Mégsincs afrikai útlevele Simonnak?

Nem volt Simon Gábornak bissau-guineai útlevele - értesült lapunk. Úgy tudjuk, vallomásában a nemrég - tisztázatlan körülmények között - elhunyt Welsz Tamás sem állította, hogy ilyet "szerzett" volna neki, vagy biztosan tudná, hogy van ilyen okmánya, mégis Simon Gábor részben emiatt van előzetesben. Információink szerint a volt politikus ügyvédje az előzetes elrendelésekor a bíróságon hiába kérte a vádhatóságtól a bizonyíték bemutatását, ezt visszautasították. Eközben Simont úgy tartják rács mögött adócsalásra hivatkozva, hogy a bécsi bankszámláról a vélt adóhátralék összegét, 238 ezer eurót időközben zároltatott az ügyészség, a kár tehát "megtérült" - tudtuk meg.

Nem volt hamis bissau-guineai útlevele Simon Gábornak, de még igazi sem - értesült lapunk egy, az ügyet jól ismerő forrásból. A Magnet Bankban állítólag ezzel nyitott Simon-számla valóban létezik, de ahhoz információink szerint nem mutattak be útlevelet, amikor a számlatulajdonos adatait az ügyfél lakásán ellenőrizték a bank alkalmazottai.

Érdekes, hogy bár forrásunk szerint nem létező okmány miatt gyanúsították meg felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással a volt MSZP-s politikust, és részben erre alapozva rendelték el előzetes letartóztatását, a kényszerintézkedést jóváhagyó bírósági tárgyaláson Simon ügyvédje hiába kérte az ügyészséget, hogy mutassa be, ha birtokában van ilyen útlevélnek. A vádhatóság elzárkózott ez elől. Jelzés értékű továbbá, hogy az előzetest elrendelő tárgyalásról távozó ügyvéd a közokirat-hamisítás vádját provokációnak nevezte. Az útlevéllel kapcsolatban kedden Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke is úgy nyilatkozott: információi szerint nincs hamis útlevele szocialista képviselőknek.

Az, hogy a Fővárosi Törvényszék egy hete jóváhagyta a március 10-én őrizetbe vett Simon letartóztatását, kedden derült ki. A bíróság közölte, hogy a fellebbezések alaptalanok voltak, és szükséges az előzetes fenntartása, mert félő, hogy máskülönben a volt politikus megszökne. A törvényszék megfogalmazása szerint "kapcsolatrendszerére és a hamis úti okmány megszerzésére utaló adatokra tekintettel alaposan feltehető, hogy a gyanúsított jelenléte az eljárási cselekményeknél csak a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazásával biztosítható". Kitértek arra is, hogy ha Simon kikerülne a Venyige utcai börtönből, akkor megkísérelné meghiúsítani az ellene folyó eljárást, bizonyítékokat tüntethetne el.

A Simon előzetesének fenntartását megalapozó okok azóta ugyanakkor gyengültek. Egyrészt úgy tűnik, nem is követett el közokirathamisítást, mert forrásaink szerint nincs bissau-guineai útlevele, de ha lenne, az se lehetne hamis, hiszen az ilyen okmányt az afrikai országban helyben állítják ki, ahol emiatt a tulajdonos személyesen jelenik meg, tehát nem lehet kitöltetlenül ilyet szerezni és Magyarországon kiállítani. Ezt az okmányban alkalmazott biztonsági elemek is szinte lehetetlenné teszik egyébként.

A bissau-guineai állampolgárságot igazoló útlevél legalább annyi biztonsági elemet tartalmaz, mint a magyar. Itt érdemes megjegyezni, hogy bár Welsz a hírek szerint 30 ezer eurót kért azért, hogy közbenjárjon állampolgárságot igazoló útlevelek intézésében, de ehhez az ügyfélnek személyesen kellett megjelenni a közép-afrikai országban, ahol a valódi okmányhoz hivatalos csatornán juthat a leendő állampolgár. Forrásunk szerint az ügyintézés "meggyorsítható" ugyan némi pénzzel, de jelezte: az ország amúgy is szívesen ad állampolgárságot olyan külföldieknek, akikről feltételezik, hogy a szegény országba befeketetőket vonzhatnak. "Nem ugyanezt teszi Magyarország is? Állampolgárságot árul - ráadásul egy offshore cégen keresztül - bárkinek, aki hajlandó ezért 250 ezer eurót fizetni" - utalt az Orbán-kormány letelepedésikötvény-vásárlási program néven bevezetett intézkedésére.

