Megalázó a magyar fél részére az a finanszírozási szerződés, amit a második Orbán-kormány a napokban titokban aláírt az orosz féllel a paksi atomerőmű bővítésének a finanszírozásáról. A megállapodásban lévő garanciák ugyanis az oroszok érdekeit szolgálják, míg a kötelezettségek a magyar oldalt terhelik - nyilatkozta lapunknak Józsa István. Az MSZP frakcióvezető-helyettese annak kapcsán mondta ezt el, hogy Lázár János kedden megerősítette, hogy Magyarország aláírta Oroszországgal a megállapodást, viszont azt, hogy ki és mikor írta alá az egyezményt, nem lehet tudni. Józsa István közölte: egyértelmű, hogy a szerződéskötésre nem volt parlamenti felhatalmazása a kormánynak, így az érvénytelennek számít, csakúgy mint a beruházás elindításáról szóló paktum, amelyet Németh Lászlóné fejlesztési miniszter kormány felhatalmazás nélkül szignált januárban Moszkvában.
Ezért ezeket az egyezményeket kormányra kerülése esetén felül vizsgálja majd az MSZP. A szocialista politikus hozzátette: az egyezség előnytelen mivolta miatt titkolódzik a kormány a paktum részleteiről, Orbán Viktor miniszterelnök és a kormánya ugyanis - minden jel szerint - Moszkva irányítása alá került. Ez abból is kitűnik, hogy a Fidesz-kormány korábban azt ígérte, parlamenti jóvá hagyás nélkül nem írja alá az egyezményt, most a napokban mégis megtette ezt, nyilván az orosz fél felszólítására, sürgetésére. Ráadásul a magyar társadalomnak az orosz sajtóból kellett értesülnie arról, hogy több évtizedre óriási terhet rak a Fidesz az emberek nyakába.
A atomerőmű építésének finanszírozására vonatkozó egyezmény aláírásáról szóló hír az orosz Vedomosztyi lap és az Interfax hírügynökség közlése nyomán került nyilvánosságra. Az orosz híradások tegnap tudatták a moszkvai kormány által március 10-én jóváhagyott egyezménytervezetben szereplő adatokat. A dokumentum szerint a magyar fél a tíz milliárd eurós (mintegy háromezer milliárd forint) orosz állami hitel ténylegesen felhasznált összegét 21 év alatt fizeti vissza. Az első hiteltörlesztést a paksi atomerőmű felépülő 5-ös és 6-os energiablokkjának működésbe lépéséhez közelebbi március 15-én, vagy szeptember 15-én kell megtenni, de nem később, mint 2026. március 15-én. Az iratban az is szerepel, hogy a magyar fél az idei évtől (2014-től) évi 3,95 százalékos kamatot fizet az orosz állami hitelért az atomerőművi blokkok működésbe lépéséig, de nem később, mint 2026. március 15-ig. A hiteltörlesztés első 7 évében 4,50 százalékos, a második 7 évben 4,80 százalékos, az utolsó 7 évben pedig 4,95 százalékos lesz a kölcsön kamata.
Lázár János tegnap sietett azt közölni, hogy a megállapodást az Országgyűlés elé terjesztik, vagyis a megalakuló új parlament tárgyalhatja meg azt. Az államtitkár emlékeztetett: a kormány két megállapodás aláírását tervezte az orosz féllel. Az első a nemzetközi nukleáris együttműködésről szólt, amelyet már korábban aláírt a kabinet, és azt be is nyújtotta az Országgyűlésnek. A Ház ezt megtárgyalta, jelenleg végszavazásra vár - fűzte hozzá az államtitkár -, ami az új parlament feladata lesz. Ezzel szemben a valóság az, hogy az említett törvényt a parlament már február 6-án megszavazta, Áder János köztársasági elnök pedig február 11-én ki is hirdette. Ez a szerződés azonban csak akkor lép hatályba, ha Magyarország a pénzügyi megállapodást is megköti az orosz féllel (ez történt meg a napokban), és a parlament azt is elfogadja - állította Lázár János.
Az LMP tegnap felszólította a kormányt: adjon tájékoztatást arról, hogy mikor és milyen feltételekről szóló hitelmegállapodást írt alá a magyar és az orosz fél a paksi erőmű bővítéséhez kapcsolódóan. Szél Bernadett a párt társelnöke szerint Orbán Viktor történelmi hibát követ el, mert Magyarországnak még akkor is fizetnie kell majd a hitelt, amikor már rég nem ő lesz a miniszterelnök.Az Együtt-PM tegnap ugyancsak azt követelte a kormánytól, hogy hozza nyilvánosságra a paksi hitelmegállapodás magyar nyelvű szövegét.