Oroszország;Egyesült Államok;Fekete-tenger;katonai jelenlét;ukrán válság;
2014-04-01 15:22:00
Az értesülés Traian Basescu államfőnek a román parlamenthez intézett március 27-i leveléből származik, amelyben arról tájékoztatja a törvényhozást, hogy jóváhagyta az amerikai nagykövetségtől kapott kérést.
A román elnök idézett levele szerint az Egyesült Államok egy legfeljebb hatszáz fős, gyors reagálású tengerészgyalogos egységet és több katonai légi járművet vezényelne a fekete-tengeri bázisra.
Ezzel a Kogalniceanu támaszponton állomásozó amerikai katonák száma, a nemzetközi biztonsági erők (ISAF) és a Tartós Szabadság (Enduring Freedom) elnevezésű terrorellenes hadművelet Afganisztánból kivont katonáival együtt legfeljebb 1600 főre emelkedik - közölte a Mediafax.
Február végén katonai tranzitközpont céljára alkalmas logisztikai bázist avatott fel Romániában az Egyesült Államok, amelynek katonái Románián keresztül vonulnak ki Afganisztánból. Összesen mintegy 20-30 ezer amerikai katona fog áthaladni a romániai tranzitközponton, amely a kirgizisztáni Manasz támaszpont helyett látja el ezt a feladatot.
Nem csökken az orosz haderő létszáma sem
A NATO főtitkára nem tudta megerősíteni azt az értesülést, hogy Oroszország csökkenti az ukrán határ közelében összevont katonai erőit.
Anders Fogh Rasmussen az atlanti szövetség tagállamainak kedden kezdődött kétnapos külügyminiszteri tanácskozására érkezve újságíróknak azt mondta, hogy a NATO nem tapasztalt orosz csapatvisszavonást.
Az ukrán határ közelében történt jelentős orosz katonai erőösszevonás semmiképpen nem járul hozzá a feszültség oldásához - hangsúlyozta Rasmussen. Felszólította Moszkvát, hogy vonja vissza csapatait, teljesítse nemzetközi kötelezettségeit és kezdjen építő szellemű párbeszédet Ukrajnával.
Hétfőn az ukrán védelmi minisztérium szóvivője, Olekszij Dmitraskivszki állította azt, hogy Oroszország fokozatosan visszavonja erőit Ukrajna határaitól.
A NATO-külügyminiszterek az ülésen áttekintik Ukrajna megsegítésének módozatait, valamint az Oroszországgal való kapcsolatok jövőjét a Krím orosz bekebelezése nyomán.
"Ki fogjuk nyilvánítani következetes kiállásunkat a NATO kollektív védelme mellett. A védelem pedig az elrettentéssel kezdődik. Meg fogjuk tenni a szükséges lépéseket, hogy világossá tegyük a világ számára, nem fog sikerrel járni a NATO-szövetségesek elleni semmilyen fenyegetés" - fogalmazott Rasmussen.
A főtitkár szerint Oroszország lépései elfogadhatatlanok, ezért döntéseket fognak hozni arról, hogy milyen együttműködés tekinthető még a történtek után is helyénvalónak Oroszországgal.
"Oroszország aláásta azokat az elveket, amelyekre partnerségünk épült, és megszegte saját nemzetközi kötelezettségeit. Nem folytathatjuk tovább a szokásos üzletmenet szerint" - mondta.
A NATO főtitkára szerint az euroatlanti biztonság szempontjából kulcsfontosságú egy olyan, "független, szuverén és stabil Ukrajna, amely szilárdan elkötelezett a demokrácia, az emberi jogok, a kisebbségek és a jogállamiság tisztelete mellett".