezte fel egy olyan ajánlásgyűjtő íven, amihez egészen biztosan nem nyúlt. A helyi választási iroda már akkor közölte: a kérdéses aláírást természetesen megsemmisítették, de általánosságban nem tudják vizsgálni az aláírások valódiságát, csupán azt, hogy valós személyről van-e szó, illetve, hogy az adatok - például a lakcím - helyesek-e. Később a Nemzeti Választási Iroda (NVI) is elismerte: az ívek leadásakor kizárólag azt ellenőrzik, hogy létező személy valódi adatai szerepelnek-e az íveken, de nem vetik össze az egyes jelöltek aláírásait. Ám az új választási eljárási törvény alapján is bűncselekmény az ajánlóívek másolása, hiszen az minősített adattal való visszaélésnek számít.

Erre figyelmeztette nyílt levelében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökét Mesterházy Attila is. A miniszterelnök-jelölt azért fordult Péterfalvi Attilához a múlt héten, mert az néhány nappal korábban meglehetősen fura indokkal foglalt állást amellett, hogy még a választópolgárok sem tudhatják meg, hogy mely pártok ajánlóíveit írták alá (vagy legalábbis mely ajánlóíveken szerepel az aláírásuk).

Korábban ugyanis a visszaélések felderítése érdekében az Eötvös Károly Intézet (EKINT), a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) arra szólította a választópolgárokat, hogy kérvényezzék a helyi választási irodáktól ennek ellenőrzését. Péterfalvi szerint erre azért nincs lehetőség, mert túl nagy munka lenne az összes ajánlóívet átnyálazni, hogy ki lehessen keresni az egyes választópolgárok aláírását. Mesterházy törvényi kötelességeire emlékeztetve felszólította az illetékes hatóság elnökét, vizsgálja ki, hány jelölt és jelölő szervezet csalhatott az ajánlások begyűjtése során. Péterfalvi hárított, s közölte: az ORFK-hoz továbbította az ügyet.

TASZ: bíróságra viszik
Úgy tűnik, konkrét ügyekben nem lehet eltussolni a visszaéléseket, a rendőrségnek el kell járni a választási csalások kivizsgálása érdekében - mondta lapunknak Dojcsák Dalma. A TASZ politikai szabadságjogok programjának munkatársa azt nem tudta megmondani, hogy az újabb fejlemények, illetve a várható rendőrségi eljárások hatására az illetékes választási szervek is jobb belátásra térnek-e.
Az ugyanis biztos, hogy a kérelmeket, amelyeket a választópolgárok nyújtottak be a helyi választási irodáknak, sorozatosan utasítják vissza a NAIH-elnök állásfoglalására hivatkozva. Ezeket az ügyeket a TASZ bíróságra viszi, hiszen teljesen egyértelmű a jogi helyzet: a törvényben le van írva, hogy ha valahol kezelik az emberek adatait, arról kérdés esetén felvilágosítást kell adni. Itt ezt tagadták meg, holott a polgárok személyes adataival való visszaélés súlyos bűncselekmény.
A szakértő elmondta azt is, az adatkikérések ügyében az adatvédelmi törvényre hivatkoznak, hiszen itt állampolgárok személyes adatai kerültek veszélybe, ám az ajánlóívek ellenőrzésével kiderülhet, ha egy párt visszaélt valakinek az aláírásával, akkor választási csalás miatt feljelentést lehet tenni a rendőrségen. Kérdésünkre, hogy a történtek befolyásolhatják-e a választás végeredményét, Dojcsák azt mondta: miután ezek a pártok a gyanú szerint csalással kerültek a szavazólapokra, ez valamilyen mértékben biztosan befolyásolja a voksolás eredményét, de ami még rosszabb, hogy az ügy nemcsak a választási eljárásba, hanem a jogállamba vetett állampolgári bizalmat is aláássa.
A jogvédő mindennek ellenére úgy vélte: el kell menni szavazni, "a választópolgárok éljenek a jogukkal, hiszen csak azzal tudnak nyomást gyakorolni".

Majtényi: nem megoldás otthon maradni

Az ajánlási csalásokat érintő fejlemények nem a választás elcsalásával vannak összefüggésben, hanem azzal, hogy az eljárás egésze komolytalanná vált - mondta lapunknak Majtényi László. Az EKINT elnöke kiemelte: a választóknak több olyan párt is fel lesz kínálva a listás szavazólapon, amelyek nem teljesítették a listaállítás törvényi feltételeit. "Az új ajánlási rendszerben történt visszaélések ugyanakkor a választási csalással közvetett kapcsolatban vannak, a választás egészének komolyan vehetőségét érintik, s az összecsapott törvény hibájából következtek be. Reméljük, hogy ebben a mulasztásban nem volt szándékosság" - fogalmazott. Majtényi ugyanakkor azt javasolja a választóknak, hogy a kialakult helyzettől függetlenül menjenek el választani, az ugyanis nem megoldás, hogy otthon maradnak.

Már az EBESZ is aggódik
Súlyos aggályokat fogalmazott meg az új magyar választási rendszerrel kapcsolatban  EBESZ választási megfigyelőinek tegnap nyilvánosságra hozott időközi jelentése. Erre Harangozó Gábor hívta fel a figyelmet, kiemelve: a jelentésben szereplőhöz hasonló megállapítások a diktatórikusan vezetett országokról szóló jelentésekben szoktak szerepelni.
"Olyan rendszerek esetében, ahol a kormánypártok nem kétharmados, hanem 90 százalékos választási győzelmeket aratnak" - fogalmazott. Az MSZP-s képviselő idézte a jelentést, mely szerint a Fidesz-KDNP kétharmados többségét kihasználva, társadalmi vita és az ellenzék bevonása nélkül, a jogalkotási törvény megkerülésével, egyéni képviselői indítványok formájában fogadott el alapvető törvényeket, köztük az új alaptörvényt, és az új választások jogi hátterét, majd számtalanszor módosította ezeket. Az egyéni választókerületek határait pedig átláthatatlan módon, a kormánypárt érdekeinek figyelembevételével alakították át.
Az EBESZ-delegáció szerint gondok vannak a határon kívüli, magyarországi állandó lakhellyel rendelkező, illetve nem rendelkező választókra vonatkozó eltérő szabályozással, és a levélszavazás biztonságával is. Felidézték az ajánlási botrányt is, valamint, hogy jelentős összegekkel szálltak be a kampányba a kormánypártok oldalán álcivilek, akiknek tevékenységét az ÁSZ nem ellenőrizheti. Kitértek arra: a Fidesz számára a kormány 640 euróért engedte át a 2013 márciusától novemberig 2 millió euró költséggel futtatott "Magyarország jobban teljesít" kampány arculati elemeit. A jelentés különösen negatív képet fest a média helyzetéről, illetve a választási kampányban betöltött szerepéről.