Több mint 120 vezető után kémkedett az NSA

Több mint 120 állam- és kormányfőről gyűjtött adatokat az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA), jelentette szombaton honlapján a Der Spiegel. A német hetilap az Oroszországban menedékjogot kapott amerikai kiszivárogtató, Edward Snowden egyik titkos dokumentumából idézett. Az államtitkot képező NSA-dokumentum 122 nevet tartalmaz, de a Spiegel csupán 12 nevet tett közzé.

Angela Merkel német kancellár neve is szerepel a listán, már korábban kiszivárgott, hogy Merkel mobiltelefonját is lehallgatták az amerikaiak. Új információként ehhez hozzátette a Spiegel, hogy a német kancellárral kapcsolatosan mintegy 300 dokumentumot őrzött az NSA. Az amerikai lehallgatások ügyében Németországban szövetségi nyomozás indult, s a német parlament is saját vizsgálatot indít jövő hónapban.

Mint kiderült, Alekszander Lukasenko fehérorosz elnöktől Julija Timosenkóig számos politikus után kémkedtek. Az NSA figyelemmel kísérte Mahmúd Abbász palesztin elnököt, s Abdullah Badarai volt malajziai kormányfőt is. Bassár el-Aszad szíriai elnököt is megfigyelték, akárcsak a szomáliai, a perui, guatemalai és kolumbiai államfőt.

A Spiegel információiból kiderült, hogy az NSA-nak bírósági felhatalmazása volt a nagy németországi telekommunikációs cégek elleni kémkedésre. Hasonlóképpen volt bírósági végzés a kínai, japán, mexikói, brazíliai politikusok és cégek figyelésére is a Spiegel beszámolója szerint.

A Stellar, a Cetel és az IABG került a többi között az NSA célkeresztjébe. Ebben a brit GCHQ hírszerző ügynökség is aktív szerepet játszott. A GCHQ és az NSA közös lehallgatóközpontot üzemeltet az angliai Cornwallban. A titkos dokumentumból az is kiderült, hogy az egyénre szabott, célzott megfigyelés nagyon fáradtságos, sok munkát igénylő művelet, ezért térhetett át az NSA a tömeges adathalászatra.

Szerző

Mit kezd Moszkva a Krímmel?

Publikálás dátuma
2014.03.31. 07:32
Orosz időszámításra állt át a Krím-félsziget FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD
A világ, természetesen, arra figyel, milyen politikai és gazdasági következményei lesznek a Krím félsziget csatlakozásának Oroszországhoz. Moszkvában azonban az is napirendre került: egyáltalán mit kezdjenek a Krímmel? 

Ahhoz nem férhet kétség, hogy a Fekete-tengeri flotta támaszpontjainak megerősítése, fejlesztése, a katonai jelenlét növelése elsőrendű feladat. Stratégiai pozícióján kívül azonban a félsziget sok mást is kínál. Ötletekben nincsen hiány. Az Expert Online egyenesen arról cikkezik, hogy a Krím ideális terep lehetne az orosz Szilícium-völgy megteremtésére.

A csúcstechnológia kaliforniai otthonához hasonló információs technológiai központ létrehozását lelkes hívei azzal is igyekeznek alátámasztani, hogy olyan régiók, amelyekben a pihenésre különösen jók a feltételek, különösen alkalmasak arra, hogy tudósokat, magasan képzett mérnököket, gazdasági szakembereket vonzanak.

Csak arról feledkeznek meg, hogy már az ukrán válság kirobbanása előtt született elképzelés sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a kormány által támogatott terv a szkolkovói csúcstechnológiai központ létrehozására igencsak lassan halad. Az új ötletet kommentálók közül a legjellemzőbb véleményt az a hozzászóló fogalmazta meg, aki azt írta, hogy régen nem hallott már ilyen agyrémet.

A fantáziadús elképzeléseknél egyelőre sokkal nagyobb gondot okoz Moszkva számára az, hogyan biztosítsa a normális életfeltételeket az átmeneti időszakban. Az ukrán állami vállalat, az "Ukrenergo" például felére csökkentette a félsziget villamos energia ellátását arra hivatkozva, hogy két vezetéken is üzemzavart tapasztalt.

Az oroszok a Szocsiban rendezett téli olimpia és paraolimpia objektumait ellátó dízel-generátorokat is igénybe vették az áramellátás helyreállítására. Olyan illúzióik nincsenek, hogy egyszeri problémáról van szó, bár azt is tudják, hogy sem gazdaságilag, sem technológiai szempontból az ukránoknak nem érdeke ennek az üzletnek a feladása.

Moszkvában vizsgálják annak a lehetőségét, hogy a félszigetet a Kercsi-szoroson keresztül csatlakoztassák az egységes orosz energiahálózathoz. Mintegy másfél évet vesz igénybe a kábelek lefektetése, és körülbelül 490 millió dollárt emészt fel. Megoldandó feladat a vízellátás biztosítása is: jelenleg ez is Ukrajnától függ. A gázkitermelés megduplázásának feladatát az orosz gázóriás, a "Gazprom" kapta.

Haladéktalanul meg kell szervezni az akadálytalan áruforgalmat az új orosz határon. Egyelőre még vannak ezzel gondok. Mint ahogy azzal is, hogyan biztosítsák a krími exportot külföldre. Az emberek szabad mozgásáról nem beszélve.

A miniszterelnök a nyarat jelölte meg, ameddig a Krím lakóit el kell látni orosz személyi igazolvánnyal. Politikailag is jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy ukrán cégek helyett a Rosztelekom orosz szolgáltató biztosítsa a távközlés zavartalanságát.

A bankok helyzetét az orosz alsóház külön is vizsgálja, alapot hoznak létre a krími betéttulajdonosok védelme érdekében.Nagy hangsúlyt kapott az orosz médiában, hogy Dmitrij Medvegyev miniszterelnök a témának szentelt tanácskozáson bejelentette, június végéig a kormány elé kell kerülnie annak a programnak, amely a félsziget társadalmi-gazdasági fejlesztését tűzi ki célul.

Nemcsak általánosságban, hanem az anyagi ráfordítások pontos feltüntetésével. Hatalmas összegről van szó, egyes szakértők 5 milliárd dolláros évi ráfordítást sem tartanak kizártnak. A mintegy 400 millió dolláros márciusi segély csak a legszükségesebb kiadásokat fedezi.

A Krím ügyeivel foglalkozó miniszterelnök-helyettes, Dmitrij Kozak bejelentette, hogy április közepéig ki kell dolgozni egy különleges gazdasági övezet létrehozásának tervét a Krímben. Ennek lényegéről azonban egyelőre csak homályos elképzelések vannak. Állítólag 5 milliárd dollárt hajlandóak befektetni itt az orosz vállalkozók, tudni kell azonban, hogy csak a közlekedési infrastruktúrára 10 milliárdra lenne szükség.

Addig is, amíg ez megvalósul, jóléti intézkedésekkel igyekeznek javítani a lakosság életén. 36 milliárd rubelt szánnak arra, hogy az orosz átlagra emeljék a krími nyugdíjakat. Jövő év januárjától szeretnék a Krímre is kiterjeszteni a kötelező egészségügyi biztosítást. Addig is biztosítják az ingyenes egészségügyi ellátást. A mintegy 200 ezer állami alkalmazott átlagfizetésének beharangozott emeléséhez is majdnem másfél milliárd dollárra lenne szükség.

Át kell képezni a tisztviselői kart, az igazságügyben dolgozókat, akiknek a jövőben az orosz törvényekhez kell igazodniuk. Az oktatást is át kell szervezni, néhány évet vesz majd igénybe a tervezett reform. Az orosz egyetemi felvételt azonban már idén elérhetővé teszik a krímiek számára.

Nagy munka vár azokra, akiknek az a feladat jutott, hogy az ipari és a mezőgazdasági termelés folyamatosságáról gondoskodjanak, és új technikával lássák el a gazdálkodókat. A kis és közép vállalkozások feltérképezése külön gond, ezekről Moszkvának nincsenek megbízható információik.

A leggyorsabban a turizmus fejlesztését szeretnék megoldani. E téren nagyok a lehetőségek. Arra egyelőre nem lehet számítani, hogy külföldi turisták fogják elözönleni a félszigetet, az oroszok érdeklődésére azonban bizton számíthatnak. A hatóságok máris felszólították az orosz vállalatokat, hogy vegyenek beutalót dolgozóik számára a krími üdülőházakba és szanatóriumokba. Ez önmagában is elegendő lehet arra, hogy a turizmus jövője biztosítva legyen.

Szerző
Frissítve: 2014.03.30. 21:50

Mit kezd Moszkva a Krímmel?

Publikálás dátuma
2014.03.31. 07:32
Orosz időszámításra állt át a Krím-félsziget FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD
A világ, természetesen, arra figyel, milyen politikai és gazdasági következményei lesznek a Krím félsziget csatlakozásának Oroszországhoz. Moszkvában azonban az is napirendre került: egyáltalán mit kezdjenek a Krímmel? 

Ahhoz nem férhet kétség, hogy a Fekete-tengeri flotta támaszpontjainak megerősítése, fejlesztése, a katonai jelenlét növelése elsőrendű feladat. Stratégiai pozícióján kívül azonban a félsziget sok mást is kínál. Ötletekben nincsen hiány. Az Expert Online egyenesen arról cikkezik, hogy a Krím ideális terep lehetne az orosz Szilícium-völgy megteremtésére.

A csúcstechnológia kaliforniai otthonához hasonló információs technológiai központ létrehozását lelkes hívei azzal is igyekeznek alátámasztani, hogy olyan régiók, amelyekben a pihenésre különösen jók a feltételek, különösen alkalmasak arra, hogy tudósokat, magasan képzett mérnököket, gazdasági szakembereket vonzanak.

Csak arról feledkeznek meg, hogy már az ukrán válság kirobbanása előtt született elképzelés sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a kormány által támogatott terv a szkolkovói csúcstechnológiai központ létrehozására igencsak lassan halad. Az új ötletet kommentálók közül a legjellemzőbb véleményt az a hozzászóló fogalmazta meg, aki azt írta, hogy régen nem hallott már ilyen agyrémet.

A fantáziadús elképzeléseknél egyelőre sokkal nagyobb gondot okoz Moszkva számára az, hogyan biztosítsa a normális életfeltételeket az átmeneti időszakban. Az ukrán állami vállalat, az "Ukrenergo" például felére csökkentette a félsziget villamos energia ellátását arra hivatkozva, hogy két vezetéken is üzemzavart tapasztalt.

Az oroszok a Szocsiban rendezett téli olimpia és paraolimpia objektumait ellátó dízel-generátorokat is igénybe vették az áramellátás helyreállítására. Olyan illúzióik nincsenek, hogy egyszeri problémáról van szó, bár azt is tudják, hogy sem gazdaságilag, sem technológiai szempontból az ukránoknak nem érdeke ennek az üzletnek a feladása.

Moszkvában vizsgálják annak a lehetőségét, hogy a félszigetet a Kercsi-szoroson keresztül csatlakoztassák az egységes orosz energiahálózathoz. Mintegy másfél évet vesz igénybe a kábelek lefektetése, és körülbelül 490 millió dollárt emészt fel. Megoldandó feladat a vízellátás biztosítása is: jelenleg ez is Ukrajnától függ. A gázkitermelés megduplázásának feladatát az orosz gázóriás, a "Gazprom" kapta.

Haladéktalanul meg kell szervezni az akadálytalan áruforgalmat az új orosz határon. Egyelőre még vannak ezzel gondok. Mint ahogy azzal is, hogyan biztosítsák a krími exportot külföldre. Az emberek szabad mozgásáról nem beszélve.

A miniszterelnök a nyarat jelölte meg, ameddig a Krím lakóit el kell látni orosz személyi igazolvánnyal. Politikailag is jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy ukrán cégek helyett a Rosztelekom orosz szolgáltató biztosítsa a távközlés zavartalanságát.

A bankok helyzetét az orosz alsóház külön is vizsgálja, alapot hoznak létre a krími betéttulajdonosok védelme érdekében.Nagy hangsúlyt kapott az orosz médiában, hogy Dmitrij Medvegyev miniszterelnök a témának szentelt tanácskozáson bejelentette, június végéig a kormány elé kell kerülnie annak a programnak, amely a félsziget társadalmi-gazdasági fejlesztését tűzi ki célul.

Nemcsak általánosságban, hanem az anyagi ráfordítások pontos feltüntetésével. Hatalmas összegről van szó, egyes szakértők 5 milliárd dolláros évi ráfordítást sem tartanak kizártnak. A mintegy 400 millió dolláros márciusi segély csak a legszükségesebb kiadásokat fedezi.

A Krím ügyeivel foglalkozó miniszterelnök-helyettes, Dmitrij Kozak bejelentette, hogy április közepéig ki kell dolgozni egy különleges gazdasági övezet létrehozásának tervét a Krímben. Ennek lényegéről azonban egyelőre csak homályos elképzelések vannak. Állítólag 5 milliárd dollárt hajlandóak befektetni itt az orosz vállalkozók, tudni kell azonban, hogy csak a közlekedési infrastruktúrára 10 milliárdra lenne szükség.

Addig is, amíg ez megvalósul, jóléti intézkedésekkel igyekeznek javítani a lakosság életén. 36 milliárd rubelt szánnak arra, hogy az orosz átlagra emeljék a krími nyugdíjakat. Jövő év januárjától szeretnék a Krímre is kiterjeszteni a kötelező egészségügyi biztosítást. Addig is biztosítják az ingyenes egészségügyi ellátást. A mintegy 200 ezer állami alkalmazott átlagfizetésének beharangozott emeléséhez is majdnem másfél milliárd dollárra lenne szükség.

Át kell képezni a tisztviselői kart, az igazságügyben dolgozókat, akiknek a jövőben az orosz törvényekhez kell igazodniuk. Az oktatást is át kell szervezni, néhány évet vesz majd igénybe a tervezett reform. Az orosz egyetemi felvételt azonban már idén elérhetővé teszik a krímiek számára.

Nagy munka vár azokra, akiknek az a feladat jutott, hogy az ipari és a mezőgazdasági termelés folyamatosságáról gondoskodjanak, és új technikával lássák el a gazdálkodókat. A kis és közép vállalkozások feltérképezése külön gond, ezekről Moszkvának nincsenek megbízható információik.

A leggyorsabban a turizmus fejlesztését szeretnék megoldani. E téren nagyok a lehetőségek. Arra egyelőre nem lehet számítani, hogy külföldi turisták fogják elözönleni a félszigetet, az oroszok érdeklődésére azonban bizton számíthatnak. A hatóságok máris felszólították az orosz vállalatokat, hogy vegyenek beutalót dolgozóik számára a krími üdülőházakba és szanatóriumokba. Ez önmagában is elegendő lehet arra, hogy a turizmus jövője biztosítva legyen.

Szerző
Frissítve: 2014.03.30. 21:50