Államváltás magyar szemmel

A Krímben élő magyarok véleménye megoszlik a tekintetben, hogy elfogadják vagy elutasítják a félsziget Oroszországhoz csatolását: van, aki örül, s van, aki kesereg, háborog. Kétségtelenül az utóbbiak vannak kevesebben.

Azok a magyarok, akiknek orosz férjük, feleségük, családjuk van, érthetően többnyire az oroszokkal együtt ujjonganak, akiknek viszont ukrán házastársuk van, továbbra is Ukrajnát tekintik hazájuknak, és képtelenek belenyugodni a történtekbe.

A szimferopoli Jaroszlava oroszul nem is hajlandó beszélni, ezzel is kifejezve megvetését a félsziget orosz elcsatolásával szemben. Cifra jelzőkkel illette a Kreml magatartását: "ugye ismeri az orosz receptet, amely úgy kezdődik, hogy lopj két tojást, no hát itt most ellopták a Krímet".

Egy barátnője, az orosz területfoglalást szintén elítélő szimferopoli magyar néhány hete elutazott a félszigetről, és úgymond külföldön rekedt. Kijev az ukrán állampolgárok számára már külön engedélyhez köti a beutazást az oroszok által megszállt földnyelvre, azt ő pedig méltóságán alulinak érzi, hogy Moszkván keresztül, az "agresszor" ország hatóságainak közreműködésével térjen haza. (A szimferopoli nemzetközi repülőtér jelenleg csak Moszkvából fogad és csak oda indít járatokat.)

A félsziget Oroszországhoz csatolását ellenző hangok azonban lényegesen halkabbak az örömkiáltásoknál.

A félsziget keleti részén, az Oroszországhoz közeli Feodoszijában élő Grisa telefonon arról beszélt az MTI tudósítójának, hogy a Krímben - állítása szerint - "mindenki örül és mosolyog, mindenki kivétel nélkül elégedett ezzel a metamorfózissal". Grisa szerint az emberek "a politikai hatalom folyamatosságát akarják, nem pedig azt, ami eddig zajlott és a történelmi tapasztalat alapján folytatódni is fog Ukrajnában, a nép véleményével keveset törődő hatalmi csoportok állandó váltakozását".

Szerinte a Krím Oroszország felé fordulása - azt mondta, szinte kizárólag oroszbarát gyűlések, felvonulások és autós megmozdulások voltak - nem is annyira az Oroszországgal való "nagy egyesülésről" szól, hanem sokkal inkább arról, hogy a Krím lakossága megelégelte a sűrű ukrajnai hatalomváltásokat, és elvesztette bizalmát Kijev iránt.

Ugyanezt az érvet hallotta az MTI tudósítója egy szevasztopoli magyartól, Istvántól, aki arról beszélt: a Krím elcsatolása nyomán az az egyik leggyakrabban visszatérő életérzés, hogy a félsziget egy hatalmas, erős, biztonságot és kiszámíthatóságot, idővel pedig jólétet adó hatalom részévé válik az ukrán államiság eddigi bizonytalan két évtizede után.

Volodimir Fruszlov orosz üzletember, a Krími Magyar Társaság elnöke azt mondta csütörtökön az MTI tudósítójának, hogy a Krímben mindig erős volt a vonzódás Oroszországhoz. "Egy kicsit váratlanul jött a csatlakozás, egy-két hónapja ezt még egyáltalán nem lehetett látni" - tette hozzá.

Megjegyezte, hogy sok magyarral napi kapcsolatban van, és bár némelyek csak tudomásul veszik a Krím elcsatolását, a többség lelkes, tiltakozó hangot pedig nem is hall.

Szerinte nem lehet arról beszélni, hogy Oroszország agressziót követett el, hiszen ez a fogalom egy bizonyos ellenállás leküzdését jelenti valakivel szemben, a Krímben pedig nem volt ellenállás az oroszok bejövetelekor. Fruszlov értékelése szerint ami történt, az hatalomátvételnek nevezhető.

Eltűntek az ukrán turisták

A Krím félsziget nyugati részén fekvő Jevpatorijából "eltűntek" az ukrajnai turisták, csak orosz vendégek vannak - erről számolt be csütörtök este a helyi Krím24 hírtelevízió.

A neves üdülőhely egyik szállodájában, az Ukrajina Palaszban elmondták, hogy az ukrán vendégek "a félszigeten levő politikai helyzet miatt" lemondták korábbi foglalásaikat.

"Nemcsak hogy csökkent az Ukrajnából érkező turisták száma, hanem teljesen eltűntek, a foglalásokat visszamondták" - tájékoztatott a szálloda képviselője.

Azt is elmondta, hogy elsősorban oroszországi vendégeik vannak, és a nyári szezonra még nincsenek előzetes foglalások. Ennek szerinte valószínűleg a jogi és pénzügyi környezet átalakulása az oka.

Az addig Ukrajnához tartozó Krímet a múlt héten csatolta magához Oroszország a félszigeten március 16-án tartott függetlenségi népszavazás eredménye alapján, miszerint a szavazók 97 százaléka a terület Oroszországba olvadására voksolt.

A Krím24 csatorna híradásában az is elhangzott, hogy a félsziget hoteljei az idén 10-25 százalékos engedménnyel csalogatják az üdülni vágyókat Oroszországból.

A hírtévé által idézett szakértő szerint ebben az évben kétmillió orosz üdülhet majd a szállodáiról és szanatóriumairól híres, kellemes klímájú félszigeten a tavalyi másfél millió helyett. Utóbbi egynegyede volt az összes vendégnek, a többit lényegében az autóval vagy vonaton a Krímbe utazó ukránok tették ki, akiknek a száma drasztikusan csökkenhet a megváltozott politikai helyzet miatt (Ukrajna csak külön engedéllyel teszi lehetővé állampolgárainak a beutazást a félszigetre).

Az oroszok körében a Krímnél évek óta sokkal népszerűbbek a törökországi üdülőhelyek. A Krímbe utazó oroszok számának növekedését az idén azonban biztosan segíteni fogja az, hogy a belföldivé váló repülőjáratok várhatóan mintegy 40 százalékkal olcsóbbak lesznek.

A Krímben több mint 800 szálloda és egyéb létesítmény várja a pihenni, nyaralni és gyógyulni vágyókat, a különleges egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó helyek száma meghaladja a 300-at, és mintegy 90 intézmény gyereküdültetésre specializálódott.