Előfizetés

Phenjan csodafegyvert fejleszt

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2014.04.03. 07:30
Dél-Koreában a napokban ismét a phenjani rezsim ellen tüntettek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHUNG SUNG-JUN
Röpke nyugalom után Észak-Korea visszatért régi háborús retorikájához. Kim Dzsong Un tegnap azt közölte, "megsemmisítik" Amerika és más "ellenséges erők" politikáját, mert elutasították Phenjan békekezdeményezéseit. Hírek szerint Phenjan új csodafegyver kidolgozásán ügyködik.

Észak-Korea stratégiája bizonyos szempontból sikeres. Azzal, hogy bizonytalanságban tartja a világot, senki sem tudja megjósolni, mi lesz a rezsim következő lépése.  Ezt a bizonytalanságot mi sem jellemzi jobban, hogy amikor kedd hajnalban az Egyesült Államok földrengést észlelt a Koreai-félsziget partjainál, híre ment annak: ez már a Phenjan által beharangozott nukleáris teszt volt. Hamar kiderült azonban, hogy erről szó sincs.

Vizsgálják a kis vezér drónját
Szöul tegnap azt közölte, alapos vizsgálatnak vetik alá azt a drónt, amely egy a határ közelében lévő szigetre zuhant le. Az eddigi elemzések alapján biztosnak tűnik, hogy Phenjan készítette a repülő szerkezetet. Hasonló repülő tárgyat találtak március 24-én, a demilitarizált zónától északra. Nagyfelbontású kamerával látták el, s katonai objektumokat fényképeztek vele. Úgy tűnik tehát, Phenjan újfajta módszert is bevet a Dél-Koreával szembeni kémkedésre.

Észak-Korea az utóbbi hetekben változtatott békülékenyebbnek tűnő retorikáján, s újra fenyegetőzni kezdett.

Egyes vélekedések szerint Phenjan nemcsak azért hajtott végre az utóbbi hetekben több rövid- és hosszú hatótávolságú rakétakísérletet, mert így kíván tiltakozni az amerikaiak és a dél-koreaiak heteken át tartó közös hadgyakorlata ellen, hanem a phenjani rezsim úgy érezte, az ukrajnai, illetve krími válság árnyékában most sokkal kevésbé figyelnek rá.

Ez a számítása azonban csak részben vált be, hiszen a hétfői fejleményeket követően, amikor észak-koreai katonák egy hadgyakorlat

keretében lövöldözni kezdtek két dél-koreai sziget felé, majd Szöul viszonozta a tüzet, az Egyesült Államok és Oroszország szinte egy időben tiltakozott az aggasztó fejlemények miatt.

Szöul nem hiszi azt, hogy Phenjan fegyveres provokációt készítene elő. A hétfői sortűzzel inkább a déli szomszédot tesztelte, s azt, hogy hasonló helyzetben visszalő-e Dél-Korea. Egy 2010-es incidens során ugyanis számos bírálat érte Szöult amiatt, mert nem adott megfelelő választ Észak-Koreának.

Phenjani katonák akkor sortűz alá vették a dél-koreai hadsereg egyik támaszpontját, a Jonphjong-szigetet, két dél-koreai katonát megöltek és 16-ot megsebesítettek. Szöul azonban ezúttal nem teketóriázott, azonnal visszalőtt. Az eset azt mutatja, Észak-Korea erejét fitogtatja. Korábbi fellépéseivel szemben már az is jelentős előrelépésként értékelhető, hogy a lőgyakorlat előtt figyelmeztetést adott ki, függesszék fel a térségben a hajóközlekedést.

Ami az észak-koreai rakétakísérleteket illeti, a korábbi hasonló tesztekhez képest az az egyedüli újdonság, hogy a kilövéseket új állomásról, a Phenjantól 40 kilométerre északra fekvő Szukcsong város mellől hajtották végre. Szakértők rámutatnak, hogy ezeket a kísérleteket sem kell annyira komolyan venni.

Arról lehet szó, hogy Észak-Korea meg akar szabadulni régi, szovjet típusú rakétáitól.  Az ENSZ BT elítélte az észak-koreai akciót, amire Phenjan a tőle megszokott harcias hangnemben válaszolt.  A nagy kérdés az, hogy a közép- és kis hatótávolságú kísérletet követi-e teszt a hosszú hatótávolságú rakétával.

Egyesek szerint a Phenjan által beharangozott KN-08-as szuperrakéta csak blöff. Mások azonban műholdfelvételekre hivatkozva úgy vélik, hogy a tengerparti rakétakilövőnél nagy átalakítások zajlanak, s elképzelhető, hogy a csodarakéta kilövését készítik elő. A másik nagy kérdés, valóban küszöbön áll-e egy újabb, immár negyedik nukleáris kísérlet.

Feltételezések szerint Phenjan uránbombát robbantana, s a műholdfelvételekből az derül ki, hogy a Punggye-ri melletti nukleáris tesztközpontnál egy idő óta jelentős munkálatok zajlanak. Azt persze még az űrből sem lehet megállapítani, hogy tényleg robbantásra készülnek-e. Azért nem tartanak valószínűnek szakértők egy újabb nukleáris tesztet, mert korábban ilyen kísérletek előtt magas rangú vendégek sora jelent meg a helyszínen.

Jeffrey Lewis amerikai szakértő a 38 North internetes oldalon úgy vélekedett, hogy Phenjan inkább föld alatti alagútrendszer kiépítésén fáradozik, ahol a "kíváncsi mennyei szemek" elől elbújva kísérletezhet fegyvereivel. Ehhez hasonló alagútrendszerrel az Egyesült Államok és Kína is rendelkezik.

Észak-Korea egyébként eddig mindhárom, 2006-ban, 2009-ben és 2013-ban végrehajtott nukleáris kísérletét plutóniumbombával hajtotta végre. Igaz, a 2013-as tesztnek semmi környezeti nyoma sem maradt, pedig az Egyesült Államok, Oroszország és Dél-Korea is gépeket küldött a térségbe, hogy elemezze a robbantás következményeit.

Titkosszolgálati források nem zárják ki annak lehetőségét sem, hogy Phenjan 2010-ben is két titkos robbantást hajtott végre, ám értesüléseik szerint ehhez nem Irántól szerezték be az alapanyagot. A kísérlet - az azt követő földmozgásból kiindulva - valószínűleg nem is volt sikeres.

Akadnak olyan feltételezések, amelyek szerint Phenjan nem is a KN-08-as, hanem a KN-09-es mozgó rakétakilövőjét szánja igazi csodafegyverének. Ezzel ugyanis nukleáris töltetet is képes lenne célba juttatni 230 kilométeres távig. Ez például már elég lenne ahhoz, hogy elérjék vele Szöult. Ehhez hasonló fegyverrel eddig csak az Egyesült Államok, Oroszország és Kína rendelkezett.

Ha Észak-Korea valóban elő tudná állítani csodafegyverét, azzal hosszabb távon akár meg is változtathatja a katonai erőviszonyokat a Koreai-félszigeten. Ehhez persze Kínának is lenne egy-két szava. Peking már nagyon kezdi megelégelni Kim Dzsong Un féktelenségét.

Rosszul járnak a szövetkezetek

Még mindig van ugyan hiányosság, de a szociális szövetkezeteknek kiírt pályázatok többségét végre elbírálták a Miniszterelnökségen. Ez az a pályázat, amelyre hátrányos helyzetű térségekben működő szövetkezetek jelentkezhettek uniós forrásért azért, hogy az ott élők segély vagy közmunka helyett egy ideig tisztességes bérért értelmes munkát végezzenek.

 Az egyik projektben, a tervek szerint 180-340, a másikban 140-180 pályázót kellett volna nyertesnek hirdetni, ám végül összesen csaknem 1000 pozitív elbírálás született. Az egyik pályázatnak június 6-a volt a beadási határideje, a másiké szeptember 15-e. A kormánynak 60 napja lett volna a döntésre. A késlekedésnek nagy ára van. Németh László, a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége elnöke szerint vélhetően azért hirdettek végül több nyertest, mert egy-egy szövetkezet kevesebb pénzt kap.

A pályázati kiírás szerint ugyanis a forrást időarányosan hívhatják le a szövetkezetek, vagyis minden egyes hónappal kevesebb pénzhez jutnak. A pályázati támogatás eredetileg 24-18 hónapra szól, de a tervezett munkát legkésőbb 2015. június 30-áig be kell fejezni. Németh László számításai szerint a várt összegnek csak kétharmadát kapják meg a foglalkoztatók.

Rosszul járnak a szövetkezetek

Még mindig van ugyan hiányosság, de a szociális szövetkezeteknek kiírt pályázatok többségét végre elbírálták a Miniszterelnökségen. Ez az a pályázat, amelyre hátrányos helyzetű térségekben működő szövetkezetek jelentkezhettek uniós forrásért azért, hogy az ott élők segély vagy közmunka helyett egy ideig tisztességes bérért értelmes munkát végezzenek.

 Az egyik projektben, a tervek szerint 180-340, a másikban 140-180 pályázót kellett volna nyertesnek hirdetni, ám végül összesen csaknem 1000 pozitív elbírálás született. Az egyik pályázatnak június 6-a volt a beadási határideje, a másiké szeptember 15-e. A kormánynak 60 napja lett volna a döntésre. A késlekedésnek nagy ára van. Németh László, a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége elnöke szerint vélhetően azért hirdettek végül több nyertest, mert egy-egy szövetkezet kevesebb pénzt kap.

A pályázati kiírás szerint ugyanis a forrást időarányosan hívhatják le a szövetkezetek, vagyis minden egyes hónappal kevesebb pénzhez jutnak. A pályázati támogatás eredetileg 24-18 hónapra szól, de a tervezett munkát legkésőbb 2015. június 30-áig be kell fejezni. Németh László számításai szerint a várt összegnek csak kétharmadát kapják meg a foglalkoztatók.