Bár a demokrácia megnyirbálását célzó magyar intézkedéseket nyíltan nem bírálta Angela Merkel, s ezért támadta is őt a szociáldemokrata ellenzék, a német kancellár számára is elfogadhatatlan volt több más budapesti törvény is.
A színfalak mögött Merkel a közös pártcsalád, az Európai Néppárt képviselői révén próbálta nyomás alatt tartani a Fideszt és Orbánékat, s kísérelte meg rávenni őket arra, változtassák meg a demokráciát veszélyeztető intézkedéseket. Ám a német képviselők próbálkozása sem vezetett eredményre, ami tovább növelte Merkel Orbánnal szembeni bizalmatlanságát.
2012 sem vonul be dicső évként a két ország kapcsolatainak emlékkönyvébe. Angela Merkel januárban helyeselte, hogy az Európai Bizottság kilátásba helyezte a magyarországi jogalkotás vizsgálatát az európai elveknek való megfelelés szempontjából. Merkel hozzátette: Magyarországnak igazodnia kell az Európai Unió alapelveihez. Ez egyértelmű intés volt Budapest számára.
A német kormány egy 2012. februári interpellációra adott 14 oldalas válaszában a felhívta a figyelmet arra, hogy "ismételten aggodalmát fejezte ki a Magyar Köztársaság belpolitikájának alakulása miatt". A dokumentumban utaltak arra, hogy már korábban is számos esetben figyelmeztették Magyarországot.
Aligha javult Orbán Viktor berlini megítélése a Külügyminisztériumban a magyar misszióvezetők előtt elmondott 2012. augusztusi beszéde után sem. Mint fogalmazott, a brüsszeli válságkezelési dokumentumban lehet olvasni bankunióról, politikai legitimációról, "a jóisten tudja még, mi mindenről, amit mi a politikában úgy hívunk, Hold-stratégia" - mondta. Csak éppen ezeket a megoldási javaslatokat éppen Angela Merkel vetette fel először...
2012 októberében Angela Merkel Berlinben fogadta Orbán Viktort. A találkozót a magyar kormányfő nem éppen jól sikerült megjegyzése vezette be. A Handelsblattnak adott interjújában ugyanis úgy foglalt állást, nem lehet automatikus kötelezettséggé tenni a valutaunióhoz való csatlakozást.
Ha az uniós alapszerződést kétségbe vonó kijelentését Athénban, vagy Lisszabonban tette volna, talán még tetszett is volna vendéglátóinak. Berlinben azonban ez komoly udvariatlanságnak számít, hiszen teljesen szembemegy a német törekvésekkel.
A találkozón egyébként a német kancellár ódzkodott a nyílt bírálattól. Ám a színfalak mögött minden bizonnyal szóvá tette, mit is gondol a magyar kormány ténykedéséről.
A német lovasság Budapesten
A 2013-as év már "puha hidegháborúhoz" hasonlít a magyar-német viszony tekintetében. Angela Merkel Áder János elnök berlini látogatása során bírálta a magyar alkotmánymódosítást. Májusban aztán Orbán olyan kijelentést tett, ami minden addigi diplomáciai sértést felülmúlt.
Ráadásul Angela Merkel egy olyan megjegyzésére válaszolt, amelyben a kancellár éppen attól óvott, hogy az újabb budapesti alkotmánymódosítás miatt alkalmazzák Magyarországgal szemben a 7-es cikkelyt, amely akár Budapest uniós szavazati jogának megvonásával is járhat.
Orbán szokásos heti rádióinterjújában erre azt mondta, "nem kell rögtön a lovasságot küldeni". "A németek küldtek már lovasságot, tankok formájában jöttek, ne küldjenek, az a kérésünk. Nem volt jó ötlet, nem vált be" - jelentette ki.
Ezután több német illetékesnél elszakadt a cérna, ez a kijelentés már sok volt. Igaz, a kormányzat képviselői ezúttal is inkább óvatosan nyilatkoztak. Guido Westerwelle előző külügyminiszter a magyar kormányfő szavairól azt mondta: "ez sajnálatos kisiklás, amelyet mi egyértelműen visszautasítunk." Az ellenzék politikusai azonban nem tettek lakatot a szájukra.
Axel Schäfer, az akkor még ellenzékben lévő szociáldemokrata SPD részéről kijelentette, ideje lenne végre a német kormánynak világosan beszélni a magyar kormányfővel. Hasonlóképpen foglalt állást a Zöldek volt frakcióvezetője, Jürgen Trittin. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke pedig kifejtette, Orbán Viktor nem értette meg Angela Merkel ironikus hangvételű figyelmeztetését, de "populista hajlamai miatt" nem tudta megtartóztatni magát attól, hogy európai néppártbeli párttársa, Angela Merkel ellen támadjon.
A Zöldek európai parlamentbeli frakcióvezetője, Daniel Cohn-Bendit úgy vélte, az Európai Néppártnak végre a tettek mezejére kell lépnie. "Vajon még meddig nézik tétlenül Orbán ténykedését?" - tette fel a kérdést. A német bírálatokra a magyar kormányfő és kabinetjének tagjai rendszeresen dölyfösen, a diplomáciára nem sokat adva válaszoltak, személyes sértésnek véve minden kritikát.
A Bundestag többször vitázott a magyar demokrácia helyzetéről, de a Magyarország-ellenes határozat elfogadását mindig elutasították a kormányzó pártok. Itthon több politikus beszélt meglehetősen harciasan a németekről, ami korábban elképzelhetetlen lett volna.
Orbán Viktor például a német közszolgálati televízió egy Magyarországról szóló rajzfilmje miatt háborodott fel, egy fideszes képviselő pedig kijelentette, a német tulajdonosok kisöprik a Mátrai erőmű kasszáját. Ezek is azt mutatják, Budapest hibájából ma már a totális bizalmatlanság jellemzi a két ország viszonyát.