Bűn vagy kamu Simon "leleplezése"

Több év börtönbüntetéssel fenyegetett államtitoksértést is elkövethetett a Magyar Nemzet és a lapot informáló forrás, ha igaz, hogy az előzetesben lévő Simon Gábor mellé telepített zárkaügynök jelentését közölte a kampányhajrában a jobboldali napilap. Az időzítés és a hiányos, homályos megfogalmazás ugyanakkor arra is utalhat, hogy az újság állítását nem feltétlenül szabad komolyan venni. A pénz eredetére vonatkozó új lapteóriát a XVIII. kerületi MSZP cáfolja és pert indít az újság ellen.

Nehezen hihető, hogy az eltitkolt pénzének bűnös forrását tagadó, de érdemi vallomást ez ügyben nem tett Simon Gábor éppen egy ismeretlen cellatársának fecsegné ki, hogy a pénz mégis valamilyen kerületi mutyiból van, ráadásul a százmilliókról Mesterházy Attila és Gyurcsány Ferenc is tudott - mégis ezt állítja a kapányhajrában a Magyar Nemzet. A lap szerdai cikke legalábbis arról ír, hogy megvan a Simon-pénzek forrása: állítólag egy 2001-es XVIII. kerületi - ennek a körzetnek volt Simon a parlamenti képviselője - ingatlanügyletből származhat az összeg. Sőt, a lap szerint a volt politikus egy beépített cellatársának, egy úgynvezett zárkaügynöknek még azt is kifecsegte, hogy a százmilliókról a mostani kormányváltó erő egyes vezetői is tudtak. A Magyar Nemzet a zárkaügynök jelentésére hivatkozik.

A közlés még az ügyben eljáró Központi Nyomozó Főügyészséget (KNyF) is meglepte, sőt Nagy Andrea szóvivőnek a lapunk kérdésére adott válaszából arra is lehet következtetni, hogy vizsgálatot indítanak. Először is - mint az ügyben eddig is gyanúsan konkrét banki adatokat és más, a nyomozás során keletkezhetett információkat közlő Magyar Nemzet korábbi értesüléseinél - a szóvivő ismét cáfolta, hogy a KNyF szivárogtatott volna. Mint mondta, az ügyészség hivatalos közlésein túl, ezeknek a sajtóhíreknek nem a vádhatóság a forrása. Hozzátette, az ügyben a sajtóban folyamatosan megjelenő információk egy részéről pedig nincs az ügyészségnek tudomása. Végül - és ez utalhat a vizsgálatra - Nagy Andrea jelezte: az ügyészség minden körülményre kiterjedően a szükséges és törvényes lépéseket megteszi, és ennek eredményéről - a jogszabályi keretek között - tájékoztatja a közvéleményt.

Az előzetes is "kényszervallatás"

A Sukoró-per egyik vádlottja, Császy Zsolt - a Magyar Nemzeti Vagyonkzelő Zrt. volt értékesítési igazgatója - is beszámolt lapunknak arról: előzetes letartóztatása alatt többször is volt olyan benyomása, hogy zárkaügynök lehet vele egy cellában, amit bírósági vallomásában is megemlített. Azért gyanakodott erre, mert a zárkatársa "olyan kérdéseket tett fel az ügyemmel kapcsolatban, amely nem állt összhangban sem a helyzetével, sem azzal az ismeretanyaggal, amelyről tudomása lehetett". Császy szerint az ilyen esetek és egyáltalán a körülmények miatt az előzetes letartóztatás, mint helyzet "a kényszervallatás szinonimája", ezért szerinte felveti a hivatali visszaélés gyanúját. Megjegyezte, hogy később, a Sukoró-ügy nyomozati anyagaiban nem találkozott még csak utalás szintjén sem azzal, hogy esetében alkalmazták volna a cellaügynöki "szolgáltatást". Császy az eljárás során a hatóságoktól kifejezetten kérte, hogy hallgassák le a cellában, "nehogy a zárkaügynökök fantáziájára legyen ez bízva, hogy esetleg azt találják majd jelenteni, hogy én azt mondtam nekik, hogy a nádasban elástam Blummal és Gyurcsánnyal a hamis értékbecsléseket".

Az ügy azért súlyos, mert ha igaz, hogy zárkaügynököt telepítettek Simon mellé a Nagy Ignác utcai börtönbe, akkor az ügyészi vagy bírói engedéllyel, "fedett" nyomozati cselekményként értékelhető - ez olyan jellegű, mint a szintén titkos információgyűjtésnek számító lehallgatás. Az amúgy jogszerűen alkalmazható módszert pedig nem véletlenül tartják titokban az érintett szervek: a "leleplezés" nemcsak a további információszerzést, hanem a zárkaügynök életét is veszélyeztetheti. Az ilyen "cellatárs" lehet hivatásos testület tagja, aki fedett státusban dolgozik, és lehet valódi bűnöző is, akit a hatóságok különböző - akár a fogva tartásán javító, vagy a büntetését mérséklő - ígéretekkel vesznek rá az akcióra.

Nincs új a kampány alatt

Aligha meglepő, hogy a kampányhajrában, a választás előtt négy nappal közölte meg nem erősített értesülését a Magyar Nemzet arról, hogy egy fedett körülmények között szerzett információ szerint Simon a cellában Mesterházy és Gyurcsány érintettségéről beszélt. Hajmeresztő és ellenőrizhetetlen állítások már a négy évvel ezelőtti kampányban is elhangzottak, különféle, kiemelt büntetőügyek szereplői pedig sorra számoltak be arról: a hatóságok részéről éreztek egyfajta nyomást arra, hogy terhelőt valljanak politikusokra.
A Hagyó-per gyanúsítottja, Balogh Zsolt volt BKV-vezér például a bíróságon visszavonta nyomozati vallomása egy részét, mondván: azért fogalmazott meg a választási kampány alatt terhelő állításokat, hogy megfeleljen az elvárásoknak, illetve elkerülje a börtönt. Más vádlottak és tanúk is elmondták terhelő vallomásaikról, hogy azokat irányítottan, "kényszervallatás", fenyegetés hatására tették. Az egyik vádlott, Regőczi Miklós volt BKV-vezérhelyettes is azt állította, hogy az előzetes elkerülésére, illetve lerövidítésére hivatkozva "a liftben, a folyosón, de soha nem a hivatali helyiségben" mondták neki, hogy kire és mit kell vallania. "Gyurcsányra is vallomást kértek tőlem" - mondta. A BKV-per ügyésze visszautasította a nyomozással kapcsolatban a koncepciós eljárást és cáfolta a "kényszervallatást" is, bár mint mondta, mivel egy ilyen eljárás "kényszerítő jellegű, rutintalanul így is meg lehet élni azt".
Az úgynevezett tábornokperben - amelynek először minden vádlottját felmentették, majd visszadobták az ügyet első fokra - az ügyészségi "koronatanú" tábornok is visszavonta állításait. Sőt, elismerte: az ügyészek által felvázoltakra csak "bólintania kellett", mert "volt egy koncepciójuk, ők mondták, hogy ezt jobban tudják".

Eddig, és ne tovább - reagált a Magyar Nemzet cikkére felháborodottan Tarjányi Péter. A rendőrségi szakértő lapunknak elmondta: a fogdaügynök alkalmazása "bevett gyakorlat", olyan, a nemzetbiztonsági törvényben szabályozott, engedélyezett nyomozati módszer, amelynek több évszázados hagyománya van. A szakértő szerint ezzel nincs is gond, a súlyos problémát inkább abban látja, hogy "a politikával összefüggő bűncselekmény-gyanúk kapcsán az utóbbi 4-5 évben egyre többször szivárognak főleg a jobboldali sajtóhoz fedett akciókban keletkező információk." Tarjányi szerint ha a bizalmas információ kikerül, az ügynök lelepleződik, márpedig "a börtönhierarchia nem tűri a spickliket és árulókat, akiket ezután a börtönben akár életveszélyes támadás is érhet". Másrészt - hívta fel a figyelmet - önmagában kínos, hogy egy ilyen cikk megjelenése után felmerülhet a gyanú, hogy a hivatalos szervektől szivárgott ki a titkos információ.

Mesterházy és Gyurcsány cáfol

A Magyar Nemzet értesülését már a megjelenése utáni órákban cáfolta több szocialista politikus. "Ez hazugság, természetesen a kampány része, itt a véghajrában meg is lepődtem volna, ha nem az derül ki ebben a kémregényben, hogy mindenki tudott mindenről" - nyilatkozta Mesterházy Attila az ATV Start műsorában. Gyurcsány Ferenc pedig a Facebook-on tett ironikus "beismerő vallomást". Azt írta: "Orbánnal közösen bíztuk meg Simont, hogy a Simicskától kapott pénzt rejtse el annak érdekében, hogy öreg korunkra vehessünk majd egy közös társasházat, ahol egy tálból cseresznyézve adomázhatunk fiatalságunkról és ugróiskolát játsszunk unokáinkkal. Most befuccsolt a terv. Kár. Pedig milyen jól elterveztük Viktorral. Ez az átkozott Simon cserbenhagyott bennünket. Lehet, hogy már soha nem lakhatok Viktorral együtt. Hogyan fogom kibírni?"

Felvetődik az államtitoksértés - az új terminológia szerint minősített adattal való visszaélés - is. "Értem, hogy kampány van, és a Magyar Nemzet segíti a kormányzati kommunikációt, de átléptek egy határt azzal, hogy rövid távú politikai cél érdekében egy fontos titkosszolgálati és nyomozási módszert leromboltak" - fogalmazott a rendőrségi szakértő, hozzátéve: "reméli, hogy nem igaz a hír, és az ügyészség egyes vezetői ilyen nyíltan nem támogatják a politikai verseny egyik résztvevőjét".

Ami a cikk másik részét illeti, a XVIII. kerületi szocialisták jelezték, hogy feljelentik a lapot, amiért azt állította, hogy a Simon-milliók egy régi kerületi ingatlanügylettel, az Auchan egyik érdekeltségének eladott, kármentesítésre váró, pakuratavas földterülettel függnek össze. A lap azt valószínűsítette, hogy az Auchan-cég a kármentesítésre kapott 950 millió forintból különböző céges szerződések révén "osztott vissza" pénzt.

Kőrös Péter, a kerületi MSZP-frakció vezetője lapunknak elmondta, a szóban forgó ingatlanok korábban Tüzép-tulajdonban lévő pakuratavak voltak. Az önkormányzat már 1995-ben felszólította a jogutódot, a Raab Karchert a kármentesítésre, eredménytelenül. Végül maga az önkormányzat látott hozzá a munkához: 1998-ban, az első Orbán-kormány idején el is nyerték hozzá a környezetvédelmi minisztérium 600 milliós pályázatát. Az erről szóló megállapodást azonban egy évvel később Pepó Pál környezetvédelmi miniszter felmondta, felfüggesztette a pénz kifizetését, sőt, egy KEHI-vizsgálat nyomán még büntető feljelentést is tett az önkormányzat ellen. Az eljárást azonban az ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette.

A testület összesen 23 millió forintot tudott lehívni az eredeti 600-ból. Pert indítottak a minisztérium ellen, amely végül 2003-ban a 230 millió forint kártérítés jogerős megítélésével zárult. Ugyancsak pert nyert a kerület a Raab Karcher ellen, 300 milliós összegben - sorolta a tényeket Kőrös. Mivel a környezetszennyezés egyre nőtt, az önkormányzat 2001-ben nyílt pályázatot írt ki a terület hasznosítására. Az Auchan 40 millió forintot fizetett ki érte, de vállalta a teljes kármentesítést. A francia cég erre 1,5 milliárd forintot költött, és amint ez a Környezetvédelmi Főfelügyelőség 2006-os tanulmányából kiderül, a szennyezést sikerült felszámolni. Ezt az összeget az Auchan teljesen saját forrásból fedezte, a kerületnek semmi köze nem volt a munkák finanszírozásához - mondta Kőrös.

Feljelentést fontolgat az Auchan

Az Auchan Magyarország Kft. szerint a Magyar Nemzet szerdai, Simon-üggyel kapcsolatos cikkében vállalatuk hírnevét "súlyosan sértő, hamis állításokat" fogalmaztak meg. Ezért a francia cég megfontolja, hogy jogi lépéseket tegyen "mindazon médiumokkal szemben, akik tényként publikálják a hamis állításokat". Az Auchan kiemelte: a lap újságírója nem kereste meg vállalatukat állításainak ellenőrzése céljából, hanem "minden szakmai alapszabályt megszegve, tényként publikálta elképzelését". A valóság az - írták összhangban a kerületi MSZP közlésével -, hogy a XVIII. kerületi, pakura-tavak területet az Auchan azzal a kötelezettséggel vásárolta meg, hogy a területet saját költségén kármentesíti, és ez 2006-ra mintegy 1,5 milliárd forint ráfordítással, szakértő fővállalkozó bevonásával, az illetékes hatóság által készített jelentés szerint rendben meg is történt, miközben "az Auchan a teljes összeget a kármentesítésre fordította".