Észak-Korea stratégiája bizonyos szempontból sikeres. Azzal, hogy bizonytalanságban tartja a világot, senki sem tudja megjósolni, mi lesz a rezsim következő lépése. Ezt a bizonytalanságot mi sem jellemzi jobban, hogy amikor kedd hajnalban az Egyesült Államok földrengést észlelt a Koreai-félsziget partjainál, híre ment annak: ez már a Phenjan által beharangozott nukleáris teszt volt. Hamar kiderült azonban, hogy erről szó sincs.
Észak-Korea az utóbbi hetekben változtatott békülékenyebbnek tűnő retorikáján, s újra fenyegetőzni kezdett.
Egyes vélekedések szerint Phenjan nemcsak azért hajtott végre az utóbbi hetekben több rövid- és hosszú hatótávolságú rakétakísérletet, mert így kíván tiltakozni az amerikaiak és a dél-koreaiak heteken át tartó közös hadgyakorlata ellen, hanem a phenjani rezsim úgy érezte, az ukrajnai, illetve krími válság árnyékában most sokkal kevésbé figyelnek rá.
Ez a számítása azonban csak részben vált be, hiszen a hétfői fejleményeket követően, amikor észak-koreai katonák egy hadgyakorlat
keretében lövöldözni kezdtek két dél-koreai sziget felé, majd Szöul viszonozta a tüzet, az Egyesült Államok és Oroszország szinte egy időben tiltakozott az aggasztó fejlemények miatt.
Szöul nem hiszi azt, hogy Phenjan fegyveres provokációt készítene elő. A hétfői sortűzzel inkább a déli szomszédot tesztelte, s azt, hogy hasonló helyzetben visszalő-e Dél-Korea. Egy 2010-es incidens során ugyanis számos bírálat érte Szöult amiatt, mert nem adott megfelelő választ Észak-Koreának.
Phenjani katonák akkor sortűz alá vették a dél-koreai hadsereg egyik támaszpontját, a Jonphjong-szigetet, két dél-koreai katonát megöltek és 16-ot megsebesítettek. Szöul azonban ezúttal nem teketóriázott, azonnal visszalőtt. Az eset azt mutatja, Észak-Korea erejét fitogtatja. Korábbi fellépéseivel szemben már az is jelentős előrelépésként értékelhető, hogy a lőgyakorlat előtt figyelmeztetést adott ki, függesszék fel a térségben a hajóközlekedést.
Ami az észak-koreai rakétakísérleteket illeti, a korábbi hasonló tesztekhez képest az az egyedüli újdonság, hogy a kilövéseket új állomásról, a Phenjantól 40 kilométerre északra fekvő Szukcsong város mellől hajtották végre. Szakértők rámutatnak, hogy ezeket a kísérleteket sem kell annyira komolyan venni.
Arról lehet szó, hogy Észak-Korea meg akar szabadulni régi, szovjet típusú rakétáitól. Az ENSZ BT elítélte az észak-koreai akciót, amire Phenjan a tőle megszokott harcias hangnemben válaszolt. A nagy kérdés az, hogy a közép- és kis hatótávolságú kísérletet követi-e teszt a hosszú hatótávolságú rakétával.
Egyesek szerint a Phenjan által beharangozott KN-08-as szuperrakéta csak blöff. Mások azonban műholdfelvételekre hivatkozva úgy vélik, hogy a tengerparti rakétakilövőnél nagy átalakítások zajlanak, s elképzelhető, hogy a csodarakéta kilövését készítik elő. A másik nagy kérdés, valóban küszöbön áll-e egy újabb, immár negyedik nukleáris kísérlet.
Feltételezések szerint Phenjan uránbombát robbantana, s a műholdfelvételekből az derül ki, hogy a Punggye-ri melletti nukleáris tesztközpontnál egy idő óta jelentős munkálatok zajlanak. Azt persze még az űrből sem lehet megállapítani, hogy tényleg robbantásra készülnek-e. Azért nem tartanak valószínűnek szakértők egy újabb nukleáris tesztet, mert korábban ilyen kísérletek előtt magas rangú vendégek sora jelent meg a helyszínen.
Jeffrey Lewis amerikai szakértő a 38 North internetes oldalon úgy vélekedett, hogy Phenjan inkább föld alatti alagútrendszer kiépítésén fáradozik, ahol a "kíváncsi mennyei szemek" elől elbújva kísérletezhet fegyvereivel. Ehhez hasonló alagútrendszerrel az Egyesült Államok és Kína is rendelkezik.
Észak-Korea egyébként eddig mindhárom, 2006-ban, 2009-ben és 2013-ban végrehajtott nukleáris kísérletét plutóniumbombával hajtotta végre. Igaz, a 2013-as tesztnek semmi környezeti nyoma sem maradt, pedig az Egyesült Államok, Oroszország és Dél-Korea is gépeket küldött a térségbe, hogy elemezze a robbantás következményeit.
Titkosszolgálati források nem zárják ki annak lehetőségét sem, hogy Phenjan 2010-ben is két titkos robbantást hajtott végre, ám értesüléseik szerint ehhez nem Irántól szerezték be az alapanyagot. A kísérlet - az azt követő földmozgásból kiindulva - valószínűleg nem is volt sikeres.
Akadnak olyan feltételezések, amelyek szerint Phenjan nem is a KN-08-as, hanem a KN-09-es mozgó rakétakilövőjét szánja igazi csodafegyverének. Ezzel ugyanis nukleáris töltetet is képes lenne célba juttatni 230 kilométeres távig. Ez például már elég lenne ahhoz, hogy elérjék vele Szöult. Ehhez hasonló fegyverrel eddig csak az Egyesült Államok, Oroszország és Kína rendelkezett.
Ha Észak-Korea valóban elő tudná állítani csodafegyverét, azzal hosszabb távon akár meg is változtathatja a katonai erőviszonyokat a Koreai-félszigeten. Ehhez persze Kínának is lenne egy-két szava. Peking már nagyon kezdi megelégelni Kim Dzsong Un féktelenségét.