Welsz Tamás;Simon-ügy;Magnet Bank;

A volt politikus ügyvédje furcsállja a számlanyitás körülményeit – vizsgálódik a banknál az MNB is FOTÓ: BIELIK ISTVÁN

- Provokáció áldozata Simon?

Simon Gábornak nem volt bissau-guineai útlevele, és nem járt a MagNet Bankban sem, továbbá tagadta az ellene felhozott adócsalást, hiszen állítása szerint a külföldi számlán fellelt pénz nem a sajátja, annak csak vagyonkezelője volt - mondta lapunknak a volt politikus ügyvédje. Nagy István hozzátette: ügyfelét eddig csak az első, bécsi számlán talált 240 millió miatt gyanúsították meg. Elképzelhető, hogy a MagNet-es számlanyitással az időközben elhunyt - de "papíron" még gyanúsított - Welsz vagy megbízói gyanúba akarták keverni Simont.

Nem volt Simon Gábornak bissau-guineai útlevele, nem is járt a MagNet Bankban, nem nyitott a pénzintézetben a nem létező okmány segítségével bankszámlát, és főleg nem fizetett be rá 75 millió forintnyi eurót - sorolta lapunknak a volt politikus hosszú idő után megszólaló ügyvédje. Nagy István ezzel megerősítette korábbi információinkat, és jelezte azt is: az eddig egyetlen, hivatalosan is ügyfelének tulajdonított bankszámlán - ez az első nyilvánosságra került számla, a bécsi Volksbankban, rajta mintegy 240 millió forintnyi euróval - szereplő pénzről Simon nem állította, hogy az az MSZP-hez kötődne, sőt vallomásában azt állította, hogy még csaknem is a sajátja, az összeg felett csak vagyonkezelőként rendelkezett. Ezzel viszont megdől az adócsalás - hivatalosan költségvetési csalás - vádja, de ha mégsem így lenne, az okozott "kár", vagyis az adóhátralék "megtérült" azzal, hogy a számlán az ügyészség zárolta a vélt tartozás összegének megfelelő 238 ezer eurót. A három másik - grazi, salzburgi illetve zürichi - bankszámlán lévő pénzekkel összefüggésben Simont semmivel nem gyanúsították meg eddig, sőt március 10-e óta nem is hallgatták ki a nyomozók - erősítette meg információnkat a volt politikus védője.

Önmagában az adócsalásért nem is kerülhetett volna Simon előzetesbe, ehhez "kellett" az állítólagos bissau-guineai útlevélre alapozott, felbujtóként elkövetett közokirathamisítás és erre hivatkozva a szökés, elrejtőzés veszélye is. Ám az ügyvéd nemcsak az útlevél létezését kérdőjelezi meg, hanem állítja, hogy a MagNet Bankos számla is "provokáció". Ezt erősítik azok az furcsaságok is, amelyekről korábban beszámoltunk. Például az, hogy az ügyészség "koronatanúja", N. Imre - a MagNet Bank biztonsági embere - két, egymásnak ellentmondó vallomást tett erről. Első vallomása szerint Welsz Tamás vállalkozó "bemondásra", vagyis útlevél bemutatása nélkül nyitott náluk számlát Simonnak Gabriel Derdak néven, majd egy órával későbbi, újabb vallomásában pontosított: a számlanyitáskor az előírásoknak megfelelően a vállalkozó bemutatta a bissau-guineai úti okmányt. Információink szerint Welsz másként emlékezett. A vállalkozó, aki amúgy nem tudott Simon bissau-guineai útleveléről, azt állította, hogy már korábban nyitották a számlát, ő és barátja - az ügyben szintén gyanúsított K. József - csak a pénzt fizették be rá. Ők ketten ugyanis értesüléseink szerint egyértelműen azonosíthatók a MagNet Bank ipari kameráinak felvételein, míg Simon ezeken nem szerepel.

Mindez arra utal, hogy a MagNet-es számlanyitással Welsz vagy megbízói csak gyanúba akarhatták keverni Simont. Akárhogy is, a jelek szerint "laza" lehetett a számlanyitáskor az ellenőrzés. Noha a 40 ezer számla közül csak kilenc olyan van a bankban, amelyet bissau-guineai útlevélre hivatkozva nyitottak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) "célvizsgálatot" indított a múlt héten, hogy kiderítse, megfelelően kezelik-e az egyes külföldiek számlanyitásaival kapcsolatban felvetődő "magasabb kockázatokat". Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője lapunk kérdésére tegnap közölte: a vizsgálat még tart, részleteket nem közölhet. Az azonban biztos, hogy ha kiderül valami szabálytalanság, akkor annak súlyától függően akár többszáz millió forintra is bírságolhatják a MagNet Bankot.

(Ön)gyilkosság is lehet

Hirtelen szívleállás okozhatta a Hír24 szerint Welsz Tamás halálát, ez azonban nem szervi okokra vezethető vissza. Ettől még valamilyen méreggel öngyilkos is lehetett és az sem zárható ki, hogy valaki megmérgezte. Egyik forgatókönyvet sem zárja ki az, amiről hétfőn a PestiSrácok.hu írt. A blog orvosszakértői és nyomozói körökből származó információi szerint afrikai méreggel ölték meg a vállalkozót, vagy annak segítségével lett öngyilkos, szervezetében ugyanis peptid alapú toxint találtak, és a toxikológiai vizsgálat egyértelműen kizárta a természetes halál lehetőségét. A velvet.hu viszont - úgy tűnik - többet tud, hiszen arról írt: Welsz a halálát megelőző napon barátnőjének bevallotta: kilátástalannak látja a helyzetet, és ezért minden nála lévő bizonyítékot átad a rendőrségnek, majd öngyilkos lesz. Ezt állítólag a nő maga mondta tanúvallomásában. Azt is írták, hogy a március 20-án egy rendőrautóban rejtélyes körülmények között meghalt üzletember a hozzá kiérkező rendőröknek is szólt, hogy mérget vett be. Ugyanerről írt korábban a Hír24 is, ám a rendőrség szerint ilyesmi nem hangzott el, és az eljárás során a rendőrök nem észlelték, hogy Welsz bármilyen idegen anyagot vett volna magához.

Vannak azonban olyan - egzotikus, akár kígyótól vagy póktól is származó - lassan felszívódó mérgek, amelyek csak órák alatt fejtik ki hatásukat. Az öngyilkossági teóriáról beszámoló velvet.hu azt is tudni vélte, hogy Welsz barátnője a vállalkozó indítékairól is vallott: eszerint a Simon-ügy kirobbanása után egyre többen fenyegették meg azok közül, akiket több százmilliós összegekkel vert át, ezért úgy döntött, átadja dokumentumait a rendőrségnek és öngyilkos lesz. Ennek azonban ellentmond lapunk korábbi információja, miszerint Welsz "pörgött, tervezgetett", és egyáltalán nem aggódott, továbbá anyagi és magánéleti gondjai sem voltak, és egyáltalán nem akart öngyilkos lenni. Ha mégis az lett, miért nem hagyott búcsúlevelet - ilyen üzenetet eddig a hatóságok sem említettek.

                                     Szilvásy és Ficsor nem hibázott
Simon Gábor C típusú ellenőrzésének ügyében sem az akkori Nemzetbiztonsági Hivatalt, sem az akkor irányító minisztereket - Szilvásy Györgyöt illetve Ficsor Ádámot - nem terhelheti felelősség - állapította meg az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. "Ez az átvilágítás arra nem jó, hogy kiderítse, ha valaki hazudott. Arra jó, hogy az általa közölt információk alapján kiszűrjék az esetleges kockázatokat" - magyarázta a zárt ülés után Szilvásy György. A volt titokminiszter - aki az ülés elején ironikusan megköszönte, hogy részt vehet "a Fidesz újabb kampányeseményén" - hozzátette: biztos abban, hogy Simon felhalmozott vagyona "nem pártpénz". Az ülés után Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja is elmondta, nem az irányító minisztereket terheli felelősség, viszont a C típusú ellenőrzés rendszerén változtatni kell, mert annak "vannak visszásságai". Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s elnöke is rendszeres, mélyebb ellenőrzést tartana elfogadhatónak. Hozzátette: nem a szocialista pártnak kell kiderítenie, honnan van Simon eltitkolt vagyona. Az ügyben csütörtökre a bizottság - a kormánypárti többség döntésével - mégis meghallgatásra hívta Mesterházy Attilát.



A Fidesz egy újabb négy év küszöbén úgy érezhetné, arra kapott felhatalmazást, hogy felszámolhatja a demokratikus intézményrendszer maradékát is, és összebútorozhat Oroszországgal, Európával szemben. Ezt még egy elszánt jobboldali szavazó sem akarhatja - állítja Fodor Gábor. A Liberálisok elnöke nem is számít erre, úgy véli, a vasárnapi választás nem lefutott meccs, a Fidesz legyőzhető április 6-án. Abból következtet erre, hogy sok a véleményét eltitkoló szavazó, az időközi választásokon pedig a kormányváltók rendre jobban szerepeltek a vártnál.