Támadják véleményéért az exkancellárt

Helmut Schmidt volt német szociáldemokrata kancellár érthetőnek nevezte Oroszország krími fellépését. A Die Zeitben élesen bírálta a Nyugat reakcióját. Butaságnak nevezte az Egyesült Államok és az Európai Unió által Moszkva ellen elrendelt szankciókat. Szerinte ezekkel az intézkedésekkel teljesen célt tévesztenek. Mint mondta, bár a szankciók csak jelzésértékűek, azok éppen úgy érintik a Nyugatot, mint Oroszországot.

Schmidt bírálta azt is, hogy Oroszországot kizárták a G8-akból. Utalt arra, hogy a Nyolcak csoportosulása kevésbé jelentős a G20-akénál. Helmut Schmidt elsősorban azért nevezte veszélyesnek az ukrajnai helyzetet, mert a Nyugat túlságosan hevesen reagál.

A 95 éves szociáldemokrata politikus ugyanakkor dicsérettel illette Angela Merkel visszafogottságról tanúságot tevő politikáját.

Nem akart találgatásokba belemenni azzal a kérdéssel kapcsolatban, Oroszország bevonulhat-e Kelet-Ukrajnába. Elképzelhetőnek tartja, de szerinte hiba, hogy a Nyugat rendre azt hajtogatja: Moszkva erre készülődik. Ezzel ugyanis csak „meghozhatják az oroszok étvágyát”.

A német ellenzéki pártokat megosztotta a volt kancellár véleménye. A Zöldek elnöke élesen bírálta megnyilatkozását, s mint mondta, nyilvánvaló, hogy az elnök jogsértést követett el. A Balpárt ezzel szemben dicsérte Schmidtet.

Szerző

A fekete doboz sem segíthet

Szakértők szinte reménytelennek tartják, hogy valaha is sikerül megtalálni az eltűnt maláj gép fekete dobozát. Több napba telhet, míg a helyszín szállítják és működésbe hozzák az amerikaiaknak azt a szerkezetét, amely képes meghatározni a fekete doboz pontos helyét. A felszerelés ugyanis ma érkezett meg Perthbe. Az Indiai-óceánnak azonban az a része, ahol a gép roncsait sejtik mintegy 2500 kilométerre található az ausztrál várostól. 

Az amerikai szerkezet egyébként a tenger alatt is képes fogni a fekete doboz jelét, mintegy 4500 méter mélységet bír ki. Hasonló géppel kutattak az Air France 2011-ben lezuhant fekete doboza után. Szakértők azonban rámutatnak arra, hogy az a 122 roncs, amiről Malajzia beszélt szerdán, annyira szét lehet szóródva a tengerben, hogy szinte képtelenség ekkora területet belátható időn belül átvizsgálni.

Bár továbbra is mindenki azt hangoztatja, hogy amíg csak lehet, folytatják a keresést, valójában szinte reménytelennek tűnik a fekete doboz megtalálása. A keresés eleve megnehezíti a nehéz terep, csütörtökön a rossz időjárási viszonyok miatt ismételten fel kellett függeszteni a kutatást.

A másik ok technikai jellegű. Ha az amerikai szerkezetet április elején sikerül működésbe hozni, csak néhány nap marad a keresésre, hiszen a fekete doboz akkumulátora egy hónapot bír ki, március 7-től jóval kisebb működésre lesz képes. Ezt követően 5-10 napon belül pedig teljesen lemerülhet.

A másik gond az, hogy a fekete doboz csak a repülés utolsó két órájának adatait őrzi meg. Tehát ha csodával határos módon megtalálják is, arra aligha kapnak választ a kutatók, miért tért le a gép a menetiránytól, miért kanyarodott el Nyugat felé. Ezek az adatok ugyanis „felülíródtak”, hiszen a gép e manőver után még körülbelül hét órát repült. Így egyre biztosabb, örök rejtély marad, mi is történt az MH370-es gép fedélzetén.

Kínában továbbra is óriási a felháborodás a maláj hatóságok nem éppen határozott fellépése miatt. Több kínai híresség bejelentette, bojkottálják a malajziai árukat.

Szerző

Ukrán tiszteket engedtek szabadon az oroszok

Szabadon engedtek a krími hatóságok hat ukrán katonatisztet, akit napokkal ezelőtt tartóztattak le, némelyiküket terrorszervezetekkel való együttműködés gyanújával; egyikük azt mondta, arra próbálták rávenni, hogy álljon az orosz hadsereg szolgálatába.

Az ukrán média csütörtöki híradásai szerint a három-négy napja letartóztatott katonatiszteket, köztük Ihor Voroncsenko vezérőrnagyot, Julij Mamcsur ezredest és Rosztiszlav Lomtev őrnagyot szerda késő este engedték szabadon. Ők hárman csütörtökre virradóra már meg is érkeztek Kijevbe.

A szakadár krími hatóságok azzal gyanúsították őket, hogy terrorszervezetekkel szövetkeztek. A kihallgatás során azonban együttműködtek a nyomozószervekkel, és kiderült, hogy "nem teljesítették a Kijevből érkező bűnös parancsokat".

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a minap arra szólította fel a krími vezetőket, hogy ne akadályozzák azoknak az ukrán katonáknak a távozását a félszigetről, akik úgy döntöttek, hogy az ukrán hadseregben folytatják a szolgálatot. Sojgu azt a parancsot adta az orosz katonai rendőrségnek, hogy kísérje őket az ukrán határig.

Az UNIAN hírügynökség szerint Julij Mamcsur közvetlenül szabadulása után, Ukrajna területére érkezve azt mondta telefonon egy újságírónak, hogy három és fél napon át magánzárkában tartották fogva, és az első napon ismeretlen orosz tisztek próbálták rávenni, szegje meg az ukrán népnek tett esküjét, és álljon át az orosz hadsereghez. Az ezredes szerint pszichológiai nyomásgyakorlást is alkalmaztak, nem hagyták aludni, és puskatussal ütögették cellája ajtaját. A megpróbáltatások ellenére Mamcsur szabadulása után azt mondta, hogy "jó a közérzete és harcias a kedve".

Julij Mamcsur egy belbeki légitámaszpontnak volt a parancsnoka, amelyet március 22-én a krími "önvédelmi" osztagok ostromoltak meg: páncélozott katonai járművel törték át a bázis kapuját, majd behatoltak a laktanya területére. Az UNIAN hírügynökség szerint Mamcsurt orosz katonák "rabolták el" a krímiektől.

Szerző