Pert nyert a volt NBH-főigazgató

Több százezer forintjába került az UD Zrt-nek, amiért beperelte Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját egy 2009-es Népszava-interjú miatt. A parlament nemzetbiztonsági bizottsága a napokban tette közzé a Portik-Laborc ügyben született ténymegállapító jelentését. Ebben az szerepel, hogy jogsértés nem történt, de a volt főigazgató hibákat követett el. Laborc ezt lapunknak cáfolta, szerinte helyesen járt el.

"Az UD Zrt. - a feltételezett magán-titkosszolgálat - kapcsán megszüntetett nyomozások ügyében olyan furcsaságok fedezhetők fel, amelyekre a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója sem talált magyarázatot, és melyek miatt inkább a lemondást választotta" - írta lapunk 2009-ben. Laborc Sándor dandártábornok akkor interjút adott Népszavának; arról is beszélt, szerinte hogyan siklott mellékvágányra az eljárás, és mit kellene helyrehoznia az ügyészségnek, ha panaszának egyáltalán helyt adnak. "Mi azt mondtuk, hogy ebben az ügyben sok olyan szál van, amikor különböző, az UD Zrt.-vel kapcsolatban lévő személyek, akik közintézményeknél, védett objektumoknál befolyással bírnak, tőlük információt szereznek, netalán saját érdeket érvényesítenek" - mondta akkor a tábornok lapunknak.

Az interjú nyomán az UD Zrt. személyhez fűződő jog megsértése miatt pert indított Laborc ellen. Első-, és másodfokon is pert vesztett a volt főigazgató. A Kúria azonban a napokban - felülvizsgálati eljárásban - végleg elutasította az UD Zrt. keresetét. Az ítélet kimondta, hogy Laborc úgy fejtette ki álláspontját az interjúban, hogy azzal a valós tényeket nem tüntetett fel hamis színben, ezért az UD Zrt. személyiségi jogvédelem iránti igénye megalapozatlan volt. A cégnek - amelyet Futó Barnabás ügyvéd képviselt -, százezer forintot kell megfizetnie Laborc Sándornak, valamint 238 ezer forintot az államnak.

A volt főigazgató ellen több eljárás is folyik különböző ügyekben, továbbá a közelmúltban kétszer is "beidézték" Portik-ügyben a parlament nemzetbiztonsági bizottsága elé, de egyszer sem ment el. Lapunknak elmondta: amikor előzőleg megjelent a bizottsági meghallgatáson, a testület nyolc tagjából csak négy volt jelen, beszámolója közben ketten távoztak, így "hármasban" maradtak Mile Lajossal és Csampa Zsolttal. A nyugalmazott főigazgató a Portik-vizsgálódás kapcsán Kocsis Mátét idézve úgy fogalmazott: "senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy politikai felhangú bizottsági vitában érdemi javaslatok születhetnek." Hozzátette, az idő múlásával sincs oka megváltoztatni az ebben az ügyben mintegy bő másfél éve a bizottság előtt személyesen kifejtett álláspontját, miszerint a politika és média által sulykoltan "Portik-Laborc találkozóként" elhíresült, a valóságban tisztán szakmai kérdésben jogszerűen és szakszerűen jártak el. Ezt a napokban nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentés sem cáfolta.

Az Országgyűlésről szóló törvény értelmében a bizottság nem vizsgálódhatna egyedi jogi felelősség megállapítása ügyében, továbbá olyan ügyben, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya. Ezt a Debreceni Törvényszék elnökének 2013. július 23-án kelt levele is igazolta, azaz, hogy folyamatban lévő bűntetőügyben nem kaphatnak tájékoztatást a nemzetbiztonsági bizottság tagjai. Laborc nem kívánta részvételével szakmailag legitimálni azt a tevékenységet, amelyet ebben az ügyben - függetlenül a tényektől - politikai célokra, politikai hisztériakeltésre használnak fel.

A Portik-Laborc találkozókat vizsgáló albizottság jelentésével kapcsolatban úgy fogalmazott: "Vicces, amikor épp egy politikus mondja rólam, hogy valótlant állítok". A Portikkal folytatott beszélgetés kapcsán azt is elmondta, mivel nem titkos együttműködésről, netán beszervezésről volt szó, jelzésértékű, hogy nyilvános helyen találkoztak, ráadásul négyesben, így Portik is tudhatta, hogy "nem számíthat semmire". Tény ugyanakkor, hogy Laborc csak egy találkozóra emlékezett, holott kettő volt - három napon belül. Ez volt az az egyetlen hiba a történetben - mondta a tábornok.

Az pedig, hogy dokumentálták, iktatták és megőrizték a találkozókról készült iratokat, éppen azt jelzi, hogy semmi illegális nem történt. Laborc megjegyezte, például Rogán Antallal is találkozott, abból mégsem lett "ügy". Ugyanis egy titkosszolgálati vezetőnek nem csupán konspiratív feladatai vannak, de akár a legfőbb ügyésszel vagy - az önkormányzatok védelme kapcsán - polgármesterekkel is találkoznia kell. Hozzátette, ha Portik annyira "balos" lett volna, és annyira félt volna a jobboldal kormányra kerülésétől, mint beállították ezt, a kétharmados Fidesz győzelem másnapján, réges régen elmenekülhetett volna az országból, hiszen erre minden anyagi lehetősége megvolt, és több mint két évig nem folytatta volna tevékenységét.

Arra a kérdésünkre, hogy miért nem ment el a Simon Gábor volt MSZP elnökhelyettes C-típusú ellenőrzésével kapcsolatos bizottsági ülésre - itt az őszödi beszéd kiszivárogtatásának ügye is napirenden volt - annyit mondott: nem kívánt az ülésen részt venni. Részletesebben viszont bizottságnak írásban kifejtette, hogy éppen ő volt, aki főigazgatói kinevezése után megváltoztatta a nemzetbiztonsági ellenőrzések hatékonyságát. Míg 2005-07 között az évi átlagosan 4-5 ezer - A, B, és C-típusú - ellenőrzés során összesen 14 esetben tártak fel kockázati tényezőt, addig az átszervezésnek köszönhetően csak 2008-ban 24-et. Távozása után azonban "visszaszervezték" az ellenőrzéseket, sőt az ezekről is beszámoló NBH-évkönyvek kiadását is megszüntették 2010-ben.

Laborc azt is elmondta, hogy az ellenőrzési szakvéleményeket az irányító miniszterhez kellett felterjeszteni. Ez a főigazgató számára munkanaponként átlagosan 20 aláírandó iratot jelentett. Ezért is komolytalan a bizottság célja, hogy hat év távlatából fejből emlékezzen Simon átvilágítására. De szerencsére a Magyar Nemzet ezt jobban is tudja - tette hozzá. A volt főigazgató szerint - mivel a napilap kizárólag a titkosszolgálattól szerezhetett információt Simon kitöltött adatlapjáról - elvárható, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője büntetőfeljelentést tegyen a titoksértés miatt.

Az őszödi beszéd kapcsán indult NBH-vizsgálatról Laborc annyit mondott, a "cég" ezzel foglalkozó szervezeti egysége "valamilyen szubjektív-objektív okokból eredménytelen volt 2007 közepéig". Ugyanakkor később megállapították, hogy nem kívülről hallgatták le a párt rendezvényét; azonosították, hogy a két hivatalos hangfelvétel melyikének másolata került nyilvánosságra és kik voltak azok a közszereplők, akik döntöttek a beszéd nyilvánosságra hozataláról, illetve annak technikai, személyi részleteiről. Ezek a tények viszont azt feltételezik - mondta a 2009. szeptember 1.-vel posztjáról távozó főigazgató -, hogy a titkosszolgálatnak újra kellett értékelnie a 2006 őszétől kezdődő erőszakhullám kirobbanását követően és azt közvetlenül megelőzően beszerzett nyílt és műveleti információikat.

"Hibának tekinthető"

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján a napokban közzétették a Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottság munkáját összegző jelentést, amelyben több hibát, mulasztást tárt fel a testület. Megállapították: Laborc Sándor "nyilvánvalóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tett" a nemzetbiztonsági bizottság 2012. november 27-i ülésén, továbbá, hogy a találkozók leirata szerint "Laborc meghatározta Portik számára a befolyásoláshoz szükséges eszközrendszert, a kompromittálásra alkalmas környezetet, valamint az ügy érdekében bűncselekmény elkövetését is elfogadhatónak tartotta".
A jelentésben a ténymegállapító vizsgálat elrendelését azzal indokolták, hogy "2012 őszén a sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint a szocialista kormány által irányított titkosszolgálat vezetője személyesen találkozott az alvilág egy ismert és meghatározó alakjával". A jelentésben a vizsgálat célja, az albizottság tevékenysége mellett az NBH - a 2008 júniusi nemzetbiztonsági törvény szerinti - feladat- és hatáskörét is részletesen leírták. "A szervezett alvilág köreiben jártas együttműködő személyek nagyon hasznos információforrást jelenthetnek a nemzetbiztonsági szolgálatoknak" - olvasható a jelentésben, amely hozzáteszi: "Portik Tamás az Energol Rt. egyik vezetőjeként az 1990-es években a szervezett alvilág egyik ismert alakjának számított".
A jelentés megállapította: a találkozókat Laborc Sándor Szilvásy György tudtával és kérésére hajtotta végre. "Hibának tekinthető", hogy az NBH közvélemény előtt ismert, első számú vezetője nyilvános helyen, személyesen találkozott a szintén széles körben ismert és "alvilági múltja miatt hírhedt Portik Tamással". Az albizottság szerint hibát követett el az NBH főigazgatója, hogy a két beszélgetés során a Portik által megfogalmazott politikai tartalmú megjegyzéseket és felajánlásokat nem utasította határozottan vissza. A vonatkozó jogszabályok mellett az albizottságnak nem volt módja a teljes körű iratbetekintésre, és nem tudott mindenkit meghallgatni, akiket érdemes lett volna.