Választásra importált szavazók

Publikálás dátuma
2014.04.01. 07:06

Eddig több mint 80 ezer frissen honosított határon túli magyar állampolgár létesített magyarországi állandó lakcímet. Ezzel ők nemcsak országos listára, hanem egyéni jelöltekre is szavazhatnak a vasárnapi választáson. A névjegyzék ugyan csupán a választást megelőző második napig módosítható, akkor, ha a lakcímet legkésőbb a voksolást megelőző hetedik napig megszerezte valaki, ám az okmányirodák a szavazás napján is nyitva tartanak. Vagyis sokan épp április 6-án vehetik majd fel lakcímkártyájukat, hogy így az egyéni választókerületekben is voksolhassanak. 

Csak a duplán szavazás lehetőségét zárta ki a magyarországi állandó lakcímet szerző határon túliak ügyét firtató kérdésekre a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. Pedig Pálffy Ilona már a lapunknak egy hónappal ezelőtt adott interjúban is arról beszélt: 82 ezer külhoni választópolgár szerzett magyarországi lakcímet az utóbbi időben. Tegnap mégis azt mondta: nem tud tömeges bejelentkezésekről magyarországi állandó lakcímekre a kettős állampolgárok részéről. Nyilatkozata nyomán kérdésekkel fordultunk az NVI-hez azért, hogy megtudjuk: hányan és mely választókörzetekben létesítettek állandó lakóhelyet azon választópolgárok közül, akik korábban a határon túl éltek, de lapzártánkig nem kaptunk választ.

Lapunk számolt be róla elsőként, még tavaly nyáron, hogy tömegesen települhetnek majd át - legalábbis papíron - a külhoni, új választók a voksolás idejére. Az erről szóló augusztusi cikkünk megjelenése előtti napokban (2013. július 29-én) Pálffy Ilona, az NVI elnöke azt mondta: 40 ezren vannak a kettős állampolgárok közül, akiknek van magyarországi állandó lakóhelyük, így ők majd ugyanúgy szavazhatnak, mint bármely más Magyarországon élő választó, tehát nem csak pártlistára, hanem egyéni jelöltre is voksolhatnak. Ezt követően novemberben írtunk arról: három hónap alatt további mintegy 30 ezer új kettős állampolgár tett szert magyarországi állandó lakcímre. Akkor ugyanis az NVI-elnök már azt mondta: 70 ezer embernek van magyarországi lakcíme, így őket nem érinti a levélben szavazás lehetősége. November és február között pedig ismét 12 ezer külhoni költözött - legalábbis hivatalosan, papíron - Magyarországra.

Az alaptörvény szerint a teljes választójog megilleti azokat a magyar állampolgárokat, akiknek van magyarországi állandó lakóhelyük. A magyarországi lakóhellyel nem, ám szavazati joggal rendelkező állampolgárok "csak" országos listára szavazhatnak. Így azok a kettős állampolgárok, akiknek korábban volt már magyarországi állandó lakóhelyük, vagy a választás előtti 7. napig szert tesznek belföldi lakcímre, ugyanúgy szavazhatnak, mint bármely más, születése óta Magyarországon élő választó: nem csak pártlistára, hanem egyéni jelöltekre is. Márpedig egy-egy billegő választókerületben akár a voksolás végkimenetelét is eldöntheti néhány száz, vagy ezer "új lakos".

Most az keltett ismét aggályokat, hogy a kormány a napokban úgy döntött: meghosszabbított nyitva tartással és a szavazás vasárnapján is fogadják a választási ügyeiket intéző állampolgárokat az okmányirodák, így akár a voksolás napján is hozzájuthatnak vadonatúj - az egyéni választókerületi voksoláshoz elengedhetetlen - lakcímkártyájukhoz olyan külhoniak, akik esetleg nem is élnek Magyarországon, csak papíron jelentette be ide őket valaki. A múlt héten az okmányirodák vasárnapi nyitva tartása ellen tiltakozott a kormányváltók több politikusa, tegnap pedig Molnár Csaba.

A Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke valóban kissé félreérthetően fogalmazta meg aggályait, amikor kifejtette: ahogyan a nemzeti ünnepen lelkes éljenzőket, úgy akar a kormánytöbbség a választás napjára szavazókat importálni. A DK tiltakozott a választás immár sokadik Fideszes meghekkelése ellen, egyúttal azonban elégedetten figyeli a Fidesz újabb pánikreakcióját. A kormánypártok annyira félnek a választás várható eredményétől, hogy ilyen és ehhez hasonló pitiáner, törvényesített csalásokkal igyekeznek a maguk javára fordítani az eredményt - fogalmazott Molnár Csaba. Fölszólította Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási minisztert, hogy naponta adjon tájékoztatást arról, a megelőző 24 óra során melyik választókerületben, hányan kaptak lakcímkártyát.

Minderre a kormány érdemben nem reagált, a Fidesz pedig a határon túliak elleni gyűlöletkeltéssel vádolta meg a DK-t, illetve a kormányváltókat, majd közölte: a szavazóköri névjegyzék április 4-én, pénteken 16 órakor zárul, ezt követően már nem lehet egyik szavazóköri névjegyzékbe sem bejelentkezni, sem átjelentkezni. "Az okmányirodák április 6-ai nyitva tartása nem ad lehetőséget arra, hogy valaki a választás napján jogosulttá váljon a helyi egyéni választókerületi képviselő-jelöltre szavazni. A választási névjegyzék ugyanis csupán a választást megelőző második napig módosítható a magyarországi lakcímnek legkésőbb a választást megelőző hetedik napig történő létesítése esetén".

A szabály valóban így szól, ugyanakkor arról egyetlen illetékes sem adott tájékoztatást, hogy a választást megelőző hetedik napig összesen hány határon túli állampolgár szerzett belföldi lakcímet, magyarán hányan vettek és vehetnek még ezen a héten át az okmányirodákban lakcímkártyákat, s mely egyéni választókerületekben "telepedtek le".

Helyretette az Elműt az Együtt-PM
Az elmúlt napokban az Elmű-Émász vállalatok tulajdonában álló oszlopokon illegálisan felszerelt politikai plakátok jelentek meg - közölte a cég, amely szerint bár az Alkotmánybíróság és a Kúria döntései alapján politikai plakátok kihelyezése elvileg lehetséges, de ehhez a tulajdonos hozzájárulása szükséges a villanyoszlopok, kandeláberek esetében is. Az Elmű-Émász társaság pedig ilyen tulajdonosi hozzájárulást nem adott senkinek - fogalmaztak, hozzátéve: hozzájárulást balesetveszély és az oszlopok épségének megőrzésére érdekében nem adtak senkinek. Az illegális plakátokat eltávolítják - tették hozzá.
Erre reagálva Karácsony Gergely és Szigetvári Viktor közölte: téves jogértelmezésből fakadóan akar beavatkozni a kampányba az Elmű-Émász, a törvény ugyanis csak a falak és a kerítések esetében köti engedélyhez a plakátolást. A PM képviselője és az Együtt társelnöke szerint ugyanis a választási eljárásról szóló törvény úgy rendelkezik: "épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg - állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén - a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet". A villanyoszlop azonban se nem fal, se nem kerítés, nincs tehát jogi alapja annak, hogy a több mint két évtizede kampányfelületként szolgáló oszlopoktól most bárki megfossza a versengő pártokat, jelölteket. Ráadásul ezek a plakátok nem illegálisak, eltávolításuk pedig durva beavatkozás a kampány menetébe, amely "érdeksérelmet okoz az ellenzéknek és az Orbán-rezsim politikai érdekeit szolgálja" - fogalmaztak. Az Együtt-PM nemcsak tiltakozott az eljárás ellen, de felszólította az érintett villanyoszlop- és kandelábertulajdonos cégeket, hogy ne nyúljanak az ellenzék kampányanyagaihoz.

Szerző

Több pénzt adna az időseknek az MSZP

Még csak megjósolni sem lehet, mi lesz a nyugdíjasokkal, ha a Fidesz marad kormányon. A miniszterelnök szerint egy szóban összefoglalható a Fidesz programja: "folytatjuk".

Ha ez valóban így lesz, akkor semmi jóra nem számíthatnak az idősek, és az aktív korúak időskori ellátása is veszélybe kerül. Korábban az alkotmány szerint jogosultak voltak az emberek a nyugdíjra, a mai alaptörvény megfogalmazása szerint erre már nincs garancia, csak elősegítik a kifizetést. "Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő" - olvasható az alaptörvényben. Kérdés, mi történik majd akkor, ha a kormány úgy ítéli meg, ez az "elősegítés" nem megy. A 3000 milliárdos magán-nyugdíjvagyont lenyúlták és felélték, a rugalmas nyugdíjba vonulást megszüntették, a rokkantak nyugdíját elvették, az özvegyek és az árvák ellátását bármikor elvehetővé, csökkenthetővé tették.

Bírók és ügyészek százait kényszerítették arra, hogy válasszanak a nyugdíjuk és a fizetésük között, orvosok ezreit és tanárok tízezreit ugyanebbe a helyzetbe hajszolták. A nyugdíjak évenkénti emelését a Fidesz kizárólag az éves inflációhoz kötötte. Így történhetett meg, hogy a rezsicsökkentéssel mesterségesen lenyomott infláció miatt tavaly elmaradt az őszi, visszamenőleges nyugdíjemelés, és a januári is csak 2,4 százalékos volt. A Fidesz megszüntette az érdemi pérbeszédet az idősek képviselőivel, az Idősügyi Tanács egy bábszervezet lett. Jogos a kérdés: mit lehet még ezen folytatni? Simonovits András nyugdíjszakértő a TV2 egyik reggeli műsorában fejtette ki: mára füstté vált a nyugdíjrendszer stabilitása.

A 2010-es állapotokhoz képest a nyugdíjkasszában tartósan legalább 10-15 százalékos lesz a hiány. Az Orbán-kormány bizonyos szegény rétegeket "nagyon megvágott" - mondta hozzátéve, a minimálnyugdíj és a szociális segély nominális összege változatlan, de ez vásárlóértékben 20 százalékos csökkentést jelent. A kormányváltók miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila pedig felháborítónak tartja azokat az elképzeléseket, amelyekkel a Fidesz a nyugdíjkassza helyzetét kívánja rendezni. Nemrég az egyik fideszes jelölt azzal kampányolt, hogy olyan megoldásokkal kívánják rendezni a helyzetet, melyek vagy a nyugdíjak számának csökkenését hoznák, vagy a korhatár emelését, így végső soron szintén a jogosultak számának csökkenését. Mesterházy azt mondta, ha nyernek, emelik a nyugdíjakat és eltörlik a szociális temetés intézményét.

Pontokba szedték, mire számíthatnak az idősek akkor, ha nyernek a kormányváltók. Egyebek mellet azt ígérik, a rokkantak újra nyugdíjvédelmet kapnak, ismét nyugdíjkorrekciós programot hirdetnek. Újra nyugdíjba lehet majd menni a korhatár előtt, a veszélyeztetett szakmák képviselői is hamarabb befejezhetik a munkát. Szociális temetés helyett, kegyeleti járandóságot biztosítanak a rászorultaknak, növelik a méltányossági nyugdíjemelésre és a közgyógyellátásra fordítható összeget. Ismét bevezetik a nyugdíjprémiumot annak érdekében, hogy a gazdaság növekvő teljesítményéből az idősek is részesüljenek. Így a nyugdíjak nem csak a vásárlóértéküket őrzik meg, hanem reálértékben is növekedni fognak. Mesterházy ígéretet tett egy új típusú szolgálati nyugdíjrendszer bevezetésére, és arra, hogy visszaadják a szolgálati nyugdíjasok 2012 előtti státusát, akik így mentesülnek az ellátásukat terhelő 16 százalékos adó alól.

Szerző

Pénzmosásgyanú a köztévé környékén

Publikálás dátuma
2014.04.01. 07:02

Ötszázmillió forintot meghaladó értékű hűtlen kezelés és pénzmosás miatt hamarosan vádemelési javaslatot terjeszt elő a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - tudta meg a Népszava.

A bűncselekmény-sorozatban részt vevő cégek vezetői a gyanú szerint hatalmas, irreális összegekért szerződtek különféle tévésorozatok gyártására, ezek a vállalkozások azonban jórészt nem végeztek érdemi munkát, hanem továbbszerződtek a műsorok valódi elkészítőivel.

A tényleges gyártók - információink szerint - a felvett közpénzek feléért, harmadáért, esetleg még kevesebbért forgatták le a filmeket. A többi pénz vélhetően magánzsebekbe vándorolt, ezért is indult nyomozás. Az érintett cégek jó része már felszámolási, illetve végrehajtási eljárás alatt áll, többen közülük 100 milliót meghaladó adótartozást halmoztak fel. Lapunk érdeklődésére a NAV azt a tájékoztatást adta, hogy az ügynek jelenleg öt gyanúsítottja van, a kárérték pedig több, mint 550 millió forint.

A tudomásunk szerint már 2010. óta folyó nyomozás lezárása viszont csak a választást követően várható. Információink szerint azért, mert a kormányhoz, a kormánypártokhoz közel álló cégek, személyek is közvetlenül érintettek a pénzmosásban.