Forrásaink szerint Simon előzetese ezen túlmenően azért is egyre nehezebben magyarázható, mert aligha tudna bizonyítékokat eltüntetni azután, hogy korábban az ügyészségi nyomozók házkutatást tartottak nála, de ha akarta volna, megtehette volna a még szabadlábon töltött napokban. Aligha valószínű az ilyenkor hivatkozott összebeszélés is, hiszen múlt csütörtökön Welsz Tamás elhunyt. Márpedig információink szerint ő volt az ügy Simonon kívüli kettő, az ügyészság által titkolt gyanúsítottjának egyike. A Simon elleni fő gyanú, az adó - vagy ahogy hivatalosan nevezik - költségvetési csalás pedig szintén nem túl erős indok, annál is inkább, mert értesüléseink szerint a bécsi bank számláján tartott összesen mintegy 240 millió forintnyi euróból az ügyészség már - nemzetközi jogsegély keretében - zároltatta az általa vélt adócsalásból következő, 238 ezer eurónyi adóhátralék összegét. Vagyis a kár "megtérült".

Ráadásul a bécsi számlán lévő pénz értesüléseink szerint valóban nem Simoné vagy az MSZP-é, hanem - amint azt a volt politikus is közölte korábban - befektetési céllal bízták meg a kezelésével. Mivel nem sajátja, adót sem kell utána fizetni, tehát adót sem tudott vele csalni. Emiatt nem kellett feltüntetnie ez esetben a vagyonnyilatkozatában sem, így ezzel összefüggésben nem követhetett el magánokirat-hamisítást, amivel szintén gyanúsítják. A lapunk által megkérdezett büntetőjogász, Hack Péter szerint a Simonnal szembeni gyanúsítások - ha igazak egyáltalán - csak összességében, esetleges halmazati büntetésük mértéke miatt adnak alapot az előzetes fenntartására. Önmagukban tehát nem, márpedig információink alapján minden egyes gyanúsítás jogi alapja külön-külön is erősen megkérdőjelezhető.

A Simon-Welsz ügyet a fentieken kívül az is rendkívül érdekessé teszi, hogy Welsz Tamás múlt csütörtöki, egy rendőrautóban történt váratlan halála körül továbbra is rengeteg a kérdőjel. Információink szerint nemcsak, hogy az öngyilkosságon nem gondolkodott, de drogot sem fogasztott soha - nem is ivott, nem is dohányzott. Forrásaink szerint nem is ő hívta a rendőröket aznap magához azzal, hogy átadna információkat, dokumentumokat, mert korábban többször találkozott és cserélt információt a nyomozókkal, de akkor se "taxiztak" vele.

Ráadásul halála napján találkozott volna a Magyar Nemzet újságírójával, hogy a hírek szerint "borítson". Ez utalhat arra, hogy például az útlevelekkel kapcsolatban mások érintettsége is felmerülhet - eddig csak szocialista politikusok nevei szivárogtak ki. Lapunk eddigi vizsgálódásai alapján egyébként legalább egy esetben nem zárható ki, hogy jelenlegi fideszes parlamenti képviselőnek van bissau-guineai útlevele.

MSZP: kampányfogás a meghívó

Koncepciós eljárásnak, kampányfogásnak nevezte Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke, hogy a parlamenti frakcióvezetők közül csak Mesterházy Attilát akarja meghallgatni a testület a Simon-Welsz-ügyben. A bizottság keddi ülésén a fideszes többség megszavazta, hogy ténymegállapító vizsgálatot indítsanak és ennek részeként az MSZP elnökét Simon Gábor - és más szocialista képviselők - állítólagos útleveléről, állampolgárságáról kérdezzék. A vizsgálatot kezdeményező Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke bejelentette: április 3-án 10 órára hívták be Mesterházyt, valamint Rubovszky Györgyöt, a mentelmi bizottság KDNP-s elnökét.

Molnár politikai és jogi értelemben is aggályosnak tartja az idézést. Hozzátette: Mesterházy akkor vállalja ezt a megmérettetést, ha azonos szabályok vonatkoznak mindenkire, a nyilvános ülésen minden frakcióvezető megjelenik. Az MSZP elnöke tegnap Nyíregyházán közölte is, hogy nem megy el az ülésre, mert törvénytelennek tartja a testület ténymegállapító vizsgálatra vonatkozó kezdeményezését. A kormányváltó erő miniszterelnök-jelöltje szerint a nemzetbiztonsági törvény pontosan tartalmazza, hogy a bizottság milyen kérdésekben folytathat tényfeltáró vizsgálatot, de ezekre nem illik a Simon-Welsz-ügy.

A bizottsági ülés sajtónyilvános részén vita folyt arról, hogy mi indokolja a ténymegállapító vizsgálatot, illetve - Németh javaslatai alapján - miért csak Mesterházyt akarják meghallgatni. A fideszes képviselők arról beszéltek, hogy nem a Simon-ügyet akarják vizsgálni, hanem az azzal összefüggésben felmerült nemzetbiztonsági kockázatokat. Később zárt ülést rendeltek el, amelynek végén a bizottság MSZP-s elnöke kijelentette: nincs arra vonatkozó adat, hogy a Simon-üggyel összefüggésbe hozott Welsz Tamás dolgozott volna titkosszolgálatoknak. Azt is elmondta, hogy a vállalkozó halálával összefüggésben kaptak információkat, de a vizsgálat még nem zárult le.