Mégsincs afrikai útlevele Simonnak?

Publikálás dátuma
2014.03.25. 22:25

Nem volt Simon Gábornak bissau-guineai útlevele - értesült lapunk. Úgy tudjuk, vallomásában a nemrég - tisztázatlan körülmények között - elhunyt Welsz Tamás sem állította, hogy ilyet "szerzett" volna neki, vagy biztosan tudná, hogy van ilyen okmánya, mégis Simon Gábor részben emiatt van előzetesben. Információink szerint a volt politikus ügyvédje az előzetes elrendelésekor a bíróságon hiába kérte a vádhatóságtól a bizonyíték bemutatását, ezt visszautasították. Eközben Simont úgy tartják rács mögött adócsalásra hivatkozva, hogy a bécsi bankszámláról a vélt adóhátralék összegét, 238 ezer eurót időközben zároltatott az ügyészség, a kár tehát "megtérült" - tudtuk meg.

Nem volt hamis bissau-guineai útlevele Simon Gábornak, de még igazi sem - értesült lapunk egy, az ügyet jól ismerő forrásból. A Magnet Bankban állítólag ezzel nyitott Simon-számla valóban létezik, de ahhoz információink szerint nem mutattak be útlevelet, amikor a számlatulajdonos adatait az ügyfél lakásán ellenőrizték a bank alkalmazottai.

Érdekes, hogy bár forrásunk szerint nem létező okmány miatt gyanúsították meg felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással a volt MSZP-s politikust, és részben erre alapozva rendelték el előzetes letartóztatását, a kényszerintézkedést jóváhagyó bírósági tárgyaláson Simon ügyvédje hiába kérte az ügyészséget, hogy mutassa be, ha birtokában van ilyen útlevélnek. A vádhatóság elzárkózott ez elől. Jelzés értékű továbbá, hogy az előzetest elrendelő tárgyalásról távozó ügyvéd a közokirat-hamisítás vádját provokációnak nevezte. Az útlevéllel kapcsolatban kedden Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke is úgy nyilatkozott: információi szerint nincs hamis útlevele szocialista képviselőknek.

Az, hogy a Fővárosi Törvényszék egy hete jóváhagyta a március 10-én őrizetbe vett Simon letartóztatását, kedden derült ki. A bíróság közölte, hogy a fellebbezések alaptalanok voltak, és szükséges az előzetes fenntartása, mert félő, hogy máskülönben a volt politikus megszökne. A törvényszék megfogalmazása szerint "kapcsolatrendszerére és a hamis úti okmány megszerzésére utaló adatokra tekintettel alaposan feltehető, hogy a gyanúsított jelenléte az eljárási cselekményeknél csak a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazásával biztosítható". Kitértek arra is, hogy ha Simon kikerülne a Venyige utcai börtönből, akkor megkísérelné meghiúsítani az ellene folyó eljárást, bizonyítékokat tüntethetne el.

A Simon előzetesének fenntartását megalapozó okok azóta ugyanakkor gyengültek. Egyrészt úgy tűnik, nem is követett el közokirathamisítást, mert forrásaink szerint nincs bissau-guineai útlevele, de ha lenne, az se lehetne hamis, hiszen az ilyen okmányt az afrikai országban helyben állítják ki, ahol emiatt a tulajdonos személyesen jelenik meg, tehát nem lehet kitöltetlenül ilyet szerezni és Magyarországon kiállítani. Ezt az okmányban alkalmazott biztonsági elemek is szinte lehetetlenné teszik egyébként.

A bissau-guineai állampolgárságot igazoló útlevél legalább annyi biztonsági elemet tartalmaz, mint a magyar. Itt érdemes megjegyezni, hogy bár Welsz a hírek szerint 30 ezer eurót kért azért, hogy közbenjárjon állampolgárságot igazoló útlevelek intézésében, de ehhez az ügyfélnek személyesen kellett megjelenni a közép-afrikai országban, ahol a valódi okmányhoz hivatalos csatornán juthat a leendő állampolgár. Forrásunk szerint az ügyintézés "meggyorsítható" ugyan némi pénzzel, de jelezte: az ország amúgy is szívesen ad állampolgárságot olyan külföldieknek, akikről feltételezik, hogy a szegény országba befeketetőket vonzhatnak. "Nem ugyanezt teszi Magyarország is? Állampolgárságot árul - ráadásul egy offshore cégen keresztül - bárkinek, aki hajlandó ezért 250 ezer eurót fizetni" - utalt az Orbán-kormány letelepedésikötvény-vásárlási program néven bevezetett intézkedésére.

Forrásaink szerint Simon előzetese ezen túlmenően azért is egyre nehezebben magyarázható, mert aligha tudna bizonyítékokat eltüntetni azután, hogy korábban az ügyészségi nyomozók házkutatást tartottak nála, de ha akarta volna, megtehette volna a még szabadlábon töltött napokban. Aligha valószínű az ilyenkor hivatkozott összebeszélés is, hiszen múlt csütörtökön Welsz Tamás elhunyt. Márpedig információink szerint ő volt az ügy Simonon kívüli kettő, az ügyészság által titkolt gyanúsítottjának egyike. A Simon elleni fő gyanú, az adó - vagy ahogy hivatalosan nevezik - költségvetési csalás pedig szintén nem túl erős indok, annál is inkább, mert értesüléseink szerint a bécsi bank számláján tartott összesen mintegy 240 millió forintnyi euróból az ügyészség már - nemzetközi jogsegély keretében - zároltatta az általa vélt adócsalásból következő, 238 ezer eurónyi adóhátralék összegét. Vagyis a kár "megtérült".

Ráadásul a bécsi számlán lévő pénz értesüléseink szerint valóban nem Simoné vagy az MSZP-é, hanem - amint azt a volt politikus is közölte korábban - befektetési céllal bízták meg a kezelésével. Mivel nem sajátja, adót sem kell utána fizetni, tehát adót sem tudott vele csalni. Emiatt nem kellett feltüntetnie ez esetben a vagyonnyilatkozatában sem, így ezzel összefüggésben nem követhetett el magánokirat-hamisítást, amivel szintén gyanúsítják. A lapunk által megkérdezett büntetőjogász, Hack Péter szerint a Simonnal szembeni gyanúsítások - ha igazak egyáltalán - csak összességében, esetleges halmazati büntetésük mértéke miatt adnak alapot az előzetes fenntartására. Önmagukban tehát nem, márpedig információink alapján minden egyes gyanúsítás jogi alapja külön-külön is erősen megkérdőjelezhető.

A Simon-Welsz ügyet a fentieken kívül az is rendkívül érdekessé teszi, hogy Welsz Tamás múlt csütörtöki, egy rendőrautóban történt váratlan halála körül továbbra is rengeteg a kérdőjel. Információink szerint nemcsak, hogy az öngyilkosságon nem gondolkodott, de drogot sem fogasztott soha - nem is ivott, nem is dohányzott. Forrásaink szerint nem is ő hívta a rendőröket aznap magához azzal, hogy átadna információkat, dokumentumokat, mert korábban többször találkozott és cserélt információt a nyomozókkal, de akkor se "taxiztak" vele.

Ráadásul halála napján találkozott volna a Magyar Nemzet újságírójával, hogy a hírek szerint "borítson". Ez utalhat arra, hogy például az útlevelekkel kapcsolatban mások érintettsége is felmerülhet - eddig csak szocialista politikusok nevei szivárogtak ki. Lapunk eddigi vizsgálódásai alapján egyébként legalább egy esetben nem zárható ki, hogy jelenlegi fideszes parlamenti képviselőnek van bissau-guineai útlevele.

MSZP: kampányfogás a meghívó
Koncepciós eljárásnak, kampányfogásnak nevezte Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke, hogy a parlamenti frakcióvezetők közül csak Mesterházy Attilát akarja meghallgatni a testület a Simon-Welsz-ügyben. A bizottság keddi ülésén a fideszes többség megszavazta, hogy ténymegállapító vizsgálatot indítsanak és ennek részeként az MSZP elnökét Simon Gábor - és más szocialista képviselők - állítólagos útleveléről, állampolgárságáról kérdezzék. A vizsgálatot kezdeményező Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke bejelentette: április 3-án 10 órára hívták be Mesterházyt, valamint Rubovszky Györgyöt, a mentelmi bizottság KDNP-s elnökét.
Molnár politikai és jogi értelemben is aggályosnak tartja az idézést. Hozzátette: Mesterházy akkor vállalja ezt a megmérettetést, ha azonos szabályok vonatkoznak mindenkire, a nyilvános ülésen minden frakcióvezető megjelenik. Az MSZP elnöke tegnap Nyíregyházán közölte is, hogy nem megy el az ülésre, mert törvénytelennek tartja a testület ténymegállapító vizsgálatra vonatkozó kezdeményezését. A kormányváltó erő miniszterelnök-jelöltje szerint a nemzetbiztonsági törvény pontosan tartalmazza, hogy a bizottság milyen kérdésekben folytathat tényfeltáró vizsgálatot, de ezekre nem illik a Simon-Welsz-ügy.
A bizottsági ülés sajtónyilvános részén vita folyt arról, hogy mi indokolja a ténymegállapító vizsgálatot, illetve - Németh javaslatai alapján - miért csak Mesterházyt akarják meghallgatni. A fideszes képviselők arról beszéltek, hogy nem a Simon-ügyet akarják vizsgálni, hanem az azzal összefüggésben felmerült nemzetbiztonsági kockázatokat. Később zárt ülést rendeltek el, amelynek végén a bizottság MSZP-s elnöke kijelentette: nincs arra vonatkozó adat, hogy a Simon-üggyel összefüggésbe hozott Welsz Tamás dolgozott volna titkosszolgálatoknak. Azt is elmondta, hogy a vállalkozó halálával összefüggésben kaptak információkat, de a vizsgálat még nem zárult le.



Szerző

Mesterházy: Olcsóbb élelmiszer, több álláskeresési támogatás

Publikálás dátuma
2014.03.25. 22:09
2014. március 25. Mesterházy Attila, a kormányváltó erők miniszterelnök-jelöltje beszédet mond a Nyíregyházi Főiskolán tartott l
Mesterházy Attila szerint az, hogy a "kormányváltó szövetség" 5 százalékra mérsékelné az alapvető élelmiszerek áfáját, ha április 6-án megnyeri a választást, nem csak az alacsony jövedelműeken segít, hanem a fogyasztást is bővíti, továbbá fehéríti a gazdaságot, segíti annak eredményességét.

Az MSZP elnöke, a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje kedden nyíregyházi sajtótájékoztatóján az áfacsökkentés mellett programjukból azt is kiemelte, hogy a mezőgazdasági termelőknek beszállítói programot is indítani akarnak, s a nagy áruház-láncokat ösztönzik majd arra, minél több hazai terméket árusítsanak. Szerepel a programban a jelentős kézimunkát igénylő kertészeti ágazat és az állattenyésztés fejlesztése, illetve a megújuló energiatermelés támogatása. Tervezik emellett az öntöző-rendszerek fejlesztését is, illetve a bel- és árvízrendezési feladatokra szintén kiemelt gondot fordítanak.

Az MSZP elnöke megismételte: a földbérleti pályázatokat felülvizsgálják. "Akinek jogszerű volt a földhöz jutása, annak nincs félnivalója, mások viszont számíthatnak arra, hogy helyettük azok jutnak területhez, akik a földet megművelik, s abból élnek" - hangoztatta.A pártvezető külön kitért a munkanélküliség kezelésére, s azt is megerősítette, hogy a jelenlegi három hónapról kilenc hónapra emelik az álláskeresési támogatást. A pályakezdők, az 55 éven felüli munkavállalók és az alacsony képzettségű emberek pedig plusz segítséget kapnak majd munkaerőpiaci elhelyezkedésükhöz. Mesterházy Attila beszélt még a többkulcsos adó-rendszer bevezetéséről és a kiskeresetűek tervezett kedvezményéről is . 

A pártelnök egy másik kérdésre válaszolva megerősítette, hogy valóban feljelentést tett a "bohócos" választási plakát készíttetője, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) ellen, mert - mint fogalmazott - "köztörvényes bűnözőnek" állították be, amit közszereplőként sem köteles tolerálni. A sajtótájékoztató utáni választási fórumon mondott beszédét Mesterházy Attila egy 1998-as idézettel kezdte, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök akkor úgy nyilatkozott: "azon dolgozom, hogy soha többé nem legyen az országnak olyan kormányfője, aki nyugodtan kijelentheti, rajta kívül nincs más alternatíva". 

Mesterházy Attila azt állította: ettől a véleményétől nagyon messze került Orbán Viktor, aki most azt mondja, rajta és a Fideszen kívül nincs más alternatíva. "Pedig van, s a kormányváltó szövetség alternatívát jelent" - hangsúlyozta.

Szerző

Gyurcsány: Merjenek felháborodni!

A Demokratikus Koalíció elnöke kedden a Fejér megyei Enyingen, a művelődési házban tartott fórum mintegy százötven fős hallgatóságának azt tanácsolta: merjék folytatni a magyar történelem legnemesebb hagyományait, és akarjanak egy nyugatos országot. Gyurcsány Ferenc szerint az április 6-i országgyűlési választás 24 év után ismét arról szól, hogy nyugatra vagy keletre tartunk.

"Batsányi János költő sem azt írta, hogy vigyázó szemetek Bakura vessétek, csak a mai miniszterelnök gondolja úgy, hogy keleti szerekre kell várni" – jegyezte meg. Az ellenzéki politikus - aki Ecsődi Lászlót, a baloldali összefogásnak a Fejér megyei 5-ös számú választókerületében induló jelöltjét ajánlotta a jelenlévők figyelmébe - kijelentette: nyugat-európainak lenni azt jelenti, hogy "békén hagyjuk az emberek magánéletét, békén hagyjuk a településeket, lehessen iskolájuk, templomuk, kocsmájuk".

"Ezek - utalt a jobboldali kormánypártokra - állandóan a magyar faluról beszélnek, de elvitték a falu iskoláját, elviszik az egészségügyet, ma már lassan nincsen közlekedés sem falura. Merjenek felháborodni, ne engedjék, hogy hazugságok tengerében vergődjön a magyar falu". A DK elnöke úgy vélekedett, hogy a múlt század 70-es éveiben könnyebb volt élni a falvakban, és emiatt a magyar baloldalnak nem lehet lelkiismeret-furdalása. A téeszeket a jobboldal verte szét - folytatta -, ezzel megszűntek a mezőgazdasági nagyüzemek.

A magyar baloldalnak azért lehet önkritikája, mert "viszonylag csendben tűrte ezt" – fűzte hozzá. "Ezek – mondta ismét a jobboldalra utalva - tönkretették vagy lenyúlták" a mezőgazdasági nagyüzemeket. "Arról beszélnek, hogy kellenek a családi gazdaságok, közben latifundiumokat teremtenek. Magyarországon ma Simicska Lajos kapja a legtöbb földalapú és mezőgazdasági támogatást, évi ötmilliárd forintot" – jelentette ki az ellenzéki politikus, azt is megjegyezve, hogy ő ezer embernek ad munkát és kétmilliárd forint adót fizet az államnak.

Mezőgazdasági nagyüzemek nélkül nem lesz viruló, normális élet vidéken – összegzett Gyurcsány Ferenc, aki nem sokkal később arról is beszélt, hogy a Kádár-rendszer "művilág" volt, amelyben a hiteleknek volt köszönhető a jólét. Úgy vélte, ma az ország egyik fele Kádárhoz menne vissza, a másik Horthyhoz, és csak egy kisebbség mondja azt, hogy egyiket sem akarja. A DK elnöke, akit a fórum elején a résztvevők többsége felállva, tapssal köszöntött, és akinek a kormányfőről tett megjegyzéseit sok esetben derültség kísérte, az elmúlt négy évet úgy értékelte, hogy az "elment a semmire".

Orbán Viktor három nagy harcot hirdetett és veszített el: az államadósság ellenit, a rezsiharcot, és az ország önállóságáért vívott harcot; most "az a kérdés, hogy ki lesz Görgey, aki leteszi a fegyvert" – mondta a volt miniszterelnök.

Szerző