Az emberi érintés fontos marad

Publikálás dátuma
2014.04.01. 07:25
Soha nem jósolok, de az irányok egyértelműek FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató, genetikus, nemzetközi díjnyertes blogger, a világ első közösségi médiáról és orvoslásról szóló egyetemi kurzusának oktatója a Semmelweis Egyetemen, és a Wall Streeten is kiállított Webicina.com orvosi online szolgáltatás alapítója. Mindössze 29 éves, de már a CNN főoldalán is publikált. Szeretné segíteni, hogy a hagyományos egészségügy és a digitális technológia egymásra találjon, és  a digitális orvosi eszközök beépüljenek a mindennapi orvosi gyakorlatba.

- Mit csinál egy orvosi jövőkutató?

- Engem csak az orvostudomány és az egészségügy jövője érdekel. Nem jósolok, hanem válogatok a mai trendekből és megpróbálok a meglévő ismeretek alapján ismeretlen dolgokra következtetni a jövőre nézve. Követem a több ezer irányzatot, ezekből eddigi tapasztalataimra hagyatkozva kiválasztom a lehető legfontosabbakat, és igyekszem azokat behozni a mindennapi klinikai gyakorlatba. Sok előadást tartok, idén 110-et, tanítok a Semmelweisen, a Stanfordon mesterkurzust vezetek, könyvet írok Útmutató a jövő orvoslásához címmel nemzetközi piacra. Több száz szakértővel, innovatív cégekkel vettem fel a kapcsolatot, hogy megtudjam, melyek a fontos trendek most, mi a szerepük az orvoslásban. Minderre muszáj felkészíteni a beteget, az orvost, az ápolót, a medikust. Azt szeretném bebizonyítani, hogy az innovatív technológiák használata az orvoslásban nem jár az orvos-beteg fizikai kapcsolatának elvesztésével. Az emberi érintés továbbra is fontos marad. Ezt a fajta viszonyt nem lehet elveszteni, mert akkor a lényeg vész el, de a technológiát, az újabb lehetőségeket is meg kell tanulnunk használni.

- Hogyan fogadja ezt a gondolatot a magyar orvostársadalom?

- Ma még sok helyen ellenállnak. De ez nem csak magyarországi, hanem globális tapasztalat. Eddig senki sem készítette fel az orvosokat a digitális kommunikációra, az új technológiák használatára. A Semmelweisen a kurzusaim már erről is szólnak. Mind kevésbé érvényes a klasszikus, merev, piramisszerű rendszer, az érezhető alá-fölé rendeltséggel, viszont egyre többször látni, hogy partneri viszony alakul ki orvos és betege között, az utóbbiak az úgynevezett "e-páciensek", akik a digitális eszközöket is használni akarják stratégiával. Így időt és energiát spórolnak meg, jobb kérdéseik vannak és a gyógyulás felelősségét is megosztják, ahelyett, hogy azt az orvosra hárítanák át. Ez igazi egyensúlyi helyzet, ahol az a cél, hogy a páciens ne csak a betegséggel, hanem az egészséggel is foglalkozzon. A döntéseket azonban közösen hozzák meg, innen a partneri viszony. Az ilyen pozícióváltások, persze sohasem mennek könnyen.

- Miben hoz újat a digitális orvosi eszközök használata?

- Egyre több, olcsóbb, hatékonyabb, mind kisebb és otthon is használható ilyen technikai eszköz lesz. Mennyivel könnyebb, ha a betegnek nem a régi pumpás mérővel, papírra jegyzetelve kell majd ellenőriznie a vérnyomását, hanem egy végtelen egyszerű eszközzel, amit csak rátesz a karjára, az megméri, feljegyzi az értékeket, és a beteg már konkrét, digitálisan tárolt adatokkal megy az orvosához. Nagyon sok időt és energiát takaríthat meg ezzel mindkét fél. Erre a korszakra kellene időben felkészülnünk.

- Mikorra várható az új technológiák széleskörű elterjedése?

- Soha nem jósolok. Csak az egyértelműen előttünk álló irányokról tudok beszélni. Az egyik ilyen az otthoni diagnosztika, amit, tudom, nagyon sok orvos gonosztól valónak tart. Rosszul gondolják. Az EKG-gép eddig zsúrkocsin volt, több millió forintba került. Most elfér a tenyeremben, az ára pedig alig több mint tízezer forint. Okos telefonhoz csatlakoztatva néhány perc alatt el lehet végezni vele egy egycsatornás mérést: EKG és pulzus, azonnal. Ezt a műszert most még csak orvos vásárolhatja meg, de jövőre már bárki hozzáférhet. Az újabb változatok még ennél is kisebbek, s alkalmasak a többcsatornás mérésre is. Az adattárolása is biztonságos. Ma már nem az a kérdés, hogy jobb-e, mint a régi módszer, olyannyira meghaladja a korábbi lehetőségeket. A váltás azért nehéz, mert túl gyorsan következik be. A sikeres átálláshoz pedig nem csupán a betegeknek és az orvosoknak, hanem a döntéshozóknak is elkötelezettnek kellene lenniük. Ha ezt a folyamatot ők nem segítik, akkor nincs előrejutás, és olyan kalózrendszer alakulhat ki, amely sohasem működhet jól. Éppen ezért igyekszem a döntéshozóknak üzenni: tessék váltani a gondolkodásban.

Soha nem jósolok, de az irányok egyértelműek FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Soha nem jósolok, de az irányok egyértelműek FOTÓ: VAJDA JÓZSEF


- Tehát ez a kis EKG-szerkezet van olyan jó, mint a zsúrkocsis változat?

- Mint a tizenkét csatornás? Nincs, ez még csak egycsatornás. De amilyen egycsatornásokat iránydiagnosztikára most használnak, ennél tízszer nagyobbak és tízszer drágábbak, valamint tizedannyira hatékonyak. Ezek az újabb eszközök jóval olcsóbbak, sőt szerintem pár éven belül ingyen hozzáférhetőek lesznek, esetleg az adatok elemzése kerül majd pár ezer forintba. Vagyis megmérem magamnak az EKG-mat, s néhány ezer forintért meg tudok kérni egy szakértőt, például Amerikában, hogy elemezze ki az eredményeimet, akár egy órán belül. Ez a jövő.

- A páciensek hogyan fogadják a változásokat?

- Ők a motor! Érzik, hogy így sokkal egyszerűbben lehetne a betegségüket felügyelni, az egészségüket karban tartani. Ezek elegáns, jól működő eszközök, egészen más használni őket, mint csak azért befeküdni valahová egy órára, hogy egy EKG-t lehúzzanak rólam, pár tízezer forintért, miközben iránydiagnosztikára ez a kulcstartó nagyságú eszköz is tökéletesen alkalmas.

- Idősebbek is tudnák használni?

- Fontos kérdés. Szerintem ez nem életkortól függ, hanem hozzáállástól. Az idősebb orvosok használnák az új technológiát, hiszen értik, hogy így több órával kevesebbet kellene dolgozniuk egy héten, de a technológia használatával akad gondjuk. Ezt azonban meg lehet tanulni. Szándék és akarat kérdése. Az idősebb betegek számára pedig naponta jönnek ki azok az alkalmazások, amik ugyanazt tudják, de már korcsoportra vannak beállítva. Egyszerű telefonok, három-négy piktogramos gombbal, csak fő funkciók működnek, de az alkalmazásokkal ugyanazt tudják, mint egy okostelefon. Folyamatosan jönnek a piacra az életkor- és használatspecifikus termékek.

- Egyébként mennyire élünk egészségtudatosan?

- Van olyan beteg típus, aki azt gondolja, bármit megtehet: ehet, ihat felelőtlenül, úgysem lesz semmi baja. Ám, nemhogy betegség-menedzsment, egészségmegőrzés sincs. Az emberek többsége azt gondolja - nem csak Magyarországon -, hogy az egészségügy "azonnal gyógyítson meg, ha beteg leszek". Pedig, ha nem foglalkozom magammal előtte, közben és utána, akkor esély sincs az egészség megőrzésére, a betegség sikeres leküzdésére. Kétségtelen, hogy ehhez kell a jó egészségügyi rendszer. De, ha az általános iskolában sincs megfelelő egészségügyi oktatás, mit várunk el? Honnan tudja a páciens, hogyan kellene élnie? Tanítani kell az egészség megőrzését is gyerekkortól időskorig. Ez az egyik legfontosabb dolog a világon. Nem győzöm hangsúlyozni azt sem, hogy a rendszer ott működik jól, ahol jó döntéshozók vannak. Amíg ők nem váltanak, kevés az esély a változásra. Az eszközök megvannak, itt is vannak. A tudás viszont csak itt van meg, mert sehol a világon nincs olyan kurzus, mint Budapesten, a Semmelweisen.

Frissítve: 2014.03.31. 22:16

A világon először fertőzött meg macska embert tébécével

Publikálás dátuma
2014.03.28. 18:01
FOTÓ: THINKSTOCK
A világon először fertőzött meg macska embert tébécével: két esetben tesztek bizonyították, hogy a kórokozó a háziállattól származik - közölte a brit közegészségügyi hatóság (PHE).

"Jelenlegi ismereteink szerint soha nem történt még a világon, hogy macskáról terjedt volna emberre a tuberkulózis. Ez az első két eset" - idézte a The Daily Telegraph a PHE képviselőjét. A két beteg szervezete jól reagál a kezelésekre.  Az állatorvosok szerint a házimacskák úgy kaphatták el a fertőzést, hogy borzüregbe merészkedtek, vagy olyan rágcsálókkal kerültek kapcsolatba, melyek szintén jártak a borz barlangjában.

A hatóság szakértői szerint állat úgy fertőzheti meg az embert, hogy a légző- vagy emésztőrendszerébe jut az állatból származó kórokozó, vagy úgy, hogy az ember bőrsérülése érintkezik a beteg vagy elhullott állattal. Azonban úgy vélik, "igen kevés" az esélye, hogy macska fertőzzön meg embert. Danielle Gunn-Moore, a macskabetegségek kutatója ellenben azt mondta, nem szabad azt gondolni, hogy csak borzokat és szarvasmarhát fertőz a kórokozó. Volt már olyan esete, ahol kutyáról került át emberre a Mycobacterium bovis baktérium, mely a tébécé egyik kórokozója.

Tavaly az AHVLA brit állategészségügyi laboratórium kutatói kilenc macskát vizsgáltak meg, melyek ezt a mikrobát hordozták. A PHE 39 olyan embernek ajánlotta fel a tébécészűrést, aki érintkezhetett a kilenc fertőzött macskával. Közülük 24-en éltek a lehetőséggel, kettejüknél már kialakult tuberkulózist diagnosztizáltak, másik két embernél csak lappangott a kór.

A két betegnél kimutatták, hogy Mycobacterium bovis fertőzte meg őket. A két utóbbi esetben a tesztek egyértelműen bizonyították, hogy macskától származott a kórokozó. A PHE azóta nem értesült újabb macskafertőzésről. Az adatok azt mutatják, ez a kórokozó évente kevesebb mint 40 embert fertőz meg, többségük 65 év feletti. Valószínű, hogy a baktérium régebben került a szervezetükbe, majd éveken át lappangott.

Szerző

Pokoli hőhullámokat jósol az előrejelzés

Publikálás dátuma
2014.03.26. 13:53
38,5 fok Nagy-Britanniában. Ma még rekord, néhány év múlva megszokottá válik. Fotó: Sean Gallup/Getty Images
A globális felmelegedés nyomán az európai nyarak egyre melegebbé válnak és az egész kontinensre kiterjedő hőhullámmal kísért 2003-as nyári hónapok - amelyek több mint húszezer ember halálát okozták Európa szerte - válnak a normává a 2040-es évekre - derült ki a brit meteorológiai szolgálat (Met Office) új jelentéséből, amelynek bemutatását az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) jokohomai tanácskozásához igazították.

A jelenlegi éghajlati előrejelzések szerint, amennyiben nem csökken a fosszilis tüzelőanyagok elégetése révén a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiség, akkor a 2003-ban tapasztalthoz hasonló nyarak kifejezetten hűvösnek fognak számítani az évszázad végére beálló új klímához képest - olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.

Az Európát 2003 júliusa és augusztusa között sújtó szélsőséges forróságra a szakemberek szerint valószínűleg ötszáz éve nem volt példa. Nagy-Britanniában ekkor jegyezték fel a valaha mért legmagasabb hőmérsékletet, 38,5 Celsius-fokot.

Franciaországban nagyjából 15 ezer ember vesztette életét szívproblémával összefüggő okok miatt, míg Olaszországban, Portugáliában, Nagy-Britanniában, Németországban és Hollandiában mintegy tízezerrel több elhalálozást jelentettek.

A kutatók 2004-ben megállapították, hogy a 2003-as nyári hőséget nagy valószínűség szerint az ember okozta globális felmelegedés erősítette. A brit meteorológiai szolgálatnak az európai időjárás elmúlt tíz évéről készített friss jelentése szerint a 2003-as év az egyre melegedő európai nyarak trendjébe illeszkedett, és a 2040-es években a dél-európai nyarak több mint felében melegebbek lesznek, mint 2003 nyári hónapjaiban.

"Nagy-Britanniára enyhébb és nedvesebb telek, valamint forróbb és szárazabb nyarak várnak a jövőben" - húzza alá a jelentés. Az időjárás természetes változékonysága miatt azonban, alkalmanként nagyon hideg telek és nagyon nedves nyarak is várhatóak. 

Stephen Belcher, a meteorológiai szolgálat hadley-i központjának vezetője elmondta, a kontinens egészét nézve a 2003-as hőhullámot meghaladó nyári hőmérsékletek válnak a normává, azt azonban nem lehet pontosan előre jelezni, hogy a hőhullámok milyen gyakorisággal fognak jelentkezni az egyes országokban. Hozzátette, a melegebb nyári hőmérsékletek nagyobb esőzésekkel járnak együtt, mivel a melegebb levegő több nedvességet képes megkötni. 

"A klímaváltozás néhány hatása a más országokban végbemenő események révén fog elérkezni Nagy-Britanniába" - mondta a szakember. Mint arra Jim Hall, az Oxfordi Egyetem munkatársa rámutatott, az Oroszországot és Európa keleti részét sújtó 2010-es hőhullám például óriási károkat okozott a búzatermésben, aminek eredményeként 5 százalékkal növekedtek az élelmiszerárak Nagy-Britanniában.

A szakember hangsúlyozta, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás igen bonyolult folyamat még egy olyan viszonylag jól kormányzott országban is, mint Nagy-Britannia. "Nehéz ugyanis összehangolni az összes szükséges dolgot" - mondta. A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás valószínűleg növelni fogja az asztma és a különböző allergiák előfordulásának gyakoriságát és az árvizek számát is a szigetországban.

A Jokohamában tanácskozó Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jövő hétfőn teszi közzé újabb jelentésének egy részét az éghajlatváltozásról.  

Szerző