Még mindig kísért Orbán és Simor harca

Érdekes esettel gazdagodhat a hazai jogtörténet, abban az esetben, ha érvényben marad a Fővárosi Törvényszéknek egy személyiségi jogi perben hozott őszi ítélete.

Így bárkivel előfordulhat, hogy a bíróságok előtt úgy indítsanak és folytassanak le egy pert, továbbá úgy marasztaljanak el valakit személyiségi jog megsértése miatt, hogy arról értesült volna, vagy érveit bíróság előtt előadhatta volna. Legalábbis ez történt Józsa Istvánnal az MSZP országgyűlési képviselőcsoportjának gazdaságpolitikai frakcióvezető-helyettesével. A képviselőnek ugyanis az Országgyűlés Képviselői Irodaházba a napokban levelet hozott a posta, amelyben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) mint pernyertes fél felszólította őt egy olyan, az ÁSZ jó hírének sérelmét megállapító bírósági ítélet haladéktalan teljesítésére, amelyről - sem az eljárásról, sem az ítéletről - Józsa István korábban egyáltalán nem értesült.

Az ügy több mint egy évvel ezelőtt kezdődött, amikor az ÁSZ közzétette a Simor András által abban az időben vezetett jegybank működésének és a központi költségvetéssel történő elszámolások szabályszerűségének ellenőrzéséről készített jelentését. Ebben az ÁSZ - egyebek mellett - kifogásolta az MNB iratkezelési gyakorlatát, a Pénzjegynyomda nyereségének elvonását, valamint azt, hogy a jegybank üzleti titoknak minősülő adatokat adott át az IMF-nek. Az MNB akkor közleményben utasította vissza az MNB működésének törvényességét megkérdőjelező megállapításokat. A lapunknak is nyilatkozó elemzők ebben az időben az ÁSZ jelentését egyértelműen az Orbán-kormány és a Simor András által vezetett MNB között fennálló konfliktus újabb állomásának tudták be. Józsa István szocialista frakcióvezető-helyettes is hasonlóan vélekedett, amikor 2013. február 15-én "koholt, koncepciós vádaknak nevezte azoknak a napokban ismertetett ÁSZ-jelentésben szereplő megállapításoknak egy részét, amelyekkel a kormány aláássa a jegybank tekintélyét". A képviselő "megengedhetetlennek tartotta a felelőtlen rágalmazást", mivel ez szerinte alkalmas volt arra, hogy aláássa a bankszektorba vetett bizalmat.

Az ÁSZ szerint a szocialista képviselő megsértette jó hírnevét, ezért - anélkül, hogy előzetesen megkísérelte volna tisztázni közvetlenül a vélemény indokait, körülményeit - személyiségi jog megsértése miatt pert indított ellene. Az MSZP honlapján feltüntetett címet jelöltek meg a képviselő lakóhelyeként, amelyet utóbb a bíróság sem ellenőrzött. Ez a cím azonban sosem volt Józsa István lakóhelye, hanem egy MSZP-s iroda, ahol a képviselő alkalmanként a fogadóóráját tartja. Jogi szakértők szerint a felperes kötelessége a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalától a lakcímet beszerezni, ami úgy szokott történni, hogy a felperes a hivataltól megvásárolja azt.

Így az ügyben küldött valamennyi bírósági irat - értelemszerűen - a "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza a feladóhoz. A bíróság mindezek alapján kézbesítési vélelem megállapításával az ÁSZ állításait valósnak fogadta el, és 2013. október 4-én meghozott ítéletében érdemi vizsgálat nélkül marasztalta el a szocialista frakcióvezető-helyettest.
A képviselő lapunknak elmondta, hogy kérelmet nyújtott be a bírósághoz a kézbesítési vélelem megdöntése iránt, valamint megfellebbezte a bíróság ítéletét is.

Józsa István lapunk kérdésére a kifogásolt állításokkal kapcsolatban elmondta azt is, hogy szerinte azok a vélemény-nyilvánítás szabadságába beleférnek, de kész pontosítani is: így a képviselő szerint az említett "ÁSZ-jelentésben szereplő megállapításoknak egy része nem minősül koholt, koncepciós vádaknak".