Előfizetés

Mesterházy: ez a gazdagok kormánya

A gazdagok kormányának nevezte Orbán Viktor kabinetjét Mesterházy Attila baloldali miniszterelnök-jelölt a keddi pesterzsébeti fórumán. Az MSZP elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a szocialista kormány alatt 470 ezer család kapott gázár-kompenzációt, nekik - mivel ezt megszüntették - a háromszori rezsicsökkentés után is többet kell fizetniük a gázért, mint korábban.

Mesterházy Attila ígérete szerint, a kormányra jutnak, igazságossá teszik a rezsicsökkentést, a szegények több támogatást kapnak, a gazdagok pedig semmit.

A baloldali ellenzék miniszterelnök-jelöltje szerint nemcsak a rezsicsökkentés, hanem az egykulcsos adórendszer és a devizahitelek végtörlesztése is a jómódúaknak kedvezett, miközben a kormány a valóban bajban lévő adósoknak nem akar segíteni, "a bíróságok mögé bújik". A szocialista pártelnök kijelentette, hogy az április 6-ai választás a nyugdíjvédelemről fog szólni. Ezt úgy magyarázta, hogy Tiba István fideszes képviselő nemrégiben arról beszélt, a Fidesz a jövőben csak annyi pénzt fordítana nyugdíjkifizetésekre, amennyit nyugdíjjárulékból beszednek.

Mesterházy Attila azt mondta: mivel a járulékok nem fedezik a nyugdíjakat, ez csak úgy lehetséges, ha a Fidesz emelni akarja a járulékot, csökkenteni akarja a nyugdíjakat vagy még több embert rak ki a nyugdíjrendszerből. Szólt arról is, hogy kormányra jutva újra lehetőséget teremtenének a rugalmas nyugdíjba vonulásra, visszaállítanák a rokkantsági nyugdíjakat. Bírálta az Orbán-kormányt, amiért az elmúlt négy évben nőttek a jövedelmi különbségek, a szociális temetésről pedig úgy fogalmazott: legszívesebben péklapáttal kergetné, aki kitalálta. A baloldal szociális temetés helyett kegyeleti támogatást vezetne be - közölte.

Az ötpárti ellenzéki szövetség miniszterelnök-jelöltje elmondta, olyan politikát folytatnának, amely lehetővé teszi a családegyesítést, vagyis hogy hazatérjenek, akik az elmúlt években külföldre mentek tanulni vagy dolgozni. Ennek érdekében - mondta - szeptembertől minden felsőoktatási hallgató ingyenesen kezdhetné meg tanulmányait. Hozzátette: a Fidesz elnöke korábban népszavazást szervezett, hogy "senki se vezethessen be tandíjat, aztán egy senki mégis bevezette, Orbán Viktornak hívják". Mesterházy Attila ismét szorgalmazta a miniszterelnök-jelölti vitát, hogy szembesíteni tudja a kormányfőt korábbi ígéreteivel és a valósággal.  Mint mondta, ez azért lenne fontos, mert a "lakájmédia" nem teszi meg, a valódi újságírókat pedig nem engedik Orbán Viktor közelébe.

Az MSZP elnöke megígérte, felülbírálják a földbérletpályázatokat, a termőföldet "műkörmösök, tetőfedők" helyett újra gazdáknak adják, és visszaállítják a dohányárusítás korábbi rendjét, úgyhogy "a fideszesek a hajukra kenhetik a trafikkoncessziót". Hozzátette: elszámoltatják vagyonának eredetéről Mészáros Lőrinc felcsúti polgármestert, akit a nemzet gázszerelőjének nevezett és a Közgép-tulajdonos Simicska Lajost, akit közbeszerzés-királynak hívott.

Mesterházy Attila bírálta a közmédiát, amiért "sározza" az ellenzéki összefogást, de programjukról nem engedi beszélni őket. Kiemelte, hogy az MTI nem tudósított a Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető ingatlanügyét firtató két ellenzéki sajtótájékoztatóról. Ezt úgy kommentálta: a hírügynökség nem számol be a kormánypártnak kellemetlen eseményekről. Mesterházy Attila egyórás beszéde végén azzal biztatott választási részvételre, hogy minden, a kormányváltó erőkre adott szavazat számít, bármely mást párt támogatása pedig Orbán Viktort segíti. Jelezte: ezt bizonyította a hétvégi salgótarjáni időközi választás is, ahol a baloldali jelölt győzött, de volt olyan szavazókör, ahol csak egyetlen vokssal.

A pesterzsébeti és kispesti választókerületben induló Hiller István korábbi MSZP-elnök és oktatási miniszter arra kérte az egybegyűlteket, szavazatukkal üzenjék meg a kormánynak: "hé, nagyurak, nem volt jó ez a négy év, Pesterzsébet nem narancsvidék, a Fidesz ide nem hozott semmit, csak szegénységet". Hozzátette: a baloldal célja, hogy egyetlen gyerek se éhezzen, minden fiatal tanulhasson, minden családban legyen legalább egy kereső, az idősek tisztes nyugdíjat kapjanak, és senkit se lehessen kirekeszteni a nemzetből. A Csili művelődési központban tartott fórumon elhangzott, hogy ez volt Mesterházy Attila országjárásának 67. állomása, de az első budapesti.

Megtalálták a Szent Grált?

Sok évszázados titokra derítene fényt két spanyol művészettörténész, ha bebizonyosodna igazuk - írja a Blikk.

Margarita Torres és José Miguel Ortega del Rio szerint a spanyol Szent Izidor-bazilikában hosszú ideje látható kehely a Szent Grál. A legenda szerint Jézus az utolsó vacsorán ebből ivott, majd ebben fogta fel vérét Arimathiai József a keresztre feszítés után. A két tudós hároméves kutatása eredményét tette most közzé A Grálok királya címmel megjelent könyvükben, ám a körülötte kitört hisztéria miatt most bevették a tárlatról a több mint 60 éve látható kegytárgyat.

A teljes cikket itt olvashatja. 

Kövér nem szereti a pirosat

Hamvay Péter
Publikálás dátuma
2014.04.01. 19:38
FOTÓ: Vajda József
Nem tetszett Kövér László házelnöknek és a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottságának a Néprajzi Múzeum elé kifüggesztett molinó, ezért leszedették az épület homlokzatára kihelyezett installációt.

A Néprajzi Múzeum három molinója és az élénkpiros oszlopborításon található négy szó a múzeum által március elején kiadott sajtóközlemény szerint "a Múzeum új ruhája", amely a stílusváltás arculati elemeként működik. Ennek szellemében a múzeum egy demokratikus tér, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a társadalmiságra, a kultúrák és emberek sokszínűségének bemutatására, megértésére és elfogadására. A molinók is ezt tükrözik, hiszen a frissen felújított Kossuth tér tágas és szabályos szürkeségéből kiugrik a múzeum épülete, amely immáron véletlenül sem keverhető össze mondjuk egy kormányhivatallal - azokat ugyanis ritkán díszíti velocipéden ülő hipszterlány, ücsörgő drótóstót, vagy Freddie Mercuryra hajazó, tollkoronában pompázó fiú. - Ezekkel a mondatokkal üdvözölte egy internetes lap március 22-én a Néprajzi Múzeum új designját.

Akkor még senki nem gondolta, hogy a múzeum lehet demokratikus hely, ám a környezetében, például a szomszédos Parlament épületében ez a fogalom épp most válik múzeumi tárggyá. Kövér László házelnöknek ugyanis nem tetszett, hogy túl vörösre sikeredett a molinó. Mit csinál ilyenkor egy házelnök? Odatelefonáltat a múzeumba, hogy kérjenek előzetes engedélyt a már megvalósult installációra a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottságtól. Aztán amikor megérkezik a kérelem, az általa vezetett grémium - mely csupán a Kossuth tér makulátlanságára ügyel - elutasítja azt, és leszedeti az installációt.

De nézzük, van-e ehhez joga? A parlament nemrég meghozott törvénymódosítása szerint a kiemelt nemzeti emlékhely esetében - csak egy ilyen van, s az Kossuth tér - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottságának előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a "tervezett építési, kereskedelmi, vendéglátási vagy szolgáltatási tevékenységhez, továbbá minden más tevékenységhez, amely a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzését akadályozza." Nos tehát, a múzeum homlokzatára kihelyezett molinó esetében egyik szempont sem áll fenn. Nem építmény, nem szolgáltatás, s nem hisszük, hogy bármelyik bíróság szerint egy nemzeti közgyűjtemény installációja a nemzet kulturális értékének megőrzését akadályozná. A határozat indokolása azt állítja, hogy a "tervezett reklámfelület megjelenését, méretét, stílusát, színvilágát tekintve nem illeszkedik a kiemelt nemzeti emlékhely egységes arculatához".
A molinó akkor már jó pár napja látható volt. De nem csak az a baj, hanem az, hogy a törvény nem jogosítja fel a bizottságot ilyen fajta esztétikai értékítélete.

A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottsága nem is ezekre a kritériumokra hivatkozott elutasító határozatában, hanem a Belváros-Lipótvárosnak az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendeletét kotorta elő, mely szerint műemlék épületen nem helyezhető el reklám. Kérdés, a múzeum új arculatának megjelenítése reklámnak minősíthető-e? Vélhetően nem. Egyébként korábban a Néprajzi Múzeumnak semmiféle engedélyt nem kellett kérnie hasonló molinók elhelyezésére, a korábbi több száz esetben egyszer sem nem jelezte az önkormányzat, hogy nem helyezhetnek el "reklámot" saját épületük homlokzatán.
Más múzeumok sem kerültek hasonló helyzetbe. A Szépművészet Múzeumtól megtudtuk, hogy 10 évvel ezelőtt az akkor még létező Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól kellett engedélyt kérni, de kizárólag a molinó felhelyezési módjáról volt szó.
Az csak hab a tortán, hogy az elutasító határozatba több hiba is csúszott, a múzeum igazgatóját Kemecsei Lajosnak nevezi Kemecsi helyett, illetve saját illetékességét bizonyító törvényi helyre is hibásan utal, ugyanis a 2001/LXIV örökségvédelmi törvény 61/I. paragrafusának nem 6., hanem 4. bekezdése rendelkezik a hozzájáruló nyilatkozat szükségességéről.

Kemecsi Lajos főigazgató azt nyilatkozta egy internetes portálnak, hogy a múzeum nem tehetett mást, a Kossuth tér arculati ügyeiben fellebbezés nélküli határozatokkal dönthet a bizottság. Ennek ellenére megkeresték a bizottságot, hogy a jövőt illetően megpróbáljanak egy mindkét fél számára elfogadható együttműködést kialakítani. Az igazgató lapunknak sem akart többet mondani. Nyilvánvalóan nem akarja elmérgesíteni a helyzetet a kormányzattal.
A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság januárban kezdte meg működését. Kövér László mellett Halász János államtitkár, Such György, Szakály Sándor és Wachsler Tamás a tagjai.