Jogerős! Törvényellenes volt az érdi plakáteltávolítás

Jogsértő volt, hogy a közterület-felügyelet eltávolította a villanyoszlopokról a választási plakátokat - mondta ki a Kúria szerdán közzétett határozatában.

Dorosz Dávid független országgyűlési képviselő, az Együtt-PM politikusa fordult a választási bizottsághoz az eset miatt, ám a helyi és az országos szerv is hatáskör hiányában utasította el beadványát.

Dorosz Dávid ezután felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, mely április 1-jei keltezésű végzésében a támadott döntéseket megváltoztatva kimondta, hogy jogsértő volt a plakátok leszedése, a választási bizottságok pedig tévedtek, mikor hatáskörük hiányát állapították meg.

Indoklásában a legfelsőbb bírói fórum leszögezte azt is, hogy választási plakát elhelyezésére vonatkozóan kizárólag a választási eljárásról szóló törvény az irányadó, nem pedig a közúti közlekedési szabályok, vagy a reklámtáblák elhelyezésére vonatkozó rendelkezések.

Szerző

Csak szülői segítséggel tanulhat az egyetemisták többsége

Publikálás dátuma
2014.04.02. 15:33
Fotó: Népszava, Vajda József
Állami ösztöndíj nélkül 5 millió forintba kerül a diploma megszerzése, amit jórészt a szülők fizetnek – derül ki a CIG Pannónia egyetemisták körében végzett kutatásából.

A biztosító társaság felmérése megállapította, hogy az egyetemisták 87%-át támogatják pénzügyileg a szülei. Ellenben kizárólag családi támogatásból a diákok mindössze egyharmada tudja finanszírozni tanulmányait. Ezért a szülőktől kapott pénz mellett a hallgatók 39%-a dolgozni is kénytelen. Sok esetben azonban a szülők nem engedhetik meg maguknak a gyermek anyagi támogatását: ezen hallgatók körében 72% azok aránya, akik a tanulás mellett dolgoznak is. A diákhitel ennél kisebb szerepet játszik az egyetemi évek finanszírozásban (10%) és az főként az önköltséges hallgatók körében elterjedt: ők a diákhitelt igénylők között közel kétszer annyian vannak, mint az államilag finanszírozott hallgatók. A diákhitel önmagában nem jelent megoldást a felsőfokú tanulmányok finanszírozására, mellette szinte minden diák más forrásra is támaszkodik.

 Egy-egy szemeszter összes kiadását (az egyetemi kiadások, utazás, lakhatás, megélhetés) az állami ösztöndíjas hallgatók átlagosan 260 ezer forintra becsülték. A tandíjat fizető hallgatóknak átlagosan 480 ezer forintra van szüksége egy félév elvégzéséhez. A mesterképzésben is résztvevő diákok esetén így állami finanszírozás mellett átlagosan több mint 2,5 milliós, tandíjjal együtt pedig közel 5 millió forintos kiadásra lehet számítani a diploma megszerzéséig. Az összes válaszadó egynegyede látja úgy, hogy nehézséget jelent a felsőoktatás költségeinek finanszírozása és még magasabb ez az arány a tandíjköteles hallgatók körében (45%). A családi támogatást nélkülöző diákok több mint harmada küzd anyagi problémákkal és csak feleakkora arányban tudnak részt venni az önköltséges képzésben, mint szülői segítséget élvező társaik.

 Az egyre jelentősebb kiadások ellenére a szülők csekély része készül csak hosszú távú takarékoskodással a felsőoktatás költségeinek finanszírozására. Ezzel szemben azok a szülők, akik életbiztosítást választanak erre a célra, átlagosan 15 éves időtávra terveznek. A hozzátartozók fele a gyermek 8 éves kora előtt, 12%-a pedig már 1 éves kora előtt megköti a biztosítást. A szerződők fele legalább 2 millió forintos összeget jelöl meg a szerződésben, azaz legalább ennyit  szeretne a gyermek egyetemi éveire összegyűjteni, de előfordul 10 millió forint feletti összeg is – olvasható a CIG Pannónia felmérésében.

 

 

 

 

Szerző

A Facebookon is dübörög a kampány

Publikálás dátuma
2014.04.02. 15:19

A Maven7 Hálózatkutató Zrt. a Political Capital politikai elemző intézettel együttműködésben február-márciusban is átfogó Facebook-kutatást végzett a főbb magyarországi pártok közösségi oldalon zajló kampányáról és a politikai erőviszonyokról.

Pártlistadömping, „bizniszpártok”, Simon-ügy, a Jobbik megerősödése, március 15-e, Paks – az elmúlt hetekben ezek a témák határozták meg leginkább a politikai napirendet az online térben is. A kampány finisébe érve soha nem látott mértékben növekedett az aktivitás a pártokhoz tartozó Facebook oldalakon.

Mind a pártok online kommunikációját tekintve, mind a felhasználók körében jóformán megkétszereződött a facebookos politikai aktivitás a február közepe és március közepe közti időszakban.

Az online térben a Fidesz rendelkezik a legtöbb támogatóval, amelyet a Jobbik és a baloldali választási szövetség követ szinte fej-fej mellett haladva.

A Kormányváltók pártszövetségén belül az MSZP-nek sikerült a legjobban aktivizálni a vizsgált időszakban, erősen megnövelve online támogatói körét, amelyhez a szövetség többi tagjai csak ritkán tudtak felzárkózni az elmúlt két hónap során.

A Fidesz az online térben is „ráült” a Simon-ügyre, többek között e témakör mentén tudott hatékonyan mozgósítani az elmúlt hetekben, míg a Kormányváltó Összefogás 8 pontos választási programjának meghirdetésével tudta leginkább megnövelni a táborát.

Idősor az egyirányú online támogatók napi változásáról

(A táblázatra klikkelve azt nagyobb méretben is megnézheti.)

A Jobbik és a Fidesz hálózata továbbra is jóval centralizáltabb, mint a baloldalé vagy az LMP-é: a jobboldali pártok esetében a pártvezető és a párt hivatalos oldala áll kizárólagosan az online hálózat központjában.

A vezető ellenzéki politikusok közül Mesterházy Attila, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc között kiegyenlítettek az erőviszonyok, körülbelül ugyanannyi online támogatóval rendelkeztek a vizsgált időszakban, de Fodor Gábor is jelentősen megnövelte szimpatizánsainak számát.

Az LMP és a Kormányváltók közös tábora – átfedő közössége – jelentősen megnőtt az elmúlt időszakban, azaz sok olyan felhasználó van, aki a két párt között ingadozik. A Kormányváltókra az LMP veszélyt jelenthet a a még bizonytalan szavazók tekintetében az online térben is.

A parlamenten kívüli pártok közül pedig a 4K! és a Munkáspárt a legerősebb a Facebook-on, de Schmuck Andor Szociáldemokrata Pártja is igen aktív online kommunikációt folytat.

Szerző