Előfizetés

Nincs többé orosz-ukrán flottamegállapodás

Felmondta az orosz fekete-tengeri hadiflotta Krím félszigeti állomásozatásáról Ukrajnával kötött szerződéseket keddi, rendkívüli ülésén az orosz parlament felsőháza.

Az 1997-ben és 2010-ben kötött megállapodások felmondását egyhangúlag szavazta meg a 170 fős Szövetségi Tanács jelen lévő 134 tagja.

Hétfőn az alsóházban is egyhangú döntés született arról, hogy semmisnek kell tekinteni az orosz Fekete-tengeri Flottával kapcsolatos négy szerződést. Az indoklás szerint a Krím félsziget és Szevasztopol város Oroszországhoz való csatlakozásáról március 18-án Moszkvában aláírt megállapodással tárgytalanná váltak az orosz-ukrán flottaegyezmények.

A Szovjetunió 1991-ben bekövetkezett szétesését követően Oroszország és Ukrajna csak 1997-ben egyezett meg egymással az egykori szovjet Fekete-tengeri Flotta megosztásáról, az ezzel kapcsolatos kölcsönös elszámolásról, valamint az orosz hadiflotta krími státusáról és ott állomásoztatásának feltételeiről. Az erre vonatkozó három szerződést 1997. május 28-án Kijevben írták alá.

2010. április 20-án pedig a kelet-ukrajnai Harkivban Viktor Janukovics akkori ukrán elnök és az orosz államfői posztot akkor betöltő Dmitrij Medvegyev látta el kézjegyével az orosz flotta állomásozásának 2017 után még 25 évvel, azaz 2042-ig történő meghosszabbításáról kidolgozott szerződéscsomagot.

A harkivi megállapodásokban Oroszország azt vállalta, hogy tíz évre mintegy 30 százalékkal, 1000 köbméterenként 100 dollárral csökkenti az Ukrajnának szállított gáz jelentős, előre meghatározott részének árát.

A flottaszerződések felmondásáról tartott felsőházi vitában a Vlagyimir Putyin államfőt képviselő Grigorij Karaszin külügyminiszter-helyettes egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a megállapodások (egyoldalú) megsemmisítése miatt Ukrajna még 10-11 milliárd dollárral (mintegy 2231-2245 milliárd forint) tartozik Oroszországnak.

Karaszin arra hivatkozott, hogy a lassan 17 éves eredeti megállapodás szerint Moszkvának évente 97,95 millió dolláros (mai árfolyamon mintegy 21 milliárd forint) bérleti díjat kellett fizetnie a fekete-tengeri hadiflotta Krím félszigeti állomásoztatásáért. A bérleti díj összegét ugyanakkor Ukrajna Oroszországgal szembeni államadósságából vonták le, s az adósságot 2017-re írták volna le teljesen.

Az orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn, a dumában kijelentette, Moszkva készen áll arra, hogy megvitassa Kijevvel a megállapodások egyoldalú felmondása miatt keletkező jogi és pénzügyi kérdéseket.

Az orosz nemzetbiztonsági tanács a múlt pénteki ülésén döntött arról, hogy Moszkva felmondja a fekete-tengeri hadiflottával kapcsolatos megállapodásokat, s ezt követően Vlagyimir Putyin elnök benyújtotta a törvényhozásnak az egyezmények megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslatot.

Amerikai katonák indulnak a Fekete-tengerhez

Az Amerikai Egyesült Államok 1600 főre bővítené katonai jelenlétét a Fekete-tenger partján lévő Mihail Kogalniceanu légi támaszponton, és ehhez kérte Románia hozzájárulását - közölte kedden a Mediafax hírügynökség.

Az értesülés Traian Basescu államfőnek a román parlamenthez intézett március 27-i leveléből származik, amelyben arról tájékoztatja a törvényhozást, hogy jóváhagyta az amerikai nagykövetségtől kapott kérést.

A román elnök idézett levele szerint az Egyesült Államok egy legfeljebb hatszáz fős, gyors reagálású tengerészgyalogos egységet és több katonai légi járművet vezényelne a fekete-tengeri bázisra.

Ezzel a Kogalniceanu támaszponton állomásozó amerikai katonák száma, a nemzetközi biztonsági erők (ISAF) és a Tartós Szabadság (Enduring Freedom) elnevezésű terrorellenes hadművelet Afganisztánból kivont katonáival együtt legfeljebb 1600 főre emelkedik - közölte a Mediafax.

Február végén katonai tranzitközpont céljára alkalmas logisztikai bázist avatott fel Romániában az Egyesült Államok, amelynek katonái Románián keresztül vonulnak ki Afganisztánból. Összesen mintegy 20-30 ezer amerikai katona fog áthaladni a romániai tranzitközponton, amely a kirgizisztáni Manasz támaszpont helyett látja el ezt a feladatot.

Nem csökken az orosz haderő létszáma sem

A NATO főtitkára nem tudta megerősíteni azt az értesülést, hogy Oroszország csökkenti az ukrán határ közelében összevont katonai erőit.

Anders Fogh Rasmussen az atlanti szövetség tagállamainak kedden kezdődött kétnapos külügyminiszteri tanácskozására érkezve újságíróknak azt mondta, hogy a NATO nem tapasztalt orosz csapatvisszavonást.

Az ukrán határ közelében történt jelentős orosz katonai erőösszevonás semmiképpen nem járul hozzá a feszültség oldásához - hangsúlyozta Rasmussen. Felszólította Moszkvát, hogy vonja vissza csapatait, teljesítse nemzetközi kötelezettségeit és kezdjen építő szellemű párbeszédet Ukrajnával.

Hétfőn az ukrán védelmi minisztérium szóvivője, Olekszij Dmitraskivszki állította azt, hogy Oroszország fokozatosan visszavonja erőit Ukrajna határaitól.

A NATO-külügyminiszterek az ülésen áttekintik Ukrajna megsegítésének módozatait, valamint az Oroszországgal való kapcsolatok jövőjét a Krím orosz bekebelezése nyomán.

"Ki fogjuk nyilvánítani következetes kiállásunkat a NATO kollektív védelme mellett. A védelem pedig az elrettentéssel kezdődik. Meg fogjuk tenni a szükséges lépéseket, hogy világossá tegyük a világ számára, nem fog sikerrel járni a NATO-szövetségesek elleni semmilyen fenyegetés" - fogalmazott Rasmussen.

A főtitkár szerint Oroszország lépései elfogadhatatlanok, ezért döntéseket fognak hozni arról, hogy milyen együttműködés tekinthető még a történtek után is helyénvalónak Oroszországgal.

"Oroszország aláásta azokat az elveket, amelyekre partnerségünk épült, és megszegte saját nemzetközi kötelezettségeit. Nem folytathatjuk tovább a szokásos üzletmenet szerint" - mondta.

A NATO főtitkára szerint az euroatlanti biztonság szempontjából kulcsfontosságú egy olyan, "független, szuverén és stabil Ukrajna, amely szilárdan elkötelezett a demokrácia, az emberi jogok, a kisebbségek és a jogállamiság tisztelete mellett".

Kárpátalján is "fáznak" az autonómia gondolatától

Sem Kárpátalján, sem Magyarországon nincs támogatottsága az "egyes magyar szervezetek" nemzeti-kulturális autonómiával és kettős állampolgársággal kapcsolatos szeparatista nyilatkozatainak, s "provokációjukra" az ukrán nemzetbiztonsági szolgálatnak (SZBU) kell reagálnia – közölte kedden Valerij Luncsenko, Kárpátalja megye kormányzója.

A megyei állami közigazgatási hivatal által közzétett nyilatkozatában Luncsenko arra a múlt pénteken Beregszászon aláírt közös nyilatkozatra reagált, amelyben közel 40 kárpátaljai magyar civil szervezet és a három történelmi egyház kulturális és regionális autonómiát kért a kárpátaljai magyarok számára Ukrajna új vezetésétől, valamint a kettős állampolgárság intézményesítését.

Nyilatkozatában Kárpátalja kormányzója megállapítja, hogy kinevezése óta többször találkozott Magyarország képviselőivel, köztük diplomatákkal és a magyar külügyminiszterrel.

"Úgy vélem, azok a nyilatkozatok, amelyek az utóbbi napokban a tömegtájékoztatási eszközökben terjednek, nem tekinthetők másnak, mint az ukrajnai helyzet destabilizálására irányuló provokációnak" – véli Luncsenko, emlékeztetve, hogy azok a magyarországi diplomaták és tisztségviselők, akikkel tárgyalt, semmiképp nem látják úgy, hogy Kárpátaljának Magyarország vagy valamelyik más állam részévé kellene válnia, ugyanis egyértelműen kiállnak Ukrajna területi egysége mellett.

Kárpátalja kormányzója szerint a szeparatista felhívásokra az illetékes szerveknek, így az ukrán nemzetbiztonsági szolgálatnak, az SZBU-nak kell reagálnia és megfelelő módon értékelve az ilyen megnyilvánulásokat.

"Ma beszéltem Bayer Mihállyal, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott ukrajnai nagykövetével, aki szintén elítéli a magyar szervezetek autonómiával kapcsolatos felhívásait" – olvasható Luncsenko nyilatkozatában, amely szerint sok vita van a kettős állampolgárság kérdése körül is, de ehhez az alkotmány megfelelő módosítására van szükség. Ennek megfelelően a magyarok körében is sok javaslat hangzik el a kettős állampolgárság lehetséges ukrajnai intézményesítése kapcsán – így a közlemény.

"Kárpátalján semmilyen módon nem nyomják el a nemzetiségi kisebbségek, köztük a magyarok jogait. Nagyon szoros az együttműködésünk a magyarokkal a gazdaság terén, és számos közös projektünk van a kultúra szférájában is, a magyar gyerekeknek és fiataloknak lehetőségük van az anyanyelvükön való tanulásra" – áll Luncsenko nyilatkozatában, amely szerint "a magyar kormány és a diplomáciai testület elhatárolódott ettől a nyilatkozattól, és – Budapest hivatalos álláspontja szerint – ahhoz nincs semmi közük".