Oroszország;segély;Egyesült Államok;szankciók;ukrán válság;
2014-04-02 09:27:00
A jogszabály 378 szavazatot kapott 34 ellenében. A kétpárti kezdeményezéssel született törvény tervezetét már korábban megszavazta a szenátus, így a képviselőházi jóváhagyás után már csak Barack Obama elnöknek kell aláírnia ahhoz, hogy életbe lépjen.
A törvény a hitelgarancián felül további 50 millió dollárt irányoz elő az ukrajnai demokratikus kormányzás és a korrupcióellenes harc finanszírozására. A jogszabály értelmében az amerikai külügy- és igazságügyi minisztériumnak segítséget kell nyújtania a korrupt hivatalnokok által felhalmozott vagyon visszaszerzésében.
A törvény további 100 millió dollárt szán az Egyesült Államok, illetve az Európai Unió és a közép- és kelet-európai országok közötti biztonsági együttműködés megerősítésére, valamint az Ukrajnának és a térség országainak szánt védelmi és biztonsági segítségnyújtás finanszírozására.
A képviselőház által megszavazott törvény szankciókat léptet érvénybe azon orosz és ukrán tisztségviselők ellen, akik felelősek az ukrajnai erőszakért és emberi jogsértésekért, aláásták Ukrajna szuverenitását és érintettek voltak az ukrajnai korrupcióban.
A demokrata többségű szenátus korábban a Nemzetközi Valutalap (IMF) kvótareformjának elfogadásához kívánta kötni az Ukrajnával kapcsolatos törvény elfogadását, ám ezt a kikötését a megegyezés kedvéért ejtette. A Fehér Ház hétfőn nyilatkozatban közölte, hogy Barack Obama elnök üdvözölte a törvényszöveg véglegesítését és támogatásáról biztosította a célzott szankciókat.
A kommünikében Washington pártfogásáról biztosította az Ukrajnának nyújtandó IMF-segélyt is.
Ukrán nemzetközi segítséggel szerezné vissza a Krímet
Az ukrán külügyminiszter szerint hazája nem kéri felvételét a NATO-ba, erre "nincs jogi alapja", de fontolgatja a kibővített partnerség lehetőségét. Andrij Descsica brüsszeli megbeszélései után beszélt minderről.
Az ukrán média híradásai szerint Descsica újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: Ukrajna teljesen eltökélt abban, hogy visszakapja a Krímet, és a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) nyújt be keresetet Oroszország ellen a félsziget bekebelezése miatt. Hozzátette, hogy erről szó volt a kormány ülésén, tekintettel arra, hogy az ENSZ Közgyűlése által elfogadott krími határozat után Kijevnek van jogalapja erre.
"Úgy gondoljuk, hogy nemzetközi segítséggel vissza tudjuk szerezni a Krímet Ukrajnának" - mondta a tárcavezető.
Descsica arról is tájékoztatta újságírókat, hogy Moszkva lemondta az április 4-i minszki külügyminiszter-helyettesi szintű orosz-ukrán megbeszélést. Moszkva hétfőn jelezte, hogy Grigorij Karaszin külügyminiszter-helyettes nem tud Minszkbe utazni - mondta a tárcavezető.
A külügyminiszter arról is szólt, hogy Kijev nem egyezik bele Ukrajna föderalizációjába, de nagyobb jogkörökkel ruházza fel a helyhatóságokat. Andrij Descsica közölte: "Ukrajna sosem fog engedni az ország föderalizációjával kapcsolatos orosz követeléseknek".
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn John Kerry amerikai kollégájával folytatott párizsi megbeszélése után jelnetette ki, hogy Ukrajna esetében "az egységes állam modellje" nem működik, és Moszkva meggyőződése szerint Ukrajnában a föderalizációnak az alkotmányos reform nagyon fontos összetevőjének kell lennie.
Reagált Lavrov felvetésére kedden az ukrán külügyminisztérium szóvivője is. Jevhen Perebijnisz szerint a tárca azt javasolja Oroszországnak, hogy alakuljon konföderációvá, 5-10 államnyelvet vezessen be, hogy szavatolni tudja a kisebbségek részvételét a hatalmi intézmények működtetésében. "Az ukrán külügyminisztérium biztos abban, hogy ezzel Oroszország közeledni tudna a civilizált demokratikus példákhoz, emberi jogokhoz és a kisebbségek megbecsüléséhez" - mondta a szóvivő